Pápai Hirlap – III. évfolyam – 1906.
1906-08-25 / 34. szám
HETI ÚJDONSÁGOK. — Képviselőnk Pápán. Hoitsy Pál orsz. képviselőnk f. hó 19-én az esti gyorsvonattal városunkba érkezett. Az állomáson Mészáros Károly polgármester és Hajnóczky Béla, a függetlenségi párt elnöke fogadták. Képviselőnk az nap este jelen volt a református énekegylet, valamint a polgári kör mulatságán is. A hétfői napot is körünkben töltötte. Délben és este a Griffben, hol étkezett, tiszteletére díszes társaság gyűlt egybe. Kedden a délelőtti gyorsvonattal vissza utazott nyári tartózkodási helyére, Dunaharasztira. — A tűzoltó-egylet közgyűlését vasárnap délelőtt 10 órakor tartották meg a Griff-szálloda nagytermében lanyha érdeklődés mellett. A közgyűlésen Szokohj Ignác fűparancsnok-elnök elnökölt és ugyanő adta elő az egész tárgysort elejétől végéig. Felszólalás egy sem volt. A választmány nevében előterjesztett jelentés örömmel emlékezik meg arról, hogy a hivatalos tűzoltók száma hattal emelkedett, egy pár ló az egylet rendelkezésére bocsáttatott s a szertár kibővíttetett. Mindezt természetesen a városi képviselőtestület áldozatkészsége tette lehetővé. Gyarapodott a szerkészlet is 600 méter nyomótömlővel, 20 csavarral és 2 darab sugárcsővel. A működő tagok létszáma nem szaporodott, jelenleg 72-en vannak, 1905-ben 6 választmányi, 5 parancsnoksági ülés, 8 gyakorlat, 10 iskolázás tartatott. Tüzeset 9 volt, nagyobb csak a Zrinyi-utcai, hol 4 ház égett le. Vidéki tűznél 2 izben nyújtottak segédkezet. A jelentést a következő önérzetes szólam zárja be : „Legyenek meggyőződve, hogy amit lehetett, mi megtettük s azt a zászlót, melyet kezünkbe adtak, polgártársaink javára és városunk büszkeségére továbbra is fenn lobogtatni törekszünk 1 1. Beterjesztette eztán a főparancsnok-elnök a zárószámodásokat, majd a költségvetést. Mindez elfogadtatván, ugyancsak a főparancsnok-elnök buzdító beszédben pénzjutalmat adott át a három legszorgalmasabb tűzoltónak : Heimberger Antalnak, Farkas Istvánnak és Németh Jánosnak és kiosztotta az arra érdemeket szerzettek közt a ruhajutahnakat s végül az ülést bezárta. — A morbus hungaricus ellen. A tüdővész ellen való védekezésre megmozdul az egész társadalom. Szombathelyről felhívást kapott városunk, hogy egy ott alakítandó szanatórium-egyletbe lépjen be alapító tagul. Ez ügyet a polgármester véleményezés végett egy szükebbkörü orvosi bizottság elé bocsátotta, mely azt a nézetét nyilvánította, hogy a szanatórium egyletnek egész Dunántult felöíelőleg Dunántuli Szanatórium-Egylet cim alatt kellene megalakulnia s a szanatóriumot magát a Bakonynak egy arra alkalmas pontján kellene felállítani. Az ügy oly fontos, hogy még visszatérünk reá. — A Polgári Kör nyári táncvigalraát, melyre annyian és oly nagy örömmel készülődtek, elrontotta a nyári mulatságok legrégibb, legádázabb ellensége — az idő. Már az esti órákban komor volt az idő s előre látható volt, hogy mi fog bekövetkezni. Az a nagy közönség, mely a mulatságra készülődött, bizony e miatt otthon is maradt, csak éppen a legbátrabbak — köztük pár igen csinos leány — mentek le a Polgári Kör nyári helyiségébe és kezdték meg 9 óra után a táncot, minek azonban már 10 óra tájban az eső véget vetett. Kár, igazán nagy kár a mulatságért is, meg a kulturális céltól elmaradt jövedelemért is. No de vigasztalódjék a Polgári Kör. Megesett ez már majd minden egylettel, aztán meg a téli mulatság majd pótolja az elmamdt nyárit! — Iparosok nyugdíjegylete. Az ipartestület elnöksége körlevélben közli a nyugdíjegylet alapításánál mintául veendő rimaszombati ipartestületi nyugdíjintézet alapszabályait a helybeli iparosokkal s nyilatkozatra hivja fel őket, hogy az alapítandó nyugdij-egyletbe belépnek-e vagy sem. Nem kételkedünk benne, hogy a felhívásnak meglesz a kellő eredménye, s nemsokára hirt hozhatunk a nyugdíjegylet létesítéséről. — A nyolc órai bezárás ügyében folyó hó 20-án a kereskedő-ifjak egyletében rendkívüli közgyűlés, illetve értekezlet volt, melyen Kohn M. Mihály elnökölt. Az elnök jelentést tett arról, hogy az egy év óta tartó mozgalomnak megvan a kellő eredménye, amennyiben egy kivételével az összes kereskedők kötelezték magukat a nyolc órai zárásra, hetenként háromszor azonban 1—10-ig a kereskedelmi alkalmazottakat a zárt üzletben a szükséghez képest foglalkoztatni lehet. Sclwr Ernő titkár felolvasta az OMKE és a fűszer- és rövidárukereskedők szakosztályainak átiratát, melyek szintén a 8 órai bezárás mellett foglalnak állást. Az ülésen még Szabó Ferenc szólalt fel s végül egyhangúlag lelkesen kimondták, hogy a nyolc órai bezárás ellenőrzését magukra vállalják. Miután az elnök és a titkár figyelmeztették a tagokat, hogy nyert szabad idejüket szellemi művelődésre használják fel, a gyűlés az elnök éltetésévei véget ért. — Tüntetések a Párisi Nagy Áruház ellen. Lapunk más helyén olvasható a helybeli kereskedők ama dicséretes, egyértelmű elhatározása, amellyel kimondták, hogy üzleteiket szombat kivételével naponta 8 órakor zárják be. E határozatot az összes helybeli kereskedők elfogadták, csupán az úgynevezett Párisi Nagy Áruház Lőwenstein J és Fiai cég nem. A cégnek ez az eljárása, mely a határozatnak kivihetőségét és állandóságát veszélyeztette, érthető elkeseredést keltett a nyolc órai záróra által leginkább érdekelt kereskedelmi alkalmazottak körében. Szerdán este, amikor a határozat érvénybe lépett s amikor az összes többi kereskedők nyolc órakor bezárták a boltjaikat, a Kossuth-utca és Deák Ferenc utca sarkán nagy néptömeg verődött össze és boszankodva látta, hogy az üzlet 8 óra után is zárva és szinte kihivólag fényesen kivilégítva van. Majd nagy tüntető csoportban felvonultak a kereskedelmi alkalmazottak. A csoportosulás láttára a Párisi Áruház leeresztette vasrendőnyeit, ami azonban nem mentette meg a redőnynélküli üvegtáblákat attól, hogy kő-kő után repülvén be ne törjék.-A rendőrség kedélyesen oszlatgatta a tömeget, de gyér sikerrel. Á penetrális bűz, amit a kirakatokra öntött szarvas-olaj terjesztett, több oszlató hatással birt. Vége felé ugyan a rendőrség nagy hangon kezdett kiabálni, egy gyereket el is csípett, de azt a közönség kiszabadította s a rendőrbiztos fia egy polgárt, aki a Hindler-vendéglőbe akart menni, mellbe is vágott. Mindenesetre különös eset, hogy a mi városunkban rendőrszemélyek osaládtagjai rendőri funkciókat végezhetnek, sőt rendőri túlkapásokat is elkövethetnek! Ez is osak Pápán fordulhat elő ! . , . Másnap az egész város megbotránkozva hallotta a Lőwenstein cég viselkedését. Nem csoda, hogy este még többen vonultak fel az Áruház elé, mely ekkor is nyitva volt 8 után. Sok rendőr és sok csendőr jött össze, de rendzavarás nem volt, amíg meg nem jelent a kapitány, aki a semmi agresszív viselkedést nem tanúsító közönség közé a tűzoltókkal beleföcskendeztetett. Az eset nagy felháborodást keltett. — Uri embereket, kiknek semmi tüntető vagy lármázó hajlamuk nem volt, teljesen ártatlanul csurom vizessé tett a kapitány párisi módszere. Többen alaposan megmondták véleményű ket. Az Otthon-kávés, kinek vendégeit a kertben lefecskendezték, szintén szóváltásba keveredett a rendőrökkel, háziszolgáját, ki szintén beleszólt a dologba, elverték és a rendőrségi börtönbe hurcolták. Végre kiadta a rendőrség a jelszót, hogy sétálni szabad, csak állni nem. A közönség izgatottan tárgyalva a rendőrök hősködését, elkezdett sétálni, a kapitány elvonult, a csendőrök elvonultak és erre — a Párisi már jóval előbb bezárt — a közönség is eloszlott. Pénteken a Párisi plakátokon tudatta, hogy 8-kor zár, 5-kor nyit. Este voltak ugyan csoportosulások az üzlet előtt, de rendőrség hiányában semmi baj nem történt. — Az utca humora. A szerda és csütörtök esti utca humoráról sokat lehetne irni, ha lenne hely. Fel kell azonban jegyeznünk, hogy a pápai suhancok egy csöppet sem állnak hátrább, mint a párisi gamenek. Hja! Ha a kapitány párisi rendszer szerint dolgozik, ők is megmutatják, hogy francia szellem ihlette meg legtöbbjüket. Szerdán este 9 kor, mikor a Major-utca sarkán dúlt a harc, az Eötvös-utca sarkán egypáran rendőrösdit játszottak. Fakard az egyik oldalán, melybe folyton beleakadozva lépked, két karját szétterpesztve előretartja, cigaretta a szájában és OBí^atja a másik hármat. Azok csúfolódnak, nem oszlanak. És ő szól, mint hallá a rendőrtől: — Legyen már vége a komédiának ! . . . — Ha kihúzod a kardodat, eloszlunk, felelik azok. — Azt nem merem, mert háLha elsül . . . Szerdán a fecskendő szolgáltatott bő anyagot a gamen-tréfára. A rendőrkapitányt, mert vizzel dolgozik, hajós-kapitánynak nevezték el, majd belefurakodtak a legnagyobb tömegbe és süvítve kiabálták : — Friss vizet! Friss vizet! Végül kis gumifecskendő is akadt és a rendőrség módjára ők is vizzel oszlatták a tömeget. — Tanítónöválasztás. A helybeli ág. hitv. evang. egyháznál Hujber Irma lemondásával megüresedett tanítónői állást múlt vasárnap töltötte be az egyház közgyűlése. Három jelölt közül a közgyűlés Kakas Irént, a pápai református tanítónőképző jelesen végzett növendékét választotta meg az állásra, 45 szóval 3 ellenében. — Ugyanezen közgyűlésen töltötték be a Csányi Károly elhunytával üresedésben levő ellenőri tisztet is, melyre Ssenthe Károly postafőtisztet választották meg, aki az esküt a közgyűlés színe előtt letette. — Eljegyzés. Klein Ferenc, a helybeli kereskedő-ifjúságnak közkedvelt tagja, eljegyezte Glaser Iluskát, Glaser Izráel bezi-i (Győr m.) kereskedő leányát. — A cipészsegédek sztrájkja ügyében f. hó 24-én városunkban járt tischer győri iparfelügyelő és tárgyalt ügy a mesterekkel, mint a segédekkel. Fáradozásának azonban nem lett meg a kellő eredménye, mert bár a heti bér dolgában kínálkozott megegyezés, az u. n. eugehér dolgában egyik fél sem akart engedni. Ugylátezik a tárgyalások ezzel végleg meg is szűnnek. A mesterek közül néhányan teljesítették ugyan a segédek feltételeit s ezeknél a segédek munkába is álltak, a nagy többség azonban nem egyezett meg éB így a mesterek segédek nélkül fognak dolgozni, a segédek jórésze pedig idegenbe megy kenyeret keresni. Ehhez a sztrájkhoz csak egy megjegyzésünk van : Nem hibás itt sem mester, sem segéd ! A cipészmesterek ma tényleg nem hogy gazdagodnának, de osak küzdenek a létért, a segédek pedig gyönge bérért kénytelenek dolgozni. De kaphatnának a segédek jobb bért, boldogulhatnának jobban a mesterek, ha végre valahára eltiltanák a kész cipőknek nem cipésznél, illetve direkt cipöiizletben való eladását! Ez és egyedül csak ez segíthetne mesteren is, segéden is! — Országos vásár volt a héten kedden és szerdán éspedig a kánikulai vásárhoz képest elég mozgalmas. Felhajtottak 1832 szarvasmarhát, eladtak 950-et, felhajtottak 853 lovat és csikót, eladtak 446 -ot. A kirakodó vásár is meglehetősen forgalmas volt. — Beiratások. A református főgimnáziumban szeptember 1 — 4. napjain lesznek az 1906—7. tanévre szóló beiratások az igazgatói irodában d. e. 8 — 12-ig s d. u. 2—5-ig. A beiratkozás a következő okmányok alapján történik : 1. Születési-, 2. Iskolai-, 3. Ujraoltási bizonyítvány. Aki tandíjmentességért nem folyamodik 44 koronát, aki pedig tandíjmentességért folyamodik 14 koronát fizet a beiratkozás alkalmával. Magántanuló 34 koronát fizet. Aki a köztartáson akar étkezni, beiratkozás után dr. Kapossy Lucián köztartási felügyelőnél kell jelentkeznie s 40 koronát fizetnie. Szállást fogadni csak azokon a helyeken lehet, hol erre a tanári kartól lehet engedélyt tudnak felmutatni. Pápa, 1906. évi augusztus hó 25-én a főgimnáziumi igazgatóság. Az izr. polgári fiúiskolában a beiratások augusztus hó 29., 30. és 31. napjain, szerdán, csütörtökön és pénteken d. e. 9—12-ig, d. u. 3—5 óráig lesznek az emeleten levő igazgatói irodában. Ugyanakkor s ugyanott lehet jelentkezni a magánjellegű női, kereskedelmi tanfolyamra is, mely kellő számú jelentkezés esetén az 1906—7. tanévre megnyílik. Minthogy mindezideig növendékek kellő számban nem jelentks :tek, a nyilvános sági jogot erre a tanévre megszerezni nem lehetett, de azért ebben a magánjellegű női kereskedelmi tanfolyamban is az állami tanterv az irányadó. Az állami polgári leányiskolában a beiratások az 1906 — 7. tanévre szeptember hó 3-án és 4-én történnek d. e. 9-től 12-ig az igazgatói irodában; d. u. e napokon a felvételi-, pót- és javító-vizsgálatok. A tanév ünnepélyes megnyitása 7-én lesz. Beiratáskor tartozik minden ujon belépő növendék 4 korona beiratási dijat, 30 fillért az országos nyugdij-alapa, minden növendék 1 koronát, mint az iijusági könyvtár gyarapítására megszabott összeget, 1 koronát téntapénz cim alatt, 1 koronát értesítőre és 6 korona első félévi tandijat befizetni; a második félévi tandíj február hó folyamán fizetendő be. A francia nyelv tanulása díjmentes. A tanulás tetszés szerinti. A zenére, mint rendkívüli tárgyra vállalkozó növendékek az illető tantárgy tanításáért külön dijat fizetnek, havi előleges részletekben, havonkint 4 koronát. Magánvizsgálatok szept. hó 6-án d. e. 8 órától tartatnak meg. A kézimunka tanfolyamra beiratkozó növendékek éppen annyi dijat fizetnek, ugyanoly részletben, mint a polg. isk. növendékek, beleértve a német és francia nyelv tanulását is. Azonban a zenére és gyorsirászatra külön díj fizetendő és pedig: zenére havi 4 K és gyorsirászatra évi 8 K. A bársonyégetésre és festészetre jelentkezhetnek felnőttek, sőt asszonyok is, akik
