Pápai Hirlap – III. évfolyam – 1906.

1906-08-25 / 34. szám

nak ily elhelyezése mellett a sétatér azon keleti része, melyen most a honvéd emlékszobor áll, megmaradhatna a tér díszítéséül díszkertnek, mig a templom nyugoti részén levő tér — fölemelés és szabályozással — a mostani forgalomnak maradna meg. A tisztelt képviselőtestület tagjainak nem szükséges lerajzolnunk azon város szépítési képet, mit templomunknak, mint tervbe vett szép nagy műépületnek a Széchenyi-sétatér belső végére építésével Pápa városa nyerne. Különben e tárgyban *már Pápa város négy hitfelekezetének vezető férfiaikból e célra alakított s néhai Fenyvessy Ferenc, akkori főispán elnöklete alatt a városháza nagytermében összehívott értekezlet beható tanácskozás után e tervet minden irányban helyeselte s leendő megvalósítása iránt jóakaratát és nagy hajlandóságát nyilvánította. Ami már most ezen új tervünk kivitelét és annak pénzügyi oldalát illeti, vagyis ezúttal elő legesen azt a kérdést, hogy mikép és mi alapon kérhetjük a sétatéren moBt fennálló színháznak más helyre, a város más pontjára való elhelyezését, illetve felépítését, erre nézve vagyunk bátrak a következő indítvánnyal lépni fel: Tudjuk ugyanis, hogy a mostani színházat a közadakozás emelte fél és így került utóbb a városnak is áldozatkészségével Pápa város közön gége köztulajdonává. Úgyde a társadalom és a város áldozatkészsége ellen nem vétünk, ha mégis azon óhajunk megvalósulását tervezzük, hogy református egyházunk régi temploma, mivel tarthatatlan szük helyen van, az emelendő szép, új templomunkat megfelelő szabad téren és pedig épen a Szécheayitéren levő sétatérre építsük fel, az ott levő színház - \ nak máshova elhelyezésével. Mert azon nézetben vagyunk, hogy új templomunk számára megfelelőbb szép hely nincs városunkban, mint a sétatér, már annálfogva is, mert ugyancsak a Széchenyi-térre néznek a dunántúli reformált egyházkerületnek szép nagy főiskolaépületei : délről a főiskola, keletről a leánynevelőintézet, városunknak ezen igazi díszei; és ezen térnek közelében vannak egyházunk szép új elemi iskolái is a Pálffy-Ajkay-féle nagy telken, mely telek oly nagy, hogy ott lelkészlakunk is elhelyezhető lesz, az ottani épületnek emeletre építésével. Legyen szabad a tekintetes képviselőtestület figyelmét fölhívni arra is, hogy a 24 évvel ezelőtt épített szinház, mely abban az időben szinte disze volt a város ama részének, közelebb a sétatérnek, ma már nem az, mert nemcsak a főiskola hatalmas épülete, de egész környezete agyon nyomja. Aztán 24 év óta a város lakosságának ép az a része szaporodott meg Örvendetesen, amelyik inkább látogatja a színházat, mint az őstermelők. Nevezetesen azóta létesített itt az állam fitanítóképezdét, polgári leányiskolát, földmívesiskolát ; a dunántúli református egyházkerület polgári leányiskolát és tanítónőképzőt, sőt azóta a főiskola tanári kara is megkétszereződött; a római katholikus egyház szintén polgári leányiskolát és tanítónőképzőt állított; azóta épült a dohánygyár-és szövőgyár; a hifelekezetek új tanítói állásokat rendszeresítettek; a két vicinális vasút építése folytán jelentékenyen megszaporíttatott a vasutasok száma ; ép így a postai alkalmazottak száma is ; hogy a vizvezeték és villanyvilágítás létesítése folytán ide települteket ne is említsük. Egy igen meggyarapodott takarékpénztár mellett másik is alakult. Szóval a szinház megépítése óta olyan nagy mértékben szaporodott városunk lakossága, illetőleg ebben a színházlátogató közönség, hogy már mondani se kell, anélkül is jól tudja mindenki, hogy a szinház Pápa városának ma már szük. Hisz ép e miatt az ülőhelyek számának szaporítása végett még azon is kapott a szinügyi bizottság, hogy a zenekart mintegy a színpad alá levihesse. Ha jó társulat van, vagy ha kevésbbé jó is, de kedves darabot játszik, vagy ha jó műkedvelői előadásra van kilátás, avagy március 15 én : mindig felette kicsiny a szinház. Ezért a jótékonycélu műkedvelői előadásokat nem egyszer ismételve adták már. Ezek a nagyon jól ismerfc körülmények s a jövő fejlődés úgyis szükségessé tennék nagyobb színháznak és ha a mostani helyén épülne, sokkal díszesebbnek építését. Mi úgy véljük, hogy a két célt: a református templomnak a város díszéül is felépítését és nagyobb, díszesebb színháznak építését s ezzel a sétatérnek első rangú diszes térré változtatását együttesen, összefüggésben oldhatjuk meg legkönnyebben. Épen ezért, hogy Pápa város képviselőtestületének .közismert nemes áldozatkészségét elő-1 segíthessük e tekintetben, hogy a városi színházat, e kulturális célra szolgáló közvagyont, illetőleg annak csak jelenlegi helyét feláldozhassa a sétatér egy részének is új templomunk céljaira oda engedésével : református egyházunk pénztára templomépítési alapunkból hajlandó 20.000, azaz húszezer korona tőke alapot letenni és lefizetni már ez évben Pápa városa pénztárába, azon célra, hogy ennek tőkésítésével és a társadalomnak bizonyára megnyilatkozó folytatólagos áldozatkészségével is, aminél nagyon számításba lehet venni az e célra rendezendő művész-estélyeket, valamint az új színházak alapjára is az államkormánytól adni szokott segélyezéssel egy új és nagyobb, városunk igényeinek teljes mértékben megfelelő szinház legyen mán helyen építhető; ha lehet, már a templom fölépítése előtt; ha pedig ez nem lesz lehetséges, akkor a templom fölépítésétől számított legkésőbb 10 év alatt. Amiből világos, hogy az új szinház építéséhez szükséges összeg előállítására legkevesebb 15 év lenne. Tájékozásul megjegyezzük, hogy bár nekünk már ez év folyamán tisztába kell lennünk az iránt, hogy hol építjük fel új templomunkat, mert egyházközségünk midőn a templomépítés céljára rendkívüli adót vetett ki az egyháztagokra, egyszersmind azt is elrendelte, hogy a templomtervet és költségvetést még ez év folyamán elkészíttessük ós bemutassuk, de amig templomalapunk oly ösz szegre növekedik, hogy a templom építését bátran elkezdhetjük — erre öt-tiz évet veszünk számításba, tehát eddig a mostani szinház mindenesetre megmaradhatna helyén abban az esetben is, ha olyan szerencsések lehetünk, hogy megkapjuk a kért helyet. Sőt mivel a sétatér hosszúsága kiadja a templomnak szükséges területet a térnek némi szabályozásával, arra is hajlandó volna egyházunk, hogy a szinház meghatározott további éveken még ott maradjon ideiglenesen, legfeljebb a szinház hátsó végén levő szobák volnának eltávolítandók és ideiglenesen a szinház oldalaira helyezendők. Ezek tiszteletteljes előterjesztése után esedezünk tehát az iránt, kegyeskedjék a tekintetes városi képviselőtestület a •//. alatt csatolt mérnöki vázrajz szerint a Széchenyi-sétatéren levő területből, annak nyugoti végétől, illetve az ottlevő köztértől számítva keletre terjedően 68 4 • méter területet templomépítés céljára átengedni, olykép, hogy a mostani sétatérnek alakja úgyszólván megmaradna és a templom nyugoti részén levő köztér felemelésével szabályosabbá tétetnék a város által; a keleti homlokzat előtti tér pedig addig, mig a szinház onnét más helyre át nem telepíttetik, egészen a mostani formájában tartassák fönn, csupán az öltöző szobák lennének a mondott helyre áthelyezendők, attól kezdve pedig, amikor a város a színházat a templom fölépítésétől számított legkésőbb 10 óv alatt más helyre áttelepíti, parkírozott sétatérkép tartassák fönn, hogy ekkép új templomunk minden időkre a sétatér mostani területén szabad helyen állhasson. Kegyeskedjék a tisztelt képviselőtestület ebbeli kérelmünket a törvényeknek megfelelő módon letárgyalni, kijelentjük, hogy amidőn az e tárgyban hozandó kegyes és jóakaratú városi határozat jogerős leend, mi is meghozzuk és meg hozatjuk jogerős egyházközségi és felsőbb egyházhatósági határozatainkat és a szinházalapra felajánlott tőke alapot még a folyó 1906. év végéig befizetni fogjuk a városi pénztárba. A legnagyobb tisztelettel a pápai ev. ref. egyház nevében Pápa, 1906. évi augusztus hó 15-én Saáry Lajos Kis József főgondnok. lelkész. A VÁROSHÁZÁRÓL. § Az állandó választmány folyó hó 23-án tartott ülésén készítette elő a 27-iki közgyűlés, tárgyait. A zárószámadásokat megjegyzés nélkül elfogadásra ajánlják. Csányi Károlynénak néhai özv. férje után 10 év utáni nyugdíj megállapítását javasolják. A városi tisztviselők közül az 1200 koronán felüli fizetéssel birók számára 8°/

0, a kisebb fizetésüek számára l2°/

0 drágasági pótlék megadását hozzák javaslatba az 1907. évre. A napi dijasok számára 60—60 K-t javasolnak 5 koronás havi részletekben (!!). Javasolják, hogy a postaépület ügyében a keresk. miniszterhez felterjesztés intéztessék; a városi jegyző készítette memorandumot azonban nem fogadták el és újnak készí' tésével a főjegyzőt bizták meg. A IV. gyógyszerI tár iránti kérvényt pártfogolják. Özv. Hápli ! Sándorné kérelmét teljesítendőnek vélik. A Ruszekutca kikövezését nem javasolják, az utca tisztán tartására a rendőrség figyelmét felhívják. Hosszabb vita volt a vizvezetéki szabályrendelet módosítása körül. Az állandó választmány kötelezőleg kimondani kivánja, hogy a vascsöves magánvezetékek ólomosövekké cseréltessenek ki, az összekötő szakasz kicserélési költsége azonban a várost terhelje. Ez ügyben még a jogügyi bizottság véleménye is meghallgatandó. A városmalom bérletének másra való átruházását megengedőnek vélik, javaslatba hozzák az Annatéri 8. számú háznak Friebert Miksa számára leendő bérbeadását. § A városi másodorvosi pályázatra három | kérvény érkezett be a polgármesteri hivatalba. Pályáznak : dr. Grosz Lajos, dr. Nyikora József, és dr. Weltner Sándor helybeli gyakorló orvosok. Ez állást, valamint az üresedésben levő gazdai és kiadói állást minden valószínűség szerint csak október elején töltik be. Az alispán, kinek a részleges tisztújító közgyűlésen a törvény értelmében elnökölnie kell, okt. 10 —12ike körül a sorozások alkalmával fog ugyanis városunkban tartózkodni. § A pápa—devecser—ukki vasút előmunkálati engedélyese, Rechnitz Béla kérvényt adott be a városi képviselőtestülethez, melyben a jelzett vasút számára 200.000 korona törzsrészvény jegyzését, illetve megszavazását kéri. E vasútra vonatkozólag már pro és contra több cikket közöltünk, ismertetjük itt a kérvény érveit, saját véleményünket egyik legközelebbi számunkban fogjuk kifejteni. A kérvény előadja, hogy a vasút Borsosgyőr, Kéttornyulak, Derecske, Dáka, Nóráp, Kúp, Salamon, Pölöske, Noszlop, NagySzőlős, Oroszi, Bodorfa, Hany, Káptalanfa, Gyepükaján és Csabrendek érintésével Pápától Ükkig 50 kilóméter hosszúságban fog megépülni. Általa e' községek ós pedig 17 község 39.000 lakossal közvetlen, 15 község pedig 11.000 lakossal közvetve a legrövidebb összeköttetésbe jutnak városunkkal. E községek a vasút révén Pápa város érdekköréhez kapcsolódnak, piacunkat ezek számára biztosítjuk. Hivatkozik a kérvény arra, hogy a községek eddig vagy egyáltalán nem álltak vasúti összeköttetésben Pápával, vagy csak nagy kerülő utján közelíthették meg. így a jelzett községek közül a legnagyobb : Devecser eddig 56 kilóméterre volt tőlünk, ez út most 26 kilóméterrel meg fog rövidülni. Közvetlen összeköttetést nyerünk e vonal által a fiume—zágráb—ukki vonallal, kapcsolatot Zala- és Somogymegyékkel, a Balatonvidékkel, sőt a Muraközzel is. A vonat motoros forgalomra rendeztetnék be. Gazdasági, kereskedelmi szempontok egyaránt kívánatossá teszik városunkra a vonal megépítését, de kívánatossá teszi a kulturális szempontot is, mert az említett községek lakossága Pápa város felsőbb iskoláiba küldené a maga gyermekeit. Majd hivatkozik a kérvény arra, hogy a zágráb—Csáktornya—zalaegerszeg—ukki vasútnak nemcsak elsőbbségi részvényei hoznak meg 50°/

0 ot, de törzsrészvényei is 3°/

0-ot jövedelmeznek. Vasutunk e vasút folytatása s jövedelmezősége "is ennek megfelelő lesz. Kéri a folyamodó 200.000 korona törzsrészvény jegyzését, anuak kijelentése mellett, hogy a vasút építésére vonatkozó törvény szentesítése után három hónappal a vasút építésének megkezdésére kötelezi magát. § A vizvezeték immár teljesen elkészült. 19-én este történt a vascsövek bekapcsolása s azóta a gyökértermelő kőagyagcsÖvek a nyugalom csendes napjait élvezik. A munkálatok költségeiről még nincs előttünk részletes számadás, azt azonban úgy körülbelül tudjuk, hogy a miniszteri szakértők szerint ujabb circa 20000 K-jába kerültek a városnak. S még örülhetünk, hogy csak ennyibe került az átalakítás, s hogy három hónapon át az átalakító munkák ellenére vízhiány a lakásokban és a közkutakban egy percre sem volt. (Csak éppen annyiban, hogy az utcákat nem igen öntözték, de mire a közönséget kellett leöntözni, addigra hála Isten volt már viz — bőviben !) § Hirdetmény. Pápa város 1905—1906. évi III. oszt. keresetadó kivetési lajstroma Pápa város adóhivatalánál —• oly célból, hogy a bizottságilag megállapított III. o. kereseti adó után kivetett ált. jövödelmi és orsz. betegápolási pótadó az érdekelt adófizető felek által megtekinthető legyen — folyó évi augusztus hó 31-től kezdődő 8 napon át közszemlére kitéve leend. Miről oly hozzáadással értesíttetik az érdekelt adófizető közönség, hogy ezen lajstromot a hivatalos órák alatt megtekintheti s esetleg felszólamlását a törvényes idő alatt beadhatja. Pápán, 1906. évi "augusztus hó 23-án. A városi hatóság.