Pápai Hirlap – III. évfolyam – 1906.
1906-11-03 / 44. szám
III. évfolyam. 44. szám. Pápa, 1906. november 3. PÁPAI HIRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Jókai Mor utca 60. szám. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő : L) R- KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Előfizetések és hirdetések felvétetnek Kis Tivadar, Kohn Mór fiai és Wajdits Károly urak üzletében is. Még egy uj adó? — Válaszul Mohácsy Lajos cikkeire. — (drhs.) „ Zörget, be fogadtatást kér, a tanácsterem zöld asztalán helyet követel 1 1.. . Találják el, mi? A csatornázás? Dehogy is. Valami kitünö vasúti terv? Szó sincs róla. A konzumvágóhid, vagy talán a pápai törvényszék ügye ? Ki beszél ezekről ? A betterment-tax zörget, az követel magának helyet a tanácsterem zöld asztalán, mert „ezt parancsolja magának a városnak jól felfogott érdeke és a város jövője is , u A betterment-tax lenne Mohácsy Lajos tiszteletreméltó fejtegetései szerint az a hires bibliai vessző, amely a kopár sziklából egy ütésre a város fejlődésének és gyarapodásának gazdag forrását nyitja meg. A valóságban pedig nem jelent e szó egyebet, mint egy uj adót. És ezzel mindent megmondtunk! Mert hiszen a mi adóink majdnem kivétel nélkül mind egyformán egyet jelentenek: jelentenek egy többé-kevásbbé egészséges alapgondolatot, mely a kivitelben igazságtalanságokra vezet. így vagyunk a betterment-tax eszméjével is, amelytől azt nem lehet eltagadni, hogy alapjában véve helyes a kiindulás pontja, de már Mohácsy Lajos rövid ismertetéséből is kitetszik, hogy a gyakorlati kivitelben, különösen a mienkhez hasonló kis városokban igazságtalanságokra vezet. De itt még nem tartunk. Előbb szólnunk kell arról is, ami alkalmat adott nálunk az eszme felvetésére, a Kossuth Lajos utcza megnyitásáról. Mohácsy Lajos ur nem közvetlen közelről, hanem egy bizonyos távlatból nézi e kérdést és mégis — vagy talán épen ezért? — nem itéli meg tárgyilagosan az ügyet. A Kossuth Lajos utca megnyitásáról azt mondani, hogy ennek előnyeit és áldásait csak egy utca, vagy pláne csak néhány háziúr élvezi, még akkor is igazságtalan dolog, ha mindjárt koncedálja is, hogy az alapjában helyes és szükséges város-fejlesztési müvelet. Ha a t. cikkiró ur ott lett volna ama hires városi közgyűlésen és hallotta volna Gyurátz Ferencnek gyönyörű beszédét bizonyára nem irta volna ezt. Akkor bizonyára belátná, hogy a Kossuth Lajos utca megnyitása ügyében egészen eltörpül a magánélet kérdése a közegészségügy, a közforgalom és a város fejlesztései esztétika magas szempontjai mellett. Városunkban a házak forgalma aránylag igen jelentéktelen. Épen ezért a házak forgalmi értékének emelkedése is nehezen I megállapítható és értékelhető dolog. A betj terment-tax a nagy világvarosok adója lehet | csak, az oly városoké, ahol a házak értéi kének hullámzása épen úgy nyomon követi : az egyes városfejlesztési tervek keletkezését, mint az ingó értékeké a tőzsdén. Vájjon mi okozza azt, hogy bármiféle politikai vagy gazdasági jelenség hirére, az értékek ára a tőzsdén azonnal hullámzásba jön? Mindenesetre első sorban az, hogy a tőzsdén az illető értékeknek nagy a forgalma. Ott mindig van vagy vevő, vagy eladó s így a vételben vagy eladásban mindjárt kifejezésre jut az értéket befolyásoló bármiféle esemény. Többé-kevésbbé így van ez a nagy világvárosokban az ingatlanok forgalmában is, különösen ahol több milliós kisajátítási alapok is vannak De nálunk vagy a mienkhez hasonló kis városokban, ahol nagy kegyesen — talán inkább csak azért, hogy dr. Löwy ne nagyon haragudjék — 600—1200 koronát vesznek fel a költségvetésbe utcarendezési célokra, ott betterment taxról beszélni korai dolog. A mi ingatlan forgalmunk oly kicsiny, házaink annyira lekötött kezekben vannak, hogy itt a házak árhullámzását megbízható becsüvel kisérni alig lehetséges. Vegyük csak az előttünk fekvő példát. Az lglauerféle bérház ott fekszik a megnyitásra váró utcarész torkában. Vájjon emelkedett-e e háznak értéke az utcanyitás elrendelésével? Azt hiszem igen, de ha ezt becsű útján akarjuk megállapítani, nyilván nem lehet ezt máskép, mint a bérjövedelem figyelembevételével. De vájjon több lesz az Iglauer bérház jövedelme, ha az utcanyitás tényleg megtörténik? Ne feledjük el, hogy az utcanyitás révén négy vagy öt új házban, 10—15 új üzleti helyiség és legalább ennyi esetleg még több új lakás keletkezik. Vájjon drágábban fogják a megnyitás után kibérelni az Iglauer ház bérhelyiségeit? Vájjon több lesz a megnyitás után az Iglauer ház bérjövedelme? Bizonyára nem.* Mikor a mult évben először került a közgyűlés elé az utcanyitás kérdése, akkor 26000 koronára értékelték a Gulyásféle házat, az idén pedig, épen azon a héten, amikor az utcanyitás újólag napirendre mellett * A tulajdonos nem is szavazott az utcanyitás került, 20000 koronáért adták el a Gulyásféle házat. Vájjon mennyi értékszaporulatot venne itt fel Mohácsy Lajos úr? Pedig talán egyetlen ház nincs, amelynek annyira javára válnék a utcanyitás, mint épen a Gulvás-ház, amely eddig egy félreeső szük zúgutcában állott, s az utcanyitás révén a Kossuth Lajos utcára és Széchenyi-térre nyiló hatalmas frontot kap. Tudvalevő dolog, hogy a súlymérlegek annál pontosabbak, minél kisebb súlyok megmérésére szolgálnak. A házak becsüjével épen fordítva áll a dolog. Minél nagyobb a birtokos változási forgalom, annál könynyebb az értékváltozásokat (emelkedéseket ép úgy, mint csökkenéseket) becsű utján megállapítani. A nagyvárosi ház forgalombecsüje érzékeny mérleg gyanánt minden legkisebb értékhullámzást kifejezésre tud juttatni, de a mi kisvárosukban, ahol egyegy háztulajdonosa évekig nem tudja házát eladni, mert nem kap vevőt, ott egy utcanyitás, vagy egyéb városrendezési terv alig érezteti hatását a házak becsértékében. De nagy nehézségeket okoz a gyakorlati kivitel kérdése is. Ha Mohácsy Lajos úr azt mondja, hogy Kossuth Lajos utca megnyitása előnyeit csak * egy utca, vagy pláne csak néhány háziúr élvezi, akkor- ,a legelső kérdés az, hogy vájjon melyik azon utca, de különösen melyik az a néhány háziúr akiket meg kellene adóztatni. Vájjon a Széchenyi-tér nem nyer épen annyit az utcanyitással, mint a Kossuth Lajos utca ? Avagy a Deák Ferenc utcát, de legalább is a Kossuth Lajos utca felé eső részét nem emeli az utcányítás? Vájjon kikre kellene itt kivetni a betterment taxot ? Ha az egész utca nyer vele, akkor kikellene azt vetni a piacfelöli részen lévő házakra is. Kétséget sem szenved, hogy az egész utca (szerintem az egész város) nyer az utcanyitással, de vájjon hogyan értékeljük számszerűleg, pénzösszegben azt, hogy mivel emelkedett például a Matus-ház, vagy Alstádter-ház értéke, amikor azt a fennt előadottak szerint, még az Iglauer-bázról is nehéz megállapítani. A cikkiró úr ugyan nem említi, de a külföldön némely helyen érvényben van az értékgyaporodási adónak csakis a birtokváltozás idején való kiszabása. Ennek a kiviteli módja a következő: A. vesz egy házat 10000 koronáért, öt év után eladja 12000 koronáért, az értékgyarapodás tehát 2000 korona lévén, ennek bizonyos százalékát értékgyarapodási adó cimén kell a városnak fizetni. Hogy ez a Kmeii az étvágyat é» a testsúl^ megszül tett a köhftgéít, váladékot, éjja" lixadArt. Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, Influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajántaL Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen odndenttf „Roche*' eredeti csomagolást. . H«ffiaana-La Roche A Co. Basel (SrájejL „JRoehe" feptartó «iMl raddetrt « crőgysxertirtb ban. Art flvegenkint i- korona.
