Pápai Hirlap – III. évfolyam – 1906.
1906-05-05 / 18. szám
III. évfolyam. 18. szám. Pápa, 1906. május 5. PAPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Jókai Mór utca 60. szám. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Előfizetések és hirdetések felvétetnek Kis Tivadar, Kohn Mór fiai és Wajdits Károly urak üzletében is. Városunk és képviselője. Még fülünkben csengenek azok az egyszerűségükben imponáló szavak, amiket a múlt hétfői győzelem után, mikor hatalmas erővel nyilatkozott meg e város semmiféle előítélettől meg nem mételyezett egységes közvéleménye, az a férfiú mondott, kit a közbizalom képviselőnk gyanánt küld az ország házába. >Nem jogot kaptam — úgymond — de kötelességet vállaló k.«. Még halljuk, mint zúg fel reá a lelkesedés, a tetszés zaja, még látjuk, mint tölt el örömmel minden keblet annak tudata, hogy Pápa városának olyan képviselője van, ki a képviselői mandátumot nem nyereséges üzletnek, hanem a valódi tehetség és önzetlen munka küzdőterének tekinti. Hoitsy Pál, akit városunk választóinak bizalma másodszor választott meg képviselőjéül, érdemes pályafutásának minden mozzanatában ékes bizonyságát adta annak, hogy a képviselőségről való ideális felfogását nemcsak elméletben hirdeti, de a gyakorlatban is minden ténye e felfogásnak ékesszavú bizonyítéka. Ezért köztisztelt az ő neve az országban, mert nagy irói és jeles parlamenti sikereire minden időkben a tiszta jellem vetette fénysugarait. Volt alkalmunk már e helyen nem egyszer elmondani, minő véleményben vagyunk mi a képviselői hivatásról. Részünkről nem akkor látjuk jól betöltve ez állást, ha mint egyesek bár teljesen jogos érdekeinek előmozdítója, ügyeiknek magasabb helyeken közvetítője teszi magát kedvessé és kedveltté a képviselő, hanem ha tanulmányai, tudása folytán a törvényhozásban értéke és súlya van szavának, ha a nemzet egészét szolgáló munkából sikeresen veszi ki a maga részét. Sok és kiváló alkalom kínálkozik a jövőben az ilyen munkában való részvételre. Az a nyolc hónap, mely idő alatt először képviselte városunkat Hoitsy Pál, a rombolás korszaka volt. A nép képviselői kizárattak a törvényhozás házából és szerte az országban a nyers erőszak ülte szemérmetlen diadalmi ünnepét. Az új korszak, melynek hajnalán képviselőnk a kötelességteljesítés szent munkájára tett fogadalmat, az alkotás korszaka lesz. Ha az alkotás terén, az új alkotmány felépítéséből, a demokrácia eszméjének a gyakorlati életbe törvények által való átviteléből, a kis emberek terhének könnyítéséből és a nagyokra áthárításából, kiveszi részét a mi képviselőnk, akkor ez által is teljesíti kötelességét, amit a haza, a nemzet és nem egyesek iránt vállalt el. Habár azonban képviselőnk képviselőségének első ideje a viszonyok folytán meddő volt az alkotások terén, egyre mégis jó volt a nyolc hó. Alkalma nyílott képviselőnknek arra, hogy városunkat megismerje 8 tisztába jöjjön azokkal az utakkal és módokkal, ahogy városunkat a virágzás útján előre lehet vinni. Meggyőződésünk ugyan az, hogy valamely várost első sorban a polgárság munkája s szintén ideális értelemben vett kötelességteljesítése vihet előre, mégis nem zárkózunk el az elől, hogy abban a nagy versenyben, mit ma a városok az állami támogatások elnyeréséért folytatnak, szükségünk van a tekintélyes szószólóra, ki valódi szükségleteinkre felhíván az illetékes tényezők figyelmét, állandóan résen van, hogy jogos igényeink kielégíttessenek és semmi olyantól ne üttessünk el, ami bennünket, mint a Dunántúl egyik fontos kulturális és gazdasági empóriumát megillet. Felsorolhatnánk sok óhajt, miknek jórészt már e lapok hasábjain hangot adtunk; gyáripari törekvéseink támogatása, esetleg A. „PÁPAI HÍRLAP" TÁRCÁJA. Az ár-apály jelenség a Földön és a világűrben. Irta: Fejes Zsigmond. A dagály-apály jelenséget mindenki ismeri. A nyílt oceánon a viz napjában kétszer emelkedik, ezt nevezzük dagálynak és ugyancsak kétszer leszáll, és ez az apály. Már a régiek látták, hogy ez a tünemény szoros összefüggésben van a Holddal, amennyiben kétszeri ismétlődés nem pontosan egy nap alatt, hanem annyi idó' alatt megy végbe, amennyi a Hold két delelése közt eltelik. A Nap két delelése közti idő 24 óra, ez következménye a Föld tengelykörüli forgásának. A Holdnak azonban saját mozgása van, hiszen 27 és fél nap alatt körülmegy az égen, vagyis minden órában saját tányérjával nyomul előre abban az irányban, amerre a Föld forog. Ezért delelés után 24 óra múlva, amikorra a Föld egy forgást végzett, a Hold saját tányérjának 24-szeresével, 12 fokkal tovább ment, és csak 50 perc múlva éri utol a Föld. Ezért telik el a Hold két delelése közt 24 óra és 50 pere. És az ár-apály jelenség a Hold járását követi. Akkor áll be a dagály, amikor a Hold delelt; 6 óra és néhány perc múlva követi a legmélyebb állás, az apály; 12 és fél óra múlva, tehát a Holdnak a horizont alatti legmélyebb állása, mondhatnók: a Hold éjfele alkalmával ismét ár következik. A tengerjárást már nagyon régen kezdték magyarázni, de a helyes útra csak Newton terelte a gondolkodást. Az ő nyomdokain haladva alakult ki még sokkal később az a magyarázat, amit most elmondok. A dagályhullám keletkezésének egyik oka a Holdnak a tenger vizére gyakorolt vonzása. De ez magában nem magyarázza meg a jelenséget. Mert ebből megértjük azt, hogy mért emelkedik a viz a Földnek a Hold felé fordított oldalán, de azt nem, hogy mért képződik dagály az ellenkező oldalon is ? Azonban meg kell gondolnunk, hogy a Föld mozog. Nemcsak tengelye körül forog, mert ez még itt nem magyaráz meg semmit, a tengelyforgás dacára is csak egy dagályhullám keletkeznék, mindig a Hold felé fordított oldalon. De a Föld nemcsak forog, hanem kering is; — és most ismét nem a Nap körüli keringésre gondolok. — Az égitestek két erő hatása alatt maradnak meg pályájukon. Az egyik a vonzóerő, a másik pedig a centrifugális erő, amely a pálya érintője mentén el akarja távolítani egymástól a keringő égitesteket. És ez a hatás kölcsönös : ugyanazon erő hatása alatt kering a Föld és a Hold; a Hold nem a Föld körül kering, hanem a Földdel együtt a kettő közös súlypontja körül, s csak mivel a Föld tömeg 80-szor nagyobb, azért ir le a Hold 80-szorta nagyobb sugaru pályát, mint a Föld. E két erő hatása ellenzetten egyenlő a Föld középpontjában és ezért marad meg pályáján. Azonban a Földnek a Hold felé fordított oldalán a Hold vonzóereje nagyobb, mint a Föld és Hold keringéséből származó centrifugális erő és így a vizrészecskék a nagyobb erő irányában mozdulnak el a Hold felé, tehát eltávolodnak a Föld középpontjától. A Holdtól elfordított oldalon meg a centrifugális erő nagyobb, legyőzi a vonzóerőt, tehát a Föld középpontjától itt is eltávoznak a vizrészecskék, vagyis a Holdtól elfordított oldalon is dagálynak kell keletkezni. De nemcsak a Hold, hanem a Nap is létesít dagályt a Földön. Azonban, bár a Nap vonzóereje a Földre szokszorta nagyobb, mint a Holdé, a Földnek a Naphoz viszonyított kis méretei és az óriási távolság következtében a Nap létesítette dagály jóval kisebb. De nem elhanyagolható kicsiny; majdnem felényi, mint a Holdé. Ha ez a két hatás összeadódik, ujholdkor és holdtöltekor, amikor Nap, Hold és Föld egyvonalban állanak, akkor keletkezik az u. n. szökő ár, amely majdnem háromszor akkora, mint a dagály legkisebb magassága holdnegyedek alkalmával. A dagály magassága nyilt oceánok partján nincs 1 méter ; azonban egyes öblökben, ahol a dagályhullám összetorlódik, idó'nként 10—12 méter Sirofín , Emel! az étvágyat és a testsúlyt, negszfl*. f teti a kUagétt, váladékot, éjjeli izzadást Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kéljen mindenkOf s,Roche" eredeH csomagolást. F. IleflTmaim-La Roche & Co. Basel (SriJ$ , topható orrod rendeMrt * g yfigyn ciUHfr ban. — Ara flvegenkint 4*— korona.
