Pápai Hirlap – III. évfolyam – 1906.

1906-09-22 / 38. szám

Szükséglet: 309052 K 58 f. Fedez

et: 189445 , 64 , Pótadóval fedezendő : 119606 K 94 f. Ennnek alapján 52*9% lesz a jóvo évi pótadó. § A jogügyi bizottság f. hó 17-én Sült József elnöklete alatt ülést tartott. Az ülésen foglalkoztak Berkovics Lázár honossági kérvényével és a lengyel nyelven kiállított erkölcsi bizonyítványnak hiteles fordításban való beszerzését rendelték el. A közgyűlés egy régebbi határozatából kifolyólag Szente János v. ügyész beterjesztette a gyámi és alapítványi pénztári kölcsönök körül felmerülő munkálatok tarifáját. A Egyházkerületi közgyűlés. A dunántúli ev. ref. egyházkerület folyó hó 18., 19. és 20. napjain tartotta Antal Gábor püspök és Hegedűs Sándor főgondnok elnöklete alatt őszi közgyűlését városunkban. A közgyűlésre a kerületi v ilági és egyházi alkotó tagjai közül mintegy 70—80-an jöttek össze városunkba. Jelen voltak a többek között: Kálmán Rudolf, Chernel Antal, Éhen Gyula, Konkoly Thege Béla, Kenessey Móric, Kovács Sebestyén Endre, Csorba Ede, dr. Segesdy Ferenc, Szabó György, Czike Lajos, Veress Ede, Medgyaszay Vince, Segesdy Miklós, Nagy Lajos, Patay Miklós stb. A közgyűlést megelőző napon d. e. lelkészértekezlet volt, melyen Csukás Endre siómarosi lelkész prédikált s felolvasásokat tartottak : Demjén Márton (Veszprém), Balogh Elemér (Pozsony). Aznap d. u. a főiskolai igazgató-tanács tartotta meg ülését Czike Lajos és Barthalos István elnöklete alatt. Az igazgató-tanáos nevezetesebb határozataiként megemlítjük, hogy Hegedűs Sándornét a leánynevelő-intézet védnöknőjéül kérik fel, továbbá, hogy a főiskolába második orvosul dr. Cseszombathy Lászlót választották meg. A kerületi közgyűlés kedden 9 órakor Antal Gábor püspök magvas gondolatokban gazdag, szép fohászával vette kezdetét. Ezután Hegedűs Sándor mondott nagy érdeklődéssel hallgatott megnyitót. Beszéde első részében arról az örvendetes tényről emlékezett meg, hogy az 1848. XX. t.-c. végrehajtása immár ha fokozatosan is valóra válik. Meleg elismerő szavakkal szólott gróf Apponyi Albert kultuszminiszterről, ki a törvénycikket úgy szándékozik életbeléptetni, hogy az autonomia szabadsága teljesen érintetlenül marad, még messzebb menőleg, mint ahogy a kongrua törvénynél történt. A beszéd második része a szociálista mozgalmaknak volt szentelve. Óva intette itt a lelkészeket, hogy egyoldalulag, akár a munkások, akár a munkaadók mellett foglaljanak állást. A lelkész állásfoglalását mindig a körülmények fogják meghatározni. A viszonyok helyes felfogása módot fog nyújtani a lelkésznek arra, hogy az evangelium szellemétől áthatott eljárása eredményre vezessen. A zajos éljenzéssel fogadott elnöki megnyitó után dr. Segesdy Ferenc aljegyző referádájában a püspöki jelentés került sorra. Ezzel kapcsolatban elhatározták, hogy az uj kormányt feliratilag üdvözlik. Részvéttel értesültek Kis János tanár elhunytáról, kinek emlékét jegyzőkönyvben örökítették meg. Minthogy a gimnáziumi tanárok fizetése az állami segéllyel rendeztetni fog, kimondták, hogy a theol. tanárok fizetését is megfelelőleg rendezni fogják. Ezután különböző választások kerültek sorra. Konventi rendes tagoknak Czike Lajos, és Veress Ede egyházi, Molnár Béla és dr. Segesdy Ferenc világi részről, póttagoknak Nagy Lajos, Szabó Zsigmond, Konkoly-Thege Béla és dr. Szily János választattak meg. A főiskolai igazgató-tanács tagjaiul megválasztattak Barthalos István, dr. Segesdy Ferencz, Dózsa József, Konkoly-Thege Béla, Szabó Zsigmond, Pálfy Károly és Balla Endre. A gazdasági tanács elnökéül ujabb három évre dr. Antal Géza, alelnökéül Saáry Lajos, jegyzővé Baranyay Zsigmond, tagjaiul Németh István és Török János választattak. Főiskolai igazgatóul az 1906 — 1907. évre Csizmadia Lajos theol. akadémiai tanárt választották. Ez után a főiskolai ügyekre került a sor Németh István főjegyző referádájában. Ezek során jóváhagyták az elnökségnek azt a határozatát, mellyel Csépke Andor és Sándor Pál okleveles tanárokat h.-tanárokul alkalmazta. A megüresedett math.-fizikai rendes állás betöltése a közoktatási minisztérium hatáskörébe tartozván, a kerület öt pályázó közül egyedül Fejes Zsigmond oki. tanárt ajánlja kinevezésre. A tornatanári állásra Rácz Dezső nyert alkalmazást. A nőneveldei ügyek során jóváhagyták Kakas Hilda oki. polg. isk. tanítónő alkalmaztatását. Ezután Peti Lőrino aljegyző referádájában tárgyalták a közigazgstási ügyeket. Majd az indítványokra került a sor, melyek közül kiemelendők: a veszprémi egyházmegyéé, mely a vallásos szellem ápolására iskolai jutalomkönyvek meghonosítását célozza, a barsi egyházmegyéé, mely a közigazgatási államsegélyt nem lélekszám, de gyülekezetek száma szerint kivánja kiosztatni és a pápai egyházmegyéé a konfirmáció oktatás egységesítése érdekében. Szerdán délután bírósági ügyeket tárgyaltak. A kerületi gyűlés a csütörtökön délelőtt 9-kor történt jegyzőkönyvhitelesítéssel nyert befejezést. A tagok jórésze azonban már előző nap délután elutazott városunkból. TARKA ROVAT. Szüret. Volt egy költő — mindenki tudja — Kinek, mikor nem volt bora, Úgy ábrándozva, mulatozva A szőlőhegyre gondola, A szőlőhegyre, melyben éppen Együtt vannak szerettei S ülvén szüreti lakomához A hangulatjok szüreti. Volt egy költő — mindenki tudja — Kinek szivében bú lakott, Mert képzeletben élte át csak A szüreti hangulatot. Robotban telt el élte sorja, Munkája oly unott vala, Hiányzott néki lakma, pásztor, Szedő lányok vidám dala. Volt egy költő, megvan ma is tán, De azt bajosan képzelem, Hogy a szivét keserv eméssze, Mert a szüreten nincs jelen. A jó idők végleg lejártak, Letűnt Bachusnak vig kora, Letűnt bizony s vájjon ki tudja, Hogy vissza jő-e vagy soha ? Hogy is élhetne ily vidéken, Bacchus meg fürge serege, Hol gyászoló egyhangúságban Szürkén leng égnek fellege, És egyre ömlik könnye árja Végig síkon s domboldalon S mi áldás máskor, most valóban Az éltető nedv : borzalom. Aztán Bachusnak még a múltból ízlése bizton megmaradt, S megtudja bölcsen válogatni Magának a jó kortyokat. S miből peronoszpóra és más Féreg lakmározott elébb, Dehogy kivánja szopogatni Az így megrontott hegylevét. Aztán . . . eső, féreg, betegség, Az mit se tenne, mit se még, De e hitvány golyóbisunkon Melegség, az nincs már elég; Meleg kedély, meleg barátság Hej ! az ember bármerre néz, Sehol sincs, tán ezt is megette Perenoszpóra és penész ! . . . Azért öreg Bacchusz barátom, Te örök-ifju cimbora, Maradj könyvtárak rejtekében, Lejárt a szüretek kora, Legfeljebb, ha pár régi híved Megüli a szüret torát, Akkor jöjj Bacchusz el utószor, S otthon ne hagyd a fuvolát! André. HETI ÚJDONSÁGOK, — Személyi liir. Özv. Esterházy Móricné grófnő' és leánya Fanny komtessz e hét elején hosszabb tartózkodásra városunkba érkeztek. A hét elején pár napig Esterházy Pál gróf huszárhadnagy is itt időzött. — Ihász Lajos nagybirtokos — mint igaz részvéttel halljuk — súlyosan megbetegedett. A Bonyhádon tartott egyházker. gyűléssel kapcsolatos nagy fáradalmak s az akkori rekkenő hőség anynyira kimerítették, hogy 10-én a megyei közig, bizottsági ülésen szinte végzetessé váló rosszullét fogta el. Dr. Vadnay Szilárd vármegyei főorvos szállította nagy betegen haza Lőrintére, hol a gondos ápolás szerencsésen leküzdötte a napszúrás veszedelmét. Gyógyulása ma már örvendetesen halad előre, és pár hét alatt biztosan remélhető teljes felépülése. — Állami óvoda. A Pápai Hirlap volt az első, mely 1904. évi október havában reámutatott arra, hogy a városunkban levő két óvoda nem képes az óvodaköteleseket befogadni és hogy egy harmadik óvodának, ha lehet, államköltségen való felállításáról gondoskodnunk kell. Az a körülmény, hogy a kath. óvoda helyisége megkisebbítetvén, ide 100 gyermeknél többet nem vettek fel, megérlelte a v. képviselőtestületben az elhatározást, hogy állami óvoda felállításáért folyamodik a minisztériumhoz. Majd két év után válasz és pedig kedvező válasz érkezett a város felterjesztésére. — A közoktatási minisztérium 56.734/906. számú leiratában értesíti a várost, hogy hajlandó óvodát szervezni, ha a város kötelezi magát arra, hogy helyiséget, fűtést, világítást, tisztogatást és bútort ad. Ez esetben az állam elvállalja az óvónő és dajka személyi járulékait tárcája terhére és a 3°/

0 óvodai pótadót a városnak visszaengedi. Nem zárkózik az elől sem A tarifán a bizottság többnemü redukciót eszközölt, egyszersmind azonban elhatározta, hogy az ügyészi tiszteletdíjnak 1200 K ról 2000 K-ra leendő felemelése tárgyában előterjesztést tesz a képviselőtestülethez. § A Kemény-ügy. Közgyűlésen és azonkívül sokat tárgyalták a múlt héten Kemény Béla városi jegyző fegyelmi ügyét. Mészáros Károly polgármester ugyanis a hozzá beadott feljelentések alapján a magánmunkákért hivatalosan megállapított díjszabások jogosulatlan túllépése miatt a városi jegyző ellen fegyelmi eljárást rendelt el, a vizsgálat foganatosítását Lampérth Lajos városi tanácsosra bizván. Nem lévén kenyerünk a szenzációhajhászás, következetesen elfoglalt álláspontunkhoz hiven addig, mig „sub judice lis est", mig a vizsgálat anyagát nem ismerjük, tartózkodunk attól, hogy az illetékes fórum döntésének eléje vágjunk. Ha azonban a vizsgálat tényleg visszaéléseket fog kideríteni, egy pillanatig sem fogunk késni ép oly elfogulatlan, mint szigorú Ítéletet mondani a dologról. § Részleges tisztújítás. Veszprém vármegye alispánjának 13149/906. számú intézkedése folytán a polgármester f. évi október hó 15-én d. u. 3 órára részleges tisztújító közgyűlést hivott össze. Tárgy : I. Városi orvos, II. közigazgatási kiadó és III. városi gazdai állásoknak, választás utján leendő betöltése. § Hirdetmény. A jövő évi 1907. évi községi közmunka összeirási és kivetési lajstroma f. hó 23-tól fogva 15 napon át a v. számvevői hivatalban közszemlére kitéve lesz. A netaláni felszólalások ezen időtartam alatt a polgármesteri hivatalnál beadhatók. Pápa, 1906 szept. 21. A városi hatóság.