Pápai Hirlap – II. évfolyam – 1905.
1905-10-28 / 43. szám
II. évfolyam. 43. szám. Pápa, 1905 október 28. PAPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Jókai Mór utca 60. szám. Előfizetési árak: Kgész évre 12. félévre 6,• negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: D R- KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Előfizetések és hirdetések felvétetnek Kis Tivadar, Kolin Mór fiai és Wajdits Károly urak üzletében is. Városunk és a katonabeszállásolási pótadó. A napokban a vármegye nagyérdemű alispánjától 15.501/905. sz. a. leérkezett a hivatalos tervezet, amely szerint a pápai járásban és Pápán az 1905. évre szóló katonabeszállásolási pótadót szedni kell. Ez alispáni leiratban két figyelemreméltó dolog van. Az egyik az, hogy a jelen évi nevezett pótadó kivetésénél a III. o. kereseti adó az előzó', 1904. évi alappal állíttatott be a kimutatásba. A másik szembeötlő mozzanat pedig magának a katonai beszállásolási pótadónak az egyes adóágakra kirótt percentje, amely városunkat a vidékkel, illetve a járás többi adóalapjával szemben a szó szoros értelmében : sújtja. Ki kell mindenek előtt jelentenünk, hogy úgy az említett pótadókivetés, mint a III. o. kereseti adónak múlt évi alapon való felvétele a kimutatásban nem mond ellen az efajta megyei pót adókról intézkedő 1879. évi XXXVIL t.-c. rendelkezéseinek, illetve a III. o. kereseti adónak ilyen felvétele a kimutatásban a 83.422/905. sz. belügyminiszteri rendeleten nyugszik. Azonban — s ezt véljük e kérdésnél a legfontosabbnak — ha törvény-, illetve rendeletszerü is a nevezett megyei pótadó kivetési tervezete, mégis birálat alá kell venni főleg városunk s adózó közönsége érdekeinek szempontjából, hogy ezáltal az idézett törvény megváltoztatására, illetve a legutóbb említett miniszteri rendeletnek fogyatékosságára a figyelmet fölhívjuk. Ami a III. o. kereseti adónak az előző évi szerepeltetését illeti, azt célirányosnak és helyesnek nem tarthatni. És pedig azon egyszerű okból nem, mivel kereseti adóra vonatkozó tárgyalásokat a folyó évben nem tartottak, mert uem tarthattak, ennélfogva igazságosan, az ezen adótfizetők sérelme nélkül, a megyei pótadót az 1904. évi alapon kiróni rájok nem lehet. A többi adónemnél mindenütt alkalmazható az előző évi adóösszeg, egyedül a III. oszt. kereseti adónál nem, minthogy ennek kivetésénél sokszor nem egy évi, hanem másfél, esetleg két évi kereseti jövedelem után kell kivetni az adót. Éppen ezért is pár év előtt az illetékes miniszteri rendeletek meghagyták, hogy a megyei pótadók megállapításánál csakis a folyó évi alap az irányadó a III. oszt. kereseti adónál. Hogy az ex-lex-es állapot miatt ezt nem lehet az idén alkalmazni, tagadhatatlanul igaz ; azonban sokkal helyesebb lett volna ezen adóalapot a kimutatásból most kihagyni, ha majd elmúlik a jelen válságos helyzet, akkor utólag kiróni az idetartozó teljes pótadó összeget. Ez mind az adófizetőkre, mind az adóhivatalokra nézve igazságosabb, illetve méltányosabb lett volna. Ennyit a III. o. kereseti megyei pótadóról. A másik fölvetett kérdésre nézve legelébb is közöljük egymás mellett a mi városunk és a pápai járás összes állami adóit és a két közigazgatási területre kiszabott! katonai pótadó összegeit. A két közigazgatási terület államadója: 656.899 korona 37 fillér, ebből Pápára esik: 240.543 korona 69 fillér, a járásra pedig: 416.265 korona 68 fillér: A páp^i és a járásbeli katonai pótadó összege: 9832 korona 78 fillér, amelyből 4364 korona 16 fillért városunk fizet, vagyis csak 900 koronával kevesebbet, mint a járásnak 49 községe együttesen. Az állami adók Összege közötti nagy eltérés mutatja, hogy nem azért fizet ily aránytalanul nagy katonai pótadót, mintha vagyoni helyzetével túlszárnyalná a járás összes községeit együttvéve, hanem azért, mert azt így veti ki a megye. A törvényhatóságot pedig erre az 1879. évi XXXVII. t.-c. alapján alkotott szabályrendelete jogosítja fel. A megyei katonai pótadó szabályzat szerint a megyére kivetendő összes katonai beszállásolási pótadó-összeg 12°/ 0-a a házbéradó ; 20°/ o-a a házosztályadó ; 5°/ 0-a az I. o.; 15%-a a II. o.; 14 2%-a a III. o.; 0'6 ü/ 0a a IV- osztályú adóra ; 2°/ 0-a a a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adójára; 0*7 °/ 0 a bányajövedelemi; 20 5°/ o a földbirtok és 0*4°/ o a fegyveradóra vettetik ki. Ebből kitűnik már, hogy e tekintetben a legnagyobb teher azon városra esik, ahol — mint Pápán — a nagy házbéradó terheli a házjövedelmeket. A 20°/ 0 földadó és a 20 ü/ o házosztályadó a megye sok községei és igen nagyszámú földbirtokai között igen kis percentre oszlik szét, úgy, hogy alig nevezhető tehernek. Pl. a pápai járásban a nevezett pótadónál 0 52 százalék esik a földadóra a házbéradó 1-7 százalékával A „PÁPAI HÍRLAP" TÁRCÁJA. A meg-tisztult falu. Irta: Szöllösi Zsigmond. Még abban az időben történt, amikor a nagyhatalmú grófot uralta az egész jobbá^ylakta vidék, hogy felette rossz idő járt ejiyik esztendőben a falura. A nyári nagy tűz után — ami a faluban már akkor is minden évben megszokott esni, hol az egyik, hol a másik felét, hol meg valamennyi házát elhamvasztván a községnek — mondom a rendes nyári nagy tüz után elemi csapások egész sorozata sújtotta a falut. Jégverés, villámcsapás, vizáradás, járvány, állatvész, sőt egy zivataros éjszakán megingott maga a föld is, hatalmas repedéseket szakítván a szegény zsellérházak falain. ínség és kétségbeesés borult a falura. Az éléskamarák üresen állottak, az istállókban és ólakban nem volt se ló, se tehén, se sertés, se apró marha. A testvér, ha az irgalmas véletlen egy darab zabkenyeret juttatott neki, elrejtette, nehogy kénytelen legyen megosztani a testvérével a drága kincset és a csecsemők éhen vesztek a kiszikkadt anyaemlőn. így állván a dolog, a falubeliek küldöttséget választottak és a küldöttség mély alázattal tisztelgett a grófnál. Ez a gróf szilaj vérű, indulatos, erős, lángoló szemű, harminc esztendős ember volt, kilenc falunak és tömérdek kincsnek, telt magtárnak és izmos karu hajdúk seregének ura. Huszonnégy hajdú vezette a nyomorultak depu' tációját a nagy úr elébe, aki bársonyos teremben fogadta a küldöttséget. Tizenkét vastag gyertya égett az asztalon. A vén községbiró szeméből kicsordult a könynye, mikor előadta a falu kérését. Gabonát és fát instálnak alázatos hódolattal — kölcsönbe. Ha elmúlik felőlük a mennybéli nagy Isten haragja, majd a jövő nyároo becsülettel megfizetnek érte busás iuterestül. Ocsus búzáért hoznak acélos szemet, korhadt kóróért kemény bükköt. Úgy legyen irgalmas irántuk a haragos Isten. Az éhség sirt le a beesett arcokról, csaknem térdre omoltak a kincses gróf előtt. A gróf pedig végigsimította hosszú fekete szakállát és így szólt: — Amit kértek, megadom. Tiszta búzát adok, nem ocsút, barmot és fát, amennyi kell. Interest nem kivánok, fizetséget sem kivánok, de kivánom a Mátyás zsellér Vera lányát. Egy hét alatt idevárom. Isten áldja, biró. Intett. A hajdúk közrefogták a küldöttséget. Válaszra vagy hálálkodásra se hagytak időt nekik. Mikor felocsúdtak, már hazafelé ballagtak az országúton. Eleinte csak némán haladtak. Mert meg kell jegyezni, hogy ez a falu volt a legerkölcsösebb falu félországban. Leánybecsületen, asszonyhűségen soha foltot nem türt. Jaj volt a megtévedt lánynak, százszor jaj a céda feleségnek. Nagyon nehéz feltételt szabott tehát a kincses gróf. Mert a Mátyás zsellér leánya, a Vera, nemcsak a legszebb, de a legerényesebb leány is volt a faluban. És még mátkája is volt Boldizsár Imrének, egyetlen gyermeke becsületes, fehérhajú apjának. Amint a temető sárguló akácai mögül elővillant a falu fehér tornya, halkan, mint egy nyomott sóhajtás, megszólalt a biró : — Jaj a falunak, ha megtesszük, amit kiván. A többiek rázúgták : — Százszor jaj, ha nem tesszük meg. — Oda a becsület, ha megtesszük. — Oda a falu, ha nem tesszük meg. — Megvert bennünket az Isten ! n f Férfi gyapjúszövetek, nőikelme különlegességek és női kabátok n • Finom damasztnemüek, rumburgi vásznak és egyéb kelengye-cikkek ^ = a legelőnyösebben szerezhetők be = KRAIJSZ JÓZSEF M. FIA ÉS TÁRSA dfvatámházábaii. Lapunk mai száma ÍO oldal.
