Pápai Hirlap – II. évfolyam – 1905.

1905-02-25 / 8. szám

— A Polgári Kör folyó hó 19 én Reidl József alelnök elnöklete alatt tartotta tisztújító köz­gyűlését, melyen a kör tagjai szép számban jelentek meg. A közgyűlésen a jegyzőkönyv felolvasása s a számadásokra szóló jelentésnek tudomásul vétele után a tisztújítás következett. A kör tisztviselőit új­ból egyetértelmüleg közfelkiáltással választották meg és pedig elnöknek : Hajnóczky Bélát, alelnöknek: Reidl Józsefet. A kör régi pénztárnoka Szűcs Gyula nem volt hajlandó e tisztet újból elfogadni s csak a közgyűlés kérésének és bizalmának engedve, minek főleg dr. Antal Géza és Néhmann Gábor adtak ki­fejezést. vállalkozott még egy évre a pánztárnokságra. Titkár lett ugyancsak egyhangúlag Noviczky Pál, könyvtáros: Molnár Kálmán, háznagy: Kis István. A választmányi tagokat titkos szavazás útján vá­lasztották meg, a szavazatszedő-bizottság tagjai dr. Kende Ádám, dr. Herczog Vilmos és dr. Hoffner Sándor voltak. Választmányi tagok lettek : dr. Antal Géza, Berecz János, Bermüller Alajos, Bikky Sándor, dr. Horváth Cézár, Mészáros Károly, Néh nan Gábor, Nagy Károly, dr. Rechmitz Ede, Szeglethy József, Tischler Sándor, Wajdits Károly. = A Katii. Kör. közgyűlése múlt vasárnap délután folyt le Botka Jenő elnöklete alatt, a tagok igen nagy részvételével. Miután a közgyűlés a tit­kári, pénztárosi és könyvtárosi jelentéseket tudomá­sul vette, az elnök a tisztikar és igazgató választ­mány nevében leköszönt. Rumpold János indítvá­nyára a régi tisztikart újra megválasztotta a közgyűlés, nevezetesen : elnök lett: Botka Jenő, társelnök : dr. R. Prikkel Marián, I. titkár: Szekeres Bónis, I. titkár : Vágó Gyula, I. háznagy : Pakrócz Kálmán, II. háznagy: Grószherr János, pénztáros: Sülé Gábor, I. könyvtáros: Nóvák Ödön, II. Szita Gyula, kertfelügyelő: Kobera Károly. Ugyancsak egyhangúlag választotta meg a közgyűlés a választ­mányt és a számvizsgálókat is. A választmány ren­des tagjai lettek : Balogh Gyula, dr. Csoknyay János, Hajnóczky Béla, Legény Ferenc, Mura Fülöp (uj), Martonfalvay Elek, Mátz József, Nemsits Antal, Néhman Gábor, Piatsek Gyula, Varga Rezső (uj) és Viz Ferenc ; póttagok : Gaál Gyula, Bodó Ignác, Petrovics Mihály (uj), Szeift Istváu (uj); számvizs­gálók: Kalmár Károly, Oszwald János, Süttő Kálmán. A pénztárosnak buzgó működéséért tiszteletdíjat sza­vazott meg a közgyűlés, amelynek végén dr. Prikkel társelnök Telkes buzdító beszédet intézett az egybe­gyűlt tagokhoz. — Az ev. ref. nőegylet f. hó 19-én tartotta közgyűlését Kis ErnŐné elnöklete alatt. Faragó János, az egylet ügybuzgó titkára, terjedelmes jelen­tésben számolt be az egylet mult évi működéséről, melynek minden adata arról tanúskodik, hogy az egylet derekasan megfelel hivatásának. A tagok száma 192, kik közül 21 alapító, 161 rendes, , 10 pártoló tag. Az egylet vagyona 3575 K 88 f, a mult évi vagyonszaporulat 435 K 76 f. Fölruházott az egylet 29 iskolás gyermekét 220 K 12 f költséggel, kézi­munka anyagra szegény leányoknak 10 K 4 fillért, szegények segélyezésére 36 koronát fordított. Kis Tivadarné helyére, ki 5 éven át lelkiismeretes buz­gósággal vezette a pénzügyeket, özv. Széky Aladár­nét pénztárnoknőnek, Jákói Gézánét pedig választ­mányi tagnak választotta meg a közgyűlés. Az egy­let erősödése főként Baranyay Zsigmondné elnöknő fáradhatatlan buzgalmát dicséri, = A Sportegylet választmánya folyó hó 22-.éa tiirst Sándor elnöklete alatt ülést ' tartott, melyek a pénztári számadásokat vizsgálták felül s a legközelebb tartandó közgyűlés tárgyait készítették elő. Az egylet pénztára az idén szép fölösleggel fog zárulni, amiben nagy része vau a sikerült korcsolva­szezónnak, mely nem kevesebb, mint 6.98 K 50 f.-t jövedelmezett az egyletnek. , keresztény munkás-egyesület márc. hő 12-én J d.u. 4 órakor ' Viz-utcai helyiségében tartja rendes évi közgyűlését, melyre a tagtársak figyelmét ez-úton is felhívja az elnökség. = Rendkívüli közgyűlés. A kereskedelmi alkalmazottak szakegylete, : a tagok élénk érdeklődése mellett, "múlt vasárnap délután rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen az üresedésben levő tisztségeket töltötték be. A gyűlést" Benczé Gyula alelnök nyi­totta meg; akinek ajánlatára a gyűlés vezetésére elnökül Ligeti ítüdolfot, 'jegyzőül Fellner Izsót vá­lasztották meg. Azután Beucze Gyula számolt be az egyesület múlt évi működéséről, Sfeiher József pénz­táros pedig az egyesület anyagi állapotáról. Majd a tisztújítást ejtették -meg a következő eredménnyel : Elnöknek megválasztották nagy lelkesedéssel dr. Lakos Béla jfogirajK, tanárt,; akit küldöttség ' hivott meg a gyűlésbe. Az űj elnököt megérkeztekor zajos ová­cióban részesítették, s beköszöntő beszédét kitörő lelkesedéssel fogadták. Alelnök lett Ligeti Rudolf, titkár Fellner Izsó, jegyző Steiner Vilmos, pénztáros Veisz Benő, segédpénztárosi Binét Ferenc, ellenőr Schlesinger Lipót, könyvtáros Glück Henrik, ház­nagy Gross Lipót, segédháznagy Kellner Jenő. Választmányi tagok : Veisz Lajos, Bleier Pál, Halász Jenő, Veiner Mór, Friebert Sándor, Somogyi Zol­tán. — Dr. Lakos Bélának március 15-ének meg­ünneplésére, valamint Ligeti Rudolfnak nagyobb helyiség bérletére és kedvezményes színházi- és fürdőjegyek kieszközlésére vonatkozó indítványát egyhangúlag elfogadták. A gyűlés esti 6 órakor az új tisztikar éltetése közben ért véget. IRODALOM. Két pápai költő versei. 11. Molnár Kálmán vermeiről több jót mondhatunk mint Halmiéról. ízlése finomabb, morálja összehasonlít­hatlanul tisztább, hangja magasabbau járó. Felfo­gásban és kidolgozásban egyaránt több benne a költőiség. Olvasójának rokonszenvét eleve megnyeri min­den nagyzástól és tolakodástól ment egyéniségével. „A nagy szeretet kicsiny dalnokának" vallja magát (Hiába néztek), akit „babér-övezte dicsőség és pálma nem izgat", aki megelégszik azzal, ha „a sziveket, kik szeretni tudnak, dalaival szelíden be­lengi". Teljes tudatában van annak, hogy költeményei nem egetverők, nyiltau hangoztatja magáról, hogy bár „lelke annyi dalt termett, de nem halhatatlant!" (Barátaimhoz). Kötetében összesen 77 szerelmi vers és 27 ve­gyes költemény van. Minthogy azonban az utóbbiak is jobbadán szerelmi tárgyúak, azért Molnárt méltán illethetjük a „szerelmi költő" névvel. S erre a névre annál is inkább rászolgál, mert szerelmi érzése egész kötetén át ideálisan tiszta és fölemelő. Kétségtelenül minden olvasója épülhet rajta. „Nem ügy szeretek én — mondja — Hétköznapi módon, _ S nem buzdulok én föl Egy kedvesi csókon : Én a lelket nézem, Eu csak azt imádom, A lélek az én szép Mennyei világom, Én csak ezt kerestem, Én csak abban élek, Mert: nem szép a nő, ha Nem szép benn a lélek. (Szerelem.) Szerelmének tárgya' véges-végig ugyanaz. E kitartó hűsége mellett természetesen nem csodálhatni, hogy akárhányszor zeng ideális éneket, még olyankor is, amikor az ihletettség szent szele nem érinti Őt. -'.o- Rövidebben és magyarosabban szólva: sok tucat-számba menő szerelmes verset ír. Ámde ezek­nek is mentségéül szolgál, hogy sohase keltik ben­nünk az Őszinteségnek hiányát. Érzés-világa általá­ban elég gazdagnak mondható. S ha kifejező: ereje arányban volna vele, sokkal sikerültebb versekkel gyönyörködtethetné szerelmének tárgyát és, olvasóit. Érzéseinek áradatát ritkán tudja harmonikus rendbe szedni s eredeti, vagy legalább is eredetinek .tetsző alakba öltöztetni. Igen sokszor ismétli magát.- Ki­fejezései, jelzői, hasonlatai, képei többször nem elég költőiek, sőt nem egyszer prózaiak, vagy határo­zottan más,, olvasta költőkre emlékeztetők. Szerelme tárgyát teszem állandóan „rózsám",, ^angyalom", „galambom" sat. névvel szólítja. Ilyesmi egészen helyénvaló népdalokban, vagy népies költeményekben, de nem olyan versekben, melyek a műköltészet nevére tartanak számot. Továbbá néhány iiyen hibás és képtelen kitételre' akadunk nála : „Lesz mit aprí­tani majd a tejbe, Ízletes kenyér, mii cukrozunk keblünk hevével" (Leánykérés.) ízletes kenyeret cuk­rozni a kebel hevével mégis csak egy kissé különös dolog-! Vagy : „Olyan vagyok mint a virág hideg télen : hó. takarjavihar tépi künn a réten" (Lehul­latta levelét). Tudtunkkal a virág hideg télre el szokott pusztulni ; de ha el nem pusztulna is, föltéve, hogy hó takarná, á vihar" semmi esetre se téphetné a ré­ten ! Vagy : „Jött az ősz és jött a tél — és ma 'tiincs szivednek lángja, K elhérmét - rózsafája csak az én szivemben él" (Tavaszkor). Lehetetlen kép s. értel­metlen kifejezés ! Hibások és magyartalanok a követ­kező sorai is: „Z>e nem lehet, hogy oly zsarnok legyen j egy érző szív, egy ifjú nökebel j hogy ál­maimnak boldog otthonából | a lelkemet szenvedni verje Jel" (Meddig tart még ?) Több h asonló kifejezésbeli hibáját említhetnők még a szerzőnek, de nem tesszük, mert egyrészt tudjuk, hogy az ily hibák a fiatal korral vele jár­nak, másrészt mivel egyenetlenségeiért bőven kár­pótolnak bennünket szépen megirt versrészletei, szakai, sőt egész költeményei is. Szerelmes versei közül közvetlenségükkel, hangulatosságukkal és egyszerűsé­gükkel kiemelkednek a következők: Imádkozom érted, Féltés, Amint te akarod, Azért hogy én, Az erdő szava, Hiába néztek, Minden évben, A régi kislány stb. Néhány szerelmes verse, mint köteté­ben egyenként jelzi, megzenésítve (Gerber Jenőtől) is megjelent; de Ítéletünk szerint zenész költő-társa nem valami jól választott darabjai közül, sokkal sikerültebbeket találhatott volna nála. Molnárnak vegyes költeményei közül főleg kettő ragadta meg jobbau figyelmünket. Egyik a Levél cimü, melyben emelkedett hangm oktatja s buzdítja barátját; másik a Mártha cimü ballada­szem költői elbeszélése, melyben igen szépen meg­írt leiró és lírai helyekre akadunk. Az eseménye ugyan sovány és gyengén motivált, de egyes rész­leteiben s főkép sikerült befejezésében igaz gyönyörű­séget szerez az olvasónak. Van két, március 15-ére szóló hazafias ódája is, de ezekről már kevesebb jót mondhatunk : eszmékben zavarosak s hangban túlságosan szónokiak. Ami Molnárnak verselése módját illeti, ezt általában változatosnak és elég gördülékenynek találjuk. Legjobban kedveli a nyugateurópai, még pedig a jambikus versformákat, de azért a nemzeti versalakokat is dicsérni való ügyességgel tudja al­kalmazni. A rimelésben már kevésbbé művészi. Leg­gyakrabban a rimnek leggyöngébb faját, az u. n. fél­rimet használja, de még abban is nagyon sokszor vét a harmonikus összecsengés ellen. Végső ítéletünk Molnár költői egyéniségéről az, hogy bár csak középszerű lirikus, mindamellett az első kötetében adott több sikerült alkotása biztos reményt nyújt arra, hogy még számos tiszta gyönyörű­séget keltő költeményt várhatunk tőle. Versgyűjteményét, mely mindössze 2 koronába kerül, s amelynek külső kiállítása díszére válik a czelldömölki nyomdának, szivesen ajánljuk olvasóink figyelmébe. I . -1 -n. d MENYASSZONY. Nem" lesz a • fejeden menyasszonyi fátyol, Karcsú rozmaringból less a köszörűd, S amiről álmodtál, a nagy boldogsághoz, Oda v.ezet holnap Rozmaringos ut. Nem ragyognak rajtád, drágákövek, gyöngyök, Meny asszony-ruhád is egyszerű, fehér, Mégis, ugy-c kincsem, ezeren is lesznek, Kiknek a szemében . ; Nagy kincseket ér. Rozmaringos fővel, hófehér ruhában Így vezetlek holnap az oltár elé, Elhangzik ajkunkról: '„Isten .úgy És megyünk a földi Mennyország felé. Karom a karodban '. . kezein a kezedben . . . A szived; a' lelked jókedvű, vidám . . . • 8 mint egykor az álmok sebes röptű Szárnyán, Röpülsz a valóság Rózsakocsiján. Tied leszek aztán hosszú mindörökre, 8 engem a szerelmed . kebeledre hiv . .. Kész már a számunkra kicsi, puha féSzek, Mit bemelegít majd Egy asszonyi sziv. . Ott lesz fölállítva trónocl a szobában, Ahová a lábam fáradva belép, . „ S ott vár a boldogság ünnepi ruhában,. Száz meg száz 'alakban. Ezerfélekép." pr 11 az egyedül elismert kel­lemes" izíx ter inésath tes liíffeliajtó szer.

Next

/
Thumbnails
Contents