Pápai Hirlap – III. évfolyam – 1906.
1906-02-10 / 6. szám
III. évfolyam. 6. szám. Pápa, 1906 február 10. PÁPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Jókai Mór utca 60. szám. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Előfizetések és hirdetések felvétetnek Kis Tivadar, Kohn Mór fiai és Wajdits Károly urak üzletében is. A magyarságért. A Dunántúli Közművelődési Egyesület fennállása tizenötödik évfordulója alkalmából kiadott évkönyv ismét alkalmat ad nekünk arra, hogy a magyarosítás rendkívül fontos kérdeséhez rövid időn belül másodszor is hozzászóljunk. Válságos idők, minők a mostaniak is bizonyítják be leginkább, hogy mennyi mulasztás terhel bennünket e téren. Nem a magyar faj szupremációjáról van szó. Számunknál, értelmi erőnknél, a történeti múltnál fog ez biztosítva van számunkra. Számban eltörpülnek, intelligenciában (az egy német kivetelével) messze elmaradnak tőlünk az összes nemzetiségek, akik egyébként minden jogukat .attól az államalkotó népfajtól nyerték, mely a nemzetiségekben mindig testvéreit látta, feledve a káini jeleneteket, mikor egyes elvakult nemzetiségek (nem a becsületes sváb, nem a jóravaló tót s még kevésbbé a hazafias rutén) csatabárddal támadtak az édes testvér ellen. Ha a honi hegyeken túl szárnyal pillantásunk, tanulhatunk, okulhatunk nálunk nagyobb nemzetektől ép úgy, mint kisebbektől. A porosz, bár politikai szempontból a legkisebb veszély sem fenyegetheti a lengyelség részéről, az erőszak durva eszközeitől se riad vissza, hogy németté tegyen mindenkit, aki német földön él, s lenn a Kárpátok tövén, a dunamenti balkáni lapályon ezt a példát követi híven, sőt hívebben a román nemzet az odaszakadt magyarsággal szemben. Csak a magyar, az maradt meg minden időkre türelmesnek, lovagiasnak, hogy a mostanihoz hasonló nehéz időben aztán kaján mosollyal vághassa szemébe az osztrák: nincs elég magyar Magyarországon ! Hohó! Nem addig van az. Van elég magyar Magyarországon, sokkalta több, mint német van az egész nagy osztrák birodalomban, de nekünk magunknak ez még nem elég, nem szabad, hogy elég legyen. Faji sznpremáciánk biztosítva van egy évezred óta minden időkre, de a nyelvi szupremáciának mindjobban érvényesítése ez lesz a bekövetkezendő békés idők egyik legfontosabb feladata. Ha pedig nem békés idők következnek, ha a megpróbáltatás korszaka jő, akkor, akkor is : ereseit sub pondere palma ... a súly alatt magasra nő a pálma! A faji szupremácia minél erővel teljesebb biztosítása a magyar kormány egyik legszebb hivatása kell hogy legyen mindenkor. A magyar szó terjesztése szintén a magyar kormány feladata első helyen, ebben csupán segítő társai lehetnek a kulturális egyletek és a magyar társadalom. Nem kicsinyeljük a munkát, amit a D. K. E. eddig végzett, de uagynak se tarthatjuk. A leghálásabb terület az összes közművelődési egyletek közül az övé. Egyedül neki nem kell magyarellenes érzelmű nemzetiségekkel küzdenie. És mégis! Látunk valami nagy haladást a magyarország terén? Mi veszprémmegyeiek, akik hol itt, hol amott, mindig halljuk a sváb idiómát, legjobban tudjuk, hogy nem. Nem is csoda. A D. K. E.-nek van fiókja Komáromban s van fiókja Somogyban, hol a magyarság a lakosságnak 90—-92 °/ 0-át teszi 8 nincs Veszprémben, hol 84, Zalában, hol 74, Tolnában, hol 68, Vasban, hol 53, Baranyában, hol 51, Sopronban, hol 50 s Mosonban, hol pláne csak 29 a magyarok százaléka. E megyékre kell nagyobb figyelem, e megyék társadalmát kell felrázni, kell a magyarosítás munkájában sorompóba állapítani. Egy pillantást vetettünk a D. K. E. 1906. évi költségvetésébe s ott a következő kiadási tételeket találtuk: ovodák segélyezésére 3500 K (ebből államsegély 2000), nép-és vándorkönyvtárakra 3600 K (az egész államsegély), a magyar nyelv terjesztőinek kitüntetésére 2100 K. Vagyis célja elérésére évente a D. K. E. saját erejéből nem többet mint 3 2 00 koronát kÖit. Egyleti kiadásokra (nyomtatványok, posta, tisztifizetések, irodabér stb.) költ 6 2 0 0 koronát, íme az a bizonyos egyleti baj, amiről mi általánosságban eleget szóltunk. Tessék kevesebbet az adminisztrációra s többet a tulajdonképeni cél elérésére fordítani ! Az évkönyvre vonatkozó egyéb reflexióinkról alkalmilag még beszámolunk. or A „PÁPAI HÍRLAP" TÁRCÁJA. ÚR KÖNNYE. Elcsendesült a város forgatagja, Hol nappal munka és bűn küzköde, Elnémult a vásári zaj rivajja, Leszállott az éjnek komor köde. Zord téli éj fagyos lehelletére Jégrózsa nyit az ablaküvegen; Mély csend . . . Mindenki már álomra tére, Legfeljebb még a gond van ébere?i. A gond ott virraszt a kicsiny szobába', Hol egy fehérszakállú férfi ül, Munkában telt éltének végszakára Nyomor jutott ki osztályrészéül. Dolgozna most is, csakhogy karja gyönge S ki munkát ád, ifjabb erőt szeret. Rideg magányban, étlen, elgyötörve A hajnalt várja: hoz-e kenyeret ? . . . 8 a gond ott virraszt a férj ágya mellett, Kit a súlyos kór lábáról levett, Ajkáról száll sűrű, nehéz lehellet, Kinos lázában nincs egy perc szünet. 8 ki éjt nappá tevén, ápolja híven, A hitves szíve kinnal van tele: Fogytán az orvosság ... és pénze nincsen ... Másnapra ah! honnan lesz gyógyszere ? . . . 8 ott virraszt a gond, hol két árva gyermek Egy ócska paplan rongyai alatt Didergve összebújt s csendjén az éjnek Fohászra nyitják halvány ajkukat: „Ki látsz, ahol más nem lát, a sötétben, Tudod, hogy meghalt drága jó anyánk, Ki áldást hintesz e bús földi létben, Az éj homályában gondolj reánk!" . . . 8 elválva a siralmas földi rögtől Felszárnyal a könyörgő szó oda, Hol csillagok körén túl, él öröktől Az árvák és szegények gyámola. 8 meg szánakozván sorsán mindazoknak, Akiknek éltet, lelket Ő adott, Egy könnyet ejt ... a ködök foszladoznak, Amint az Urnák könnye lefutott. Hová e könny jut, ott — csodás igézet! — Kikél a nyájas, égi irgalom, S az irgalomtól hit, remény feléled Virágok nyilnak a kopár fagyon. Elszállnak inség, hú, mint rémes árnyak A büszke diadalmas nap előtt, — Ó áldott, könny!. . . üdvére a világnak A nőszív volt, mely befogadta öt. Elet viharjában .megtört öreg, te! Holnapra már ételt lát asztalod. Jó nő! lessz orvosság reggelre kelve, Sinylő urad bizván, ápolhatod 8 te két kis árva! Oszlik majd az árnyék, Kályhádba tűz gyúl, lessz meleg ruhád; ó édes, könnyű és vidám ajándék, Mert aki kap, nem tudja, hogy ki ád. Nem tudja, hogy ki ád, hisz egyesülve Munkál köztünk a női szeretet, Elűzve a bút, a könnyet törülve Egyik se vár külön köszönetet; De minden szívben, mely a szenvedőnek Az élet terhét hordani segél, Szelíd varázsa égi szent erőnek: Az Úr könnyének egy atomja él. Kőrös Endre. ÉiurutöK, szamárköhögés, skrofülozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kinálnak, kérjen mindenkor „Roche 4 4 eredeti csomagolást. F. HoflTmann-La Roche & €•. Basel (Sfije), Kapható trroti rendeletre a gyógyszertárakban. — Ara tlvegenkint 4.— korona.
