Pápai Hirlap – II. évfolyam – 1905.
1905-02-25 / 8. szám
eunk ezen tekintetben ránk nézve kellemetlen kivételt képez, mert állomásunk nem áll az őt megillető magaslaton. Ennek oka a közeli Kis-Czell nagy fontossága. 1904. év közepéig a szombathelyi üzletvezetőség főnöke konok ellensége volt Pápa városának, bármily szerény s méltányos volt egyszer-másszor városunk kérelme, azt mindig ridegen elutasította; a legmesszebbmenőtakarékosságot alkalmazta állomásunkkal szemben, míg Kis-Czell irányában a legmesszebbmenő, sok százezrekbe kerülő beruházásokat tette. Mindenki belátja azt, hogy Kis Czell állomásának föllendülése főkép a pápai állomás rovására történt. Nézetünk szerint sokkal jobban megfelelt volna hazánk érdekének, ha a kis-czelli állomás kibővítésére felhasznált összeg 3/ 4 része városunk állomásának megnagyobbítására lett volna felhasználva; de ezen esetben állomásunk egyenrangúvá emelkedett volna Kis-Czellel s ezt a volt üzletvezető úr nem akarta. Innen van az, hogy állomásunk most is rövid, keskeny s szük, s hogy most is minden tekintetben függünk Kis-Czelltől, mint a mi rendelkezési állomásunktól. Szükséges, hogy állomásunk kellően kibővíttessék s hogy a hiányzó épületeket megépítsék. Már évek óta tervben van a vasúti üzletvezetőségek decentrálizáeiója. Már ezelőtt 5 — 6 évvel, az akkori kereskedelmi miniszter megigérte, hogy ez esetben Pápán forgalmi főnökséget fog felállítani. Várjuk ezeu Ígéret beváltását. Sajnos, hogy képviselőtestületünk túlnyomó többsége vasutak dolgában nem áll a kor magaslatán. Nem látják be, hogy a vasutakra hozott áldozat igen nagy hasznára fog lenni városunknak, csakhogy nem mindjárt, hanem még csak 20—25 év után. Nem is szabad vásosunknak az eddigi vasutakkal megelégednie; nagy szükségünk van új vasutakra különösen dél- felé, mely irányban eddig egy vasutunk sincs még. Legcélszerűbb volna egy Pápa—Alásony—Nagy-Szőllős — Tüskevár —Ukki vasút, mely direkt összeköttetésbe hozná városunkat a zalamegyei vasutakkal, Kis-Czell elkerülésével. Legkönnyebben volna kivihető egy Pápa—Doba—Devecser— Tapolczai vasút, mely ha takarékosan építtetnék meg, jó kamatokat hozna részvényeseinek. Ezeken kívül iparkodnuk kellene, hogy oly jelentékeny forgalmú községeket állandóan nyerjünk meg, mint Hőgyész s Gencs egy Pápa—Acsád—Hőgyész—Vág— Pály—Szili—Mihályi—Eszterházi vasút kiépítése által. Végre azon óhajtásunkat fejezzük ki, hogy vasúti műhelyet kapjunk, mert egy ilyennek felállítása tervben van. az igazgatóság ezt c-ak a helyzet kényszerűségének hatása alatt tette, mint szintén eunek hatása alatt fektette a fölgyülemlett tőkéi jelentékeny részét értékpapírokba, melyek állomáuya ennek folytán a lefolyt évben kerek 800.000 koronával emelkedett. Hogy az üzlet nagy arányairól képet adhassunk, röviden felsoroljuk a mérleg egyes tételeit. Betétje volt az intézetnek 8,102,174 kor. Ingatlanokkal biztosított kölcsöne 4,478.016 kor. Leszámítolt váltója 1,672.600 kor. Ertékpapirossa 1,667.671 korona. Ingatlana 152.000 kor. Részvénytőkéje s külöuböző tartalékalapjai 676 000 kor. Forgalma 26,689.128 korona. Az intézet felvirágoztatásában a főérdem az igazgatóságé s első sorban Bermüller Alajos elnöké, Galamb József alelnöké és Saáry Lajos ügyészé, kik az intézetet az általános gazdasági pangás közepette is tovább fejlesztették. De elismerés illeti az intézet tisztviselőit s főleg Hammer Károly könyvelőt s Süttő Károly pénztárost, kik odaadó buzgalommal vitték az ügykezelés terhét. Az utóbbitól az igazgatósági jelentés meleg szavakkal vesz ezúttal búcsút, mert Süttő Károly 42 évi páratlan buzgalmú szolgálat után agg kora miatt kénytelen megvállani állásától. Helyette az igazgatóság Kuute Jánost, az intézet érdemes II-od könyvelőjét léptette elő. Szintén elismeréssel s mély sajnálattal vesz búcsút a jeleut'-s Baráth Ferenc felügyel ő bizottsági elnöktől is, ki az intézet vezetésében kezdettől fogva különböző minőségben részt vett. A közgyűlés mindkét érdemes férfiú iránt jegyzőkönyvében fogja kifejezni háláját és elismerését. Az igazgatóság nyereség felosztási javaslata, melyet a felügyelő-bizottság is magáévá tett, a következő: Az 1904. évi titszta jövödelem volt. 87.961-72 K Az 1903. évről maradvány . . . 2.464 56 „ Összes en : 90.426 28~ Ebből a tartaléktőkéhez csatoltatott . 8.796-17 K Jutalékokra adatik 14.073-87 „ A tisztviselők és szolga jutalmazására 5 200"— „ Jótékony célra ........ 2.000-— „ Osztalékokra 42.000'— „ Külön tartalékalapra 12.000'— „ Nyugdíj alapra 2.000*— „ Jubileumi alapra 2.000*— „ Az 1905. évi számlára átvitetik . . 2.356*24 „ Összesen" 99.426*28 K talékalaphoz csatoltassék, mely ekkép a részvénytőkének megfelelő kerek 100.000 koronára fog emelkedni, a 1 1.879 korona 87 fillérrel pedig új „külön tartalékalap" alkottassák. Ez a felosztási javaslat is igazolja, hogy a Pápa városi és vidéki takarékpénztár intéző férfiai a részvényesek jugos igényeinek figyelembevétele mellett első sorban a betevő közönség mindig fokozódó bizalmának változatlan megtartását igyekszik biztosítani az intézeti vagyon óvatos kezelésével és a tartalékalapok állandó szaporításával. A március 5-én megtartandó közgyűlés uapirendjére a rendes tanácskozási tárgyak vannak kitűzve. Takarékpénztáraik 1904-ben. I. Pápai Takarékpénztár. A Pápai Takarékpénztár — egyike hazánk legrégibb s legszolidabb intézeteinek — e hó 28-án tartja évi rendes közgyűlését, mely az igazgatóságnak a 42-ik üzletévről szóló jelentését s nyereség felosztási javaslatát lesz hivatva tárgyalni. A részvényesek bizonyára örömmel forgatták a díszesen kiállított jelentés lapjait, melyek az intézet fejlődésérői s folytonos gyarapodásáról tanúskodnak. Nem tagadható ugyan, hogy az általános gazdasági pangás vissza hatott, mint minden egyes hazai pénzintézetre, úgy a Pápai Takarékpénztárra is. De e visszahatásnak hátrányait inkább a betevők, mint az intézet üzleteredménye viselték. Az igazgatóság indíttatva érezte magát arra, hogy a betétek kamatlábát mérsékelje, és pedig a régi betéteket 4 1/ 2°/ 0*ról 4°/ 0-ra, az új betéteket pedig ez év január hó 1-től kezdődőleg 4%-ról 3-6°/ 0-ra. Kétségtelen, hogy E javaslat elfogadása esetén a részvényesek vagyona lesz : 1. Részvénytőkében 300.000*— K 2. Tartaléktőkében 157.101'48 „ 3. Különleges tartaléktőkében . . 160.000 - „ 4. Nyugdíj-alap tőkében .... 80.000*- „ 5. Intézeti 50 éves jub. alaptőkében 4 000" - „ Összesen: 701.101*48 K II. Pápa városi és vidéki takarékpénztár. Az előttünk fekvő 1904. é vi zárszámadásokból és az igazgatóság évi jelentéséből örömmel láthatjuk, hogy ezen egészséges alapon nyugvó és szépen fejlődő intézet a lefolyt évben, jóllehet az általános közgazdasági viszonyok alig mutattak javulást, ismét igen kedvező eredményt ért el az üzlet minden ágában. A takarékbetétek állománya újból mintegy 100.000 koronával szaporodott és a mult év végén az intézetuél 1,772.237 kor. 60 fillér volt betétekben elhelyezve. A váltó-üzlet élénk forgalma kitűnik abból, hogy az év folyamán leszámoltatott 8759 darab váltó 2,694.919 kor. 84 fillér értékben. A váltó-tárca állaga az év végén 882.395 korona 44 fillér volt és az előző évhez képest 30.612 kor. 33 fillér emelkedést mutat. Az ingatlanokra bekeblezett jelzálogkölcsönök állománya pedig a mérlegben kitüntetett 834.624 korona 79 fillér összegével 34.620 korona 18 fillérrel gyarapodott. Helyes üzletelve az intézet vezetőinek, hogy a mobilitás érdekében tekintélyes része az intézet vagyonának könnyen pénzzé tehető elsőrendű értékpapírokban és pénztári jegyekben van elhelyezve, amelyek a mult év végével 174.200 korona értéket képviseltek. A részvénytársaság pénztári összforgalma 1904-ben 7,619.120 kor. 85 fillér volt. Amint értesülünk, az igazgatóság a folyó évi március 5-ére kitűzött közgyűlésnek azt fogja javasolni, hogy a 27.775 korona 45 fillér tiszta jövedelemből, mint az előző években, részvényenként 20 kor. osztalék, jótékony célokra 400 korona szavaztassák meg, továbbá az igazgatósági alapszabályszerű illetmény és a tisztviselők jutalmazása után fennmaradó összegből 672 korona 53 fillér a rendes tarA VÁROSHÁZÁRÓL. § Városi közgyűlés. Pápa város képviselőtestülete március hó 6-án d. u. 3 órakor közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. Rupp Károlytié pápai lakos kérvénye a város tulajdonát képező 847. számú ház bérbevétele iránt. 2. Városi tanács jelentése a képviselőtestület számának megállapítása érdemében. 3. Városi tanács javaslata a Kossuth Lajos utca déli végének megnyitásához szükséges terület és házaknak a szegény-alap terhére leendő megvétele, esetleg azoknak ujabbi eladása tárgyában. 4. Róna. kath. hitközség iskolaszékének kérelme az alsóvárosi eletni iskolaépületnek tulajdoni joggal díjtalanul leendő átengedése iránt. 5. Városi tanács javasolja, hogy a Csatorna utcában fekvő úgynevezett Moravek-féle házat a város vegye meg a városi tiszti-, ^egéd , kezelő- és szolgaszemélyzet nyugdíjalapja terhére. 6. Illetőségi ügyek. § A villamostelep felügyelő bizottsága f. hó 22-én a polgármester elnöklete alatt ülést tartott, melyen jelen volt a város szakértője Jglauer István főmérnök is. Az ülés első tárgya a Ganz és Társa cég abbeli kérelme volt, hogy a gyenge áramú huzalok biztosítása céljából végzett pótmunkákért 3584 K utaltassák ki számára. Iglauer főmérnök szerint a kérelem a szerződés értelmében nem jogos, de méltányossági szempontból teljesíthető. Az ügy hosszú vitára adott okot, melynek eredményeként a kért összeg kiutalását megtagadták. Tudomásul vették a lámpák szaporítását, s hogy ma Vs éjjel égő lámpa van 204, egész éjjel égő 177 van. Szóba került, hogy a lámpák szaporítása folytán fel kellene a közvilágítás költségtételét emelni, ezt azonban nehogy a város terhe nagyobbodjék, mellőzték. A szénszállításra nézve megbizást ad +ak, hogy a polgármester az ajkai bányával kössön egy évre szerződést. A Vállalkozók Lapjában közzétett nyilatkozatért a kiadóhivatal által kért összeget a bizottság nem fizeti ki, mivel az illető nyilatkozat nem nyilt-tér, s nem is hirdetés gyanánt adatott le.. Hanauer Zoltán cégnek azt az ajánlatát, hogy villamos lámpa készletét a telep gyári áron, esetleg azon alul is vegye át, azzal fogadták el, hogy a telep oly installációkra, hol a bevezettetők magától a teleptől kivánják a világító testeket vásárolni, ez ajánlatot vegye igénybe. Örvendetes tudomásul szolgált, hogy a telep 11.111 K 29 f plus-szal zárult, mely összegből 3757 K-t előmunkálati költség óimén, a fenmaradó összeget a személyzet közt felosztandó 800 K renumeráción kívül értékcsökkenés cimen leirták. A telep üzemvezetőjének, Major Gyulának fizetését 3000, főkönyvelőjének, Baukovácz Alfrédnak pedig 2400 K fizetést állapították meg, őket állásukban teljes elismerés mellett véglegesítvén. Végül kimondták, hogy 70,000 K költséggel új gépet szereznek he, mert a bekapcsolt lámpák száma oly mértékben szaporodott (jelenleg 5000 van s most jön hozzá az áll. képezde vagy 200 lánggal), hogy a jelenlegi gépek mellett az üzembiztonság lenne veszélyeztetve. Az új gép beszerzésének szüksége a telep rohamos fejlődésének szolgál bizonyságáld. EGYESÜLETI ÉLET. = A Jókai-kör vasárnap február hó 26-án este hat órakor saját helyiségében ünnepélyt tart a következő programmal : 1. Mártha. Ouverture. Flotowtól. Előadják zongorán : Horváth Mici, Kiss Vilma; vonós hangszereken : Gáty Zoltán, Rácz Dezső, Fazekas Mihály, Losonczi Gyula. — 2. Monológ. Előadja: dr. Adorján Gyula. — 3. Az uatomobil. Irta s felolvassa : Nyárády János. — 4. Daucla. Simphonia. Kiss Vilma zongorakisérletével két hegedűn előadják Gáty Zoltán s Rácz Dezső.
