Pápai Hirlap – III. évfolyam – 1906.

1906-08-18 / 33. szám

III. évfolyam. 33. szám. Pápa, 1906 augusztus 18. PÁPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Jókai Mór utca 60. szám. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: D*. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Előfizetések és hirdetések felvétetnek Kis Tivadar, Kohn Mór fiai és Wajdits Károly urak üzletében is. Persze hogy megfellebbezték. A Kossuth Lajos utca megnyitására vonatkozó határozatot megfellebbezték. Jól tették. Tőlük e jogot senki el nem veszi. A sajtó nem lehet, hogy ellensége legyen a szabad vélemény-nyilvánításnak. Maga alatt vágná a fát, ha haragudnék azért, mert bármely kérdésben nem osztoznak nézetében. De ... és most jön egy egész sereg »de«. Elolvastak a fellebbezést és okultunk belőle. Megtanultuk belőle azt, hogy hogyan nem szabad a közügyek iránt érdeklődni. Ha valamivel jobb, élvezetesebb olvasmány volna, lenyomattuk volna azt olvasóközönségünk számára is és azok is láthatták volna, hogy fellebbezni ugyan lehet így, de közérdekből fellebbezni ugyan nem lehet. Mikor mi azok sorába állottunk, kik a Kossuth Lajos utca megnyitását városrendezési, közforgalmi, esztétikai szempontból sürgették, akkor azt is megmagyaráztuk s számtalanszor kifejtettük, hogy mily fontos érdeke ez városunknak. Ennek az ügynek az igazságát, az utcanyitásnak nagy jelentőségét sem apró kis rabulizmásókkal, sem pedig kevésbbé apró — sőt bátran mondhatjuk — nagy valótlanságokkal elfellebbezni nem lehet. Azt mondja a fellebbezés, hogy „a forgalmi, közegészségügyi és szépészeti szempontokra alapított indokokat teljesen légbőkapottaknak és hajuknál fogva előráncigáll toknak kell kijelentenünk

1'. Csak rossz éle volna talán, de az igazságnak sokkal rnegfelelőbb, ha azt retour kutsch-ot feleljük erre, hogy mi meg a fellebbezés indokait légbőlkapottaknak és hajuknál fogva előráncigáltaknak jelentjük -ki. Nem a mi feladatunk a fellebbezés okfejtését nyomon kisérni és azokat értékelni, ez majd a törvényhatósági közgyűlés előadójának lesz vajmi könnyű feladata. Van azonban a fellebbezésnek egy része, azt mondhatnók talán, a fellebbezés morálja, amelyet nem hagyhatunk szó nélkül. Azt a leckéztetést értjük* t. i., mikor a fellebbezés azt állítja, hogy az utcanyitás „a legkisebb mérvben sem képezi Pápa r. t. város közérdekét, hanem csupán néhány y érdekelt ember magánérdekét". Es mindjárt kitanítja a nem fellebbezőket a derék fellebbezés arra is, hogy mi hát a városnak igazi közérdeke „pl. az egész Cinca árok beboltozása, a városház épület rendezése, a konzum-vágőhid, a csatornázás stb.

u Ezeket tessék megcsinálni! mondják a felebbezők. Ugyan kérem tisztelt fellebbezők, önök mondják nekünk, a nem fellebbezőknek, hogy csináljunk inkább csatornázást? Legyenek csak nyugodtan, majd még sorát kerítjük mi, nem fellebbezők, ezeknek a nagy reformoknak is s jó eleve figyelmeztetjük önöket, nézzenek majd át a városházának közgyűlési termében arra a pártra, amely megszavazza a csatornázást, Cinca beboltozását, konzum-vágóhidat. Abban a pártban ott fogják látni a mostani utcanyitókat, a nem felebbezőket, de Önök nem lesznek azon a párton, sőt nem lesz ott közülük egy sem. Akik az Önök stílusában, az Önök szellemében tárgyalják a városi közügyeket, akik olyan reformokat, amelyeknek külső megtestesülése nem az ő utcájukban történik, a magánérdek nemtelen gyanújával illetnek, azok talán meg fogják szavazni a saját utcájuk csatornázását, meg fogják szavazni a konzum vágóhidat is, ha az Ő szomszédságukban épül, de a maguk kis utcáju, szük látkörükön kivül eső dolgokat nem fognak megszavazni. Aki ebben az utcamegnyitási tervben nem lát mást, mint „a zegzugos és tekervényes (!) Kossuth Lajos utca lakóinak magánérdekét, aki egy nyomorult ablak kedvéért egy szép városrendezési tervet A „PAPAI HÍRLAP" TARCAJA. SOMLÓ. Fejem fölött mosolyg a nyári ég: A végtelenség fcék selyem ruhában. Alattam évezrektől álmodozó Kihűlt vulkán; köröttünk pusztaság van. Magános vulkánkúp, nagy hallgató', Ugy tornyosúlsz roppant puszták fölébe, Mint lelkünk elsimult emléki közt Nagy elviharzott szenvedély emléke. Te nagy beforrt seb, csöndes szív fölött, Megérzed-é, hogy rajtad bolyg egy ember, Lelke rádhajlik s lassan éltelik Te nagy tüzedröl szóló sejtelemmel. Fejem ráhajtom megfagyott lávádra 8 nayy álmod fátyla rálebben szememre, Kihamvadt vulkán! végső tüzszikrádat Fölszívja szívem ittasan remegve. Kihalt tüzek! Fölöttetek jár lábam! Almok parázsán járok tántorogva, Vad szenvedély láváját issza ajkam S kéngözt leheli rám izzó kráter torka. Szemem véresre gyúl a lávatüztöl, Es látja lelkem kíntól részegen, Hajh látom a minden tüzek törvényét, Azóta, hogy tűz gyúlt Hóreb hegyen. Mi, kik testéből vétettünk a földnek, Lelke kinos tüzéből is kapunk, Es megrendülünk s széthasad a mellünk, S vérrel éget kéjünk s kárhozatunk. A föld izzó véres epéjét hányja, Mi bűnnel áldunk s erényt vétkezünk, Láván hajózunk s szétolvad iránytünk, Remegve áld vagy öl ittas kezünk. És mivé lesz e tüz? A tűz virága Elhervad tán, csirába visszatér? A halhatatlan tűzből, hol Illés ég, Csak egyszer jött el a tüzes szekér ? Felélj kialvadt lávaszirt, felelj, Te láttad az évezrek százait, A föld szivének ömlő véreért Csak örök intő emlékül vagy itt ? Hát minden tüz csak ? Jaj, én fölei anyám, Leroskadok, mellem megtépem én . . . ... A részeg újra bután inni kér csak . . . Megnyitom keblem: tüzet önts belém! Mit bánom én, csak hadd fürössze ajkam, Mint megélő vulkán ajakát, a láva; Mit bánom én! ha üdvre, kárhozatra : Csak éghessék el tüzek mámorába! Bodor Aladár. Allegória. Irta. Lövik Károly. Egy királyfi, aki az Óperenciás tengeren innen lakott s aki csak az álmok rabszolgáinak volt fejedelme, egyszer, tavasszal, megszeretett egy leányt. Természetesen a legszebb, legokosabb, legjobb nő volt, tökéletes és őszinte, a királyfi legalább nem Jó és szép munkáért és kitűnő szabásért több kiállításon YÁGÓ DEZSŐ első pápai férfi-divatterme, Pápa, Fő-tér, S53. sz. Jó n agy munk ás szabósegédek felv érmekkel kitüntetve ! Mindennemű férfi-ruhák szolid áron mérték szerint készíttetnek. étetnek.