Pápai Hirlap – III. évfolyam – 1906.

1906-09-22 / 38. szám

jük, hogy ha mégegyszer hasonló eset találna előfordulni, meg fogja tudni védni a közgyűlés méltóságát. Bár azt is szeretjük remélni, hogy hasonló eset nem fog előfordulni. A ref. egyház kérvénye. A képviselőtestület a ref. egyház kérvényére nézve egyhangúlag azt a határozatot hozta, hogy a színház helyét hajlandó a templom céljára átengedni, ha a színháznak megfelelő jó helyen megfelelő módon való felépítése biztosítva lesz. Az e tárgyban lefolyt vitát Gyurátz Ferenc nyitotta meg : Egyházi, iskolai ügyben minden város nagylelkűséget szokott gyakorolni. Zalaegerszeg az ottani szerény ev. hitközségnek két utcára nyíló szép helyet adott templomépítésre. A ref. egyházhoz, mely a kollégiumot nekünk megtartotta, bennünket a hála is köt. De tervükkel a város csak nyer. Kér egyhangú határozatot. Hajnóczky Béla : Azon a helyen ma is a kultúra temploma áll, mégis hajlandó megszavazni, ha tudja, hol lesz az új színház, melynek a mainál díszesebbnek kell lenni. Hála köt bennünket a kollégiumhoz, de azokhoz is, kik a színházat építették. Dr. Hoffner Sándor: Azt már nem várhatjuk az egyháztól, hogy nagyobb, díszesebb színházat építsen. Ami értéktöbblet előáll, azt majd a városnak kell fedezni, melynek áldozatot mindkét célra lehet és kell hoznia. A mai megszavazásnak inkább elvi jelentősége van, az egyháznak rá kell mutatni, mely helyre kiván építeni, midőn a konventnél segélyt kér. Kriszt Jenő : Itt közügy áll szemben magánüggyel, 17.000 ember érdeke 2500-éval. A mai szinházra tudta szerint ki van kötve, hogy mindig színház maradjon. Uj szinházra nem hajlandó egy krajcárt sem adni. A ref. egyház által által felajánlott összeg kevés, inkább csak erkölcsi támogatást adnak. Mindazáltal a helyet hajlandó átengedni, de csak akkor, ha az új színház felépül. Ezután a lapunkban már közölt határozatot a közgyűlés egyhangúlag meghozta. Berkovics Lázár honosítása. A galíciai illetőségű Berkovics Lázár könyvkötő a községi kötelékbe való felvételért, illetve magyar honosságért folyamodik. Kriszt Jenő indítványozza, hogy kérelmét ne teljesítsék, mert Berkovics a város területéről ki van tiltva s mostani folyamodványával a törvényt ki akarja játszani. Dr. Hoffner: a törvényt nem a közgyűlés elé kerülő kérvénnyel szokás kijátszani, Berkovicsot azért tiltották ki, mert nem volt illetőségi helyéről erkölcsi bizonyítványa, most már azt beszerezte. Szokoly: a kitiltás oka tényleg az erkölcsi bizonyítvány hiánya volt. Dr. Antal: a kérdést a jogügyi bizottságnak kell tisztázni, mert a kitiltás ma jogerős, viszont a kitiltás oka megszűnt s így Berkovios, ki hét éves pápai lakos, joggal kérelmezhet. Barthalos hasonló nézetben van. Böhm utal arra, hogy az illető a pápai ipartestület tagja, dr. Steiner pedig saját legjobb tudomása szerint állítja, hogy jóravaló ember a kérvényező. Miután Szokoly rendőrkapitány kijelentette, hogy a kitiltást a közgyűlés döntéséig nem hajtja végre, dr. Antal indítványát nagy többséggel elfogadták. A felsőhosszú-utcai korcsma. Nagyobb vita volt még Koritsohoner Vilmos bérleti szerződése körül. Az általa bírt korcsmára a keresztény fogyasztási szövetkezet 30 koronával több bért ígért be. Mátz József árverés kiírását indítványozza, Billitz Ferenc a régi úzus követelését javasolja, mikor a régi, pontosan fizető bérlőknek a szerződést árverés kiírása nélkül megho8szabították. Barthalos István: vigyázni kell, nehogy a bérlettárgy értéke osökkenjen, sokszor megjártuk már az árverésekkel. Dr. Hoffner utal arra, hogy az italmérési engedély a mostani bérlő személyéhez van kötve, a korcsma értéke csökkenhet, ha olyan kapja meg, kinek nincs italmérési engedélye. Kriszt Jenő az árverés mellett van, mindegy, hogy van-e az árverezőnek italmérési joga vagy sem, a fő, hogy a bért fizesse; dr. Steiner példákat hoz fel a közelmúltból és a régi időből, amikor hasonló esetben a régi bérlő mellett megmaradtak. A közgyűlés névszerinti szavazással 49 szóval 17 ellen, ujabb hat évre Koritschonernek adta ki a korcsmát. Vicinális-vasúttervek. A Pápáról tervezett vicinális-vasútak segélyezése ügyében a pénzügyi bizottság azt a javaslatot terjeszti elő, hogy az ügyet az összes hasonló tárgyú kérvények beérkezése után tárgyalja a képviselőtestület; a kérvények előzetes átvizsgálásával és a közgyűlés elé javaslattételével pedig bizassék meg az állandó választmány. E javaslatot egyhangúlag elfogadták. Az 1907. évi költségvetés. Tisztviselői fizetések. Délután 4 óra volt már, mikor a város 1907. évi költségvetésének tárgyalására rátértek s ezt aránylag rövid idő alatt, ^j^l-re be is végezték. A tisztviselői fizetések tételénél Halász Mihály a rendőrségnek oly irányú utasítását sürgette, hogy bérharcoknál ne foglaljanak egyoldalulag a gazdák mellett állást. Szokoly rendőrkapitány kijelenti, hogy a rendőrség mindenkinek egyenlő mértékkel mér. Dr. Hoffner Sándor aránylag kevésnek tartja a fogalmazó személyzetet és nagynak a segédszemélyzetet. A városházán gondoskodni kellene a szukreszcenciáról joggyakornoki, illetve aljegyzői állás kreálásával. A községbirósági ügyek vezetésére is jogvégzett ember kellene, a községbiróság feladatának ma nem felel meg. A járásbíróság mintájára az ellenőrzési munkanaplók behozatalát ajánlja. Dr. Lőwy László a városházán a 8 órai munkaidő behozatalát ajánlja. A polgármester kijelenti, hogy a községbirósági ügyet a legközelebbi ülés napirendjére tűzi ki, a kezelő-szmélyzet ma 7, szükség esetén 8 órát dolgozik naponta. A következő 17 pontot vita nélkül elfogadták. A nyomtatványok tételénél kimondták, hogy a régi állapotot állítják vissza és az összes nyomdákat részesítik munkában. Iskolák segélyezése. Az iskolák segélyezése tételénél Hajnóczky Béla indítványozza, hogy az irgalmas nővérek polgári leányiskolájára ismét 600 K-t szavazzanak meg. Tudtával ezt tavaly is megszavazták, de ki nem adták. A polgármester és később dr. Antal felvilágosításaiból kiderül, hogy ez összeg nem szavaztatott meg. Tavaly a tanács az összes felekezeti segélyeket törölni javasolta, az elemi iskolákét a képviselőtestület megadta, sőt felemelte, de ugyanekkor a kath. polg. leányiskoláról szó nem esett, tehát a törlés fenntartatott. Halász Mihály csak a köteles elemi iskolákat hajlandó segélyezni, Barthalos István hajlandó a segélyt megadni, de ez eeetben a ref. polgári leányiskolára is segélyt kór; Kriszt Jenő ez utóbbi célra kész 300 K-t megadni, ha a kath. polgári 600-at kap. Dr. Antal Géza nem tartja helyénvalónak felekezeti polg. leányiskolák segélyezését, mikor állami is van. Tavaly a polgármester külön is hangsúlyozta, hogy ha már az elemik nagy segélyét elfogadták, ezen túl a város nem megy. Győri Gyula nem szeretne ujabb elvi csatornát nyitni a felekezeti iskolák segélyezésére. Wajdits Károly a tradíció alapján kéri a kath. polgári segélyének visszaállítását. Dr. Lőwy az izr. polgári számára is 600 K segélyt kér. Dr. Körös kéri, hogy a dolgot ad abszurdum ne vigyék, elég ha a felekezeti elemiket segélyezi a város, holott helyesebb lett volna tavaly az államosítás mellett dönteni; polgári iskolák segélyezésével ne akarják a várost terhelni. Hajnóczky látván a megnyilatkozott hangulatot, indítványát visszavonta, mire Barthalos és dr. Lőwy is elálltak indítványuktól. E tételnél Halász Mihály még a fa-szobrászat segélyezésének megszüntetését ajánlta. A polgármester jelentette, hogy ezt az ipartestület is kérte nála, a segélyt be fogja szüntetni. Utcatisztítás, utcarendezés, világítás. E tételekhez hozzászóltak Lippert Sándor, aki szükségesnek tartaná, ha a söprés előtt az utcákat öntöznék, Lampérth Lajos, ki az utcaöntözést a tűzoltóktól elveendőnek véli, a rendőrkapitány, a polgármester s még többen. Pados József a külső utcák jobb világítását kéri. Dr. Löivy az utcarendezési alap felemelését kívánja 6000 koronára, amit azonban a közgyűlés nem fogadott el s utcarendezésre 1200 K-t szavazott meg a tavalyi 600 korona helyett. Majd több ut rendezését sürgették : Néhman Gábor a Kálváriautét a kőhidnál, Halász Mihály a Szladik János utcáét, Lippert Sándor a Ligeti utoáét, Győri Gyula a Tapolca melletti sétaút tisztántartását stb. Barthalos István a mezei ügyekre hivja fel a figyelmet, a vízlevezető utak tisztántartását ajánlja. A kártékony rovarok irtásának ellenőrzését, esetleg e célból mezei rendőri állás szervezését javasolja. A peronoszpora elleni védekezésre szabályrendeletet kéne alkotni. Lampérth tanácsos fölöslegesnek jelzi szabályrendelet hozását, ez különben is a hegyközségek hatáskörébe tartozik. Ács Ferenc kijelenti, hogy a mezei utak tisztán tartását a tagbirák mindig ellenőrzik. — E tételnél még Győri Gyula kérte, hogy a Széchenyi-téri sétahelyre több padot tegyenek. A szövőgyár segélye. Még csak a Perutz-gyár évi segélyéhez volt hozzászólás. Győri kérdi, hogy a gyárban megvan-e tényleg az 500—600 szövőszék és tényleg itteni gyártmányt árusítanak-e, mert egy számlájukat látta Prágából kiállítva. Dr. Hoffner tudomása szerint a kommerciális igazgatás van Prágában, ez nem baj, nagyobb baj az, mikor külföldi gyárak pesti számlákat küldenek szét. Az 500 szövőszék tudtával meg van s állítanának többet is, ha lenne munkás. A polgármester utal arra, hogy a szövőgyár tényleg mindinkább magyar munkásokat alkalmaz. A fedezeti rész. A fedezeti rész legnagyobb részt állandó tételekből állván, a közgyűlés, mely ekkor már 12 emberből állt, vita nélkül elfogadta. Végeredménykép a költségvetés így zárult : MIT IGYUNK? Jn™* m

o!;

a

i Igyunk mohai hogy egészségünket megóvjuk, mert jgy^k m

0hai csakis a természetes szénsavas 6ásványviz erre legbiztosabb óvószer. Igyunk mohai forrást, ha gyomor-, bél- és légcsőhuruttól szabadulni akarunk* forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk. (2) forrást, ha étvágyhiány és emésztési zavarok állanak be. forrást, ha májbajoktól és sárgaságtól szabadulni akarunk. A moliai Ágnes-forrás, mint természetes szénsavdús ásványvíz, töltetlenül tiszta, kellemes es oicso savanyúvíz; clus szensavtartaimanai lógva nemcsak űiztos óvszer lertóző elemek ellen, hanem a benne foglalt gyógysóknál fogva kitűnő szere a legkülönfélébb gyomor-, légcső- és húgyszervi betegségeknek. 26 év óta bebizonyosodott, hogy még ragályos betegségektől is, mint typhus, cholera. megkíméltettek azok, a kik közönséges ivóviz helyett a baktériummentes mohai Agnes-vizzel éltek. Legjelesebb orvosi szaktekintélyek által ajánlva. Számos elismerő nyilatkozat a forrás ismertető füzetében olvasható. Háztartások számára másfélliteresnél valamivel nagyobb üvegekben minden kétes értékű mesterségesen szénsavval telített víznél, sőt a szódavíznél is olcsóbb; hogy az Ágnes-forrás vizét a legszegényebb ember is könnyen megszerezhesse, nagyobb vidéki városokban lerakatok szerveztettek, ugyanott a forrás leírásának ismertető füzete ingyen kapható. A forráskezelöség. lláfcl* VÍ

r# ? Kapható minden füszerüzletben és elsőrangú vendéglőben. = Főraktár Oszivald János urnái Pápán. v V m *