Pápai Hirlap – II. évfolyam – 1905.

1905-02-11 / 6. szám

valamikor november 10-ike táján nyitották meg s most pedig ismét nem kevesebb, mint öt hete szünetel a tanítás. Ha a karácsonyi és újévi szünnapokat is leszámítjuk, összesen nem hiszem, hogy hét hétnél hosszabb ideig részesültek gyermekeink rendes iskolai oktatásban. Ma már az iskolai év közepén túlvagyunk, mi lesz a jövőben, azt nem tudom, de aunyit mondhatok, hogy a jelen iskolai év jóformán elveszett gyermekeinkre nézve. Mert amit a tanítás első 2 hónapjában, novemberben és decemberben tanultak, az a mostani újabb „nagy vakáció" alatt bizony kimegy a zsenge fejecskékből s ha mostanában meg is nyilik az iskola, lehet mondani újból kezdhetik a tananyagot s bevégzéséről, sőt még a tananyag legfontosabb részeinek megtanulásáról még akkor sem lehetne szó, ha a nyári két hónapot is tanulásra fordítanák. Ezt azonban úgy sem lehet megtenni, mert kánikulai napokban való ságos emberkinzás lenne a gyermekeket a fülledt levegőjű tantermekbe bekényszeríteui. Nem beszélek arról, hogy nevelési szempontból mily sok kellemetlenséggel jár

; hogy 6-10 éves gyermekek kénytelenek egész idejüket otthon tölteni. Vannak ugyan jobbmódu szülék, akik vagy maguk, vagy házi tanító utján pótolják az elmaradó iskolai oktatást, s a nap egy részében elfoglalják így a gyermeket. De a legtöbb szülőnek nem áll módjában házi tanítót tartani. Sőt súlyos és állandó napi munkája mellett ahhoz sem jut hozzá, hogy maga vagy felesége tanulgasson gyermekével. így hát mit csinál az a kis gyerek egész nap? Játszik, pajkoskodik és unatkozik. Unatkozik és ez az unatkozás talán többet árt lelkének, amelyet a tétlenség eltespeszt, mint árt a testének holmi ártatlan gyermekbetegség, amelyet pár hét alatt kihever, s amelyet nem kerül el esetleg akkor sem, ha az iskolát akár az egész éven zárva tartják. Emlékezem rá, hogy az ősz elején Budapest székesfővárosban vörheny-járvány dühöngött s az ottani tiszti főorvosból és európai hirü egyetemi professzorokból álló bizottság összeülvén, kimondta, hogy a vörheny nem iskolabetegség, így hát az iskolákat nem kell emiatt bezárni. Nem is zárták be s azóta sem hallottam, hogy a fővárosban az elemi tanítás szünetelne. Már most én azt a magam egyszerű eszemmel nem tudom, hogy mi az az iskolabetegség? Lehet, hogy ha a vörheny nem az, a kanyaró mégis az. De annyit viszont tudok, hogy veszedelmesség tekintetében a két betegség össze sem hasonlítható. A kanyaró legtöbb esetben egy kis megelőző láz és két heti szobaáristom után nyom nélkül elmúlik, míg a vörheny magában is súlyos baj és még súlyosabb utóbajai is lehetnek. Nem látom tehát be, mért kellett nekünk mégis e kevésbbé súlyos bajnál sokkal súlyosabb óvintézkedéseket tenni, mint tettek a fővárosban a vörheny-járványnál. Nem látom be főleg akkor, amikor ténykép kiderült, hogy az iskolák zárvatartása mit sem segített a járvány terjedése ellen, mert 10—15 eset így is csak volt minden héten. Vájjon nem lett volna-e helyesebb csupán egyes osztályokat, ahol több betegedési eset volt, ideiglenesen becsukni s alapos fertőtlenítés végeztével pár hét után újból megnyitni ? Ez egyébként az orvosok dolga s az távol áll tőlem, hogy én az orvos urak tudományába belekontárkodjam. En csak mint szülő, fájó szivvel látom, mint vész immár egy egész év veszendőbe tanuló gyermekeim számára. És ha tovább gondolok, a következmények még nagyobb szomorúsággal töltenek el. Hisz ha a kanyaró-járvány sem most, sem a jövő esztendőben nem szűnik meg teljesen, akkor megeshetik, hogy nemcsak egy, de két-három év is hasonlóképen veszendőbe mehet gyermekeink számára. Es megeshetik, hogy amint az az elemi iskola I. osztályába idén jött tanuló ez évben nem tanulhat meg rendesen irni-olvasni, úgy nem tanul meg tisztességesen, alaposan a jövő esztendők folyamán s így — ne adj Isten ! — felnevelődhetik egy egész nemzedék, amely irni és olvasni nem tud, amit tudományos nyelven úgy hivnak (ha nem csalódom) analfabéta nemzedék! . . . Talán én és akik velem egyformán gondolkoznak, kissé sötéten is látjuk a helyzetet, de az bizonyos, hogy a mai állapoton segíteni kell és a hatóságnak — egészségügyi úgy mint városi hatóságnak — kötelessége lenne az elemi oktatás érdekében olyan intézkedéseket tenni, amelyek azért az egészségügy érdekét se veszélyeztessék. Kérve soraim szives közlését és érte előre is köszönetet mondva vagyok Tekintetes Szerkesztő Úrnak Pápa, 1905 február 9. igaz tisztelője : IS. R. A VÁROSHÁZÁRÓL § Tárosi közgyűlés. Pápa város képviselőtestülete folyó hó 14-én d. e. 10 órakor részletes tisztújító közgyűlést tart. Tárgysorozat: I. Városi mérnöki állás betöltése. II. Városi Il-od pénztári tiszti állás betöltése. § A regále-bizotttág folyó hó 10-én a polgármester elnöklete alatt ülést tartott. Az ülésen a bemutatott borital- és kövezetvám-egyezségeket elfogadták. Tudomásul vették az 1904. évről szóló forgalmi kimutatást, amely a múlthoz képest jelentékeny emelkedést tüntet fel. Ezután elhatározták, hogy a megüresedett fogyasztási ügynöki állásra március 1-ji határidővel pályázatot irnak ki. Végül megvizsgálták az 1904. évi bor-, hús-, szikviz-adó, kövezetvám- és helypénz-számadásokat s a maguk egészében helybenhagyták. § A szövőgyári munkáslakások ügyében! hozott vármegyei közigazgatási bizottsági határozatot, mellyel kimondta, hogy a muukáslakások 15 évi pótadómentességben részesítendők, a városi tanács — a képviselőtestület intenciójának megfelelőleg — a belügyminiszterhez megfellebbezte. § Építkezési szabályrendelet. Városunk hatósága a belügyminisztérium által mult évi nov. hóban véglegesen jóváhagyott építkezési szabályrendeletet kinyomatta s miheztartás végett a hét folyamán az összes háztulajdonosoknak megküldötte. Hatóságunk ezen intézkedését csak helyeselni tudjuk s ezzel reméljük eleje vétetik az építkezéseknél előfordulni szokott szabálytalanságoknak és jogi vitás ügyeknek. § A közegészségügyi bizottság folyó hó 10-én dr. Kövi József elnöklete alatt ülést tartott, melyen 12 újabb kanyaró-esetet jelentettek be. Az alispán rendelete értelmében az iskolák a jövő héten még zárva tartatnak. EGYESÜLETI ÉLET. = Az izr. nő-egylet január hó 29-én tartotta meg évi rendes közgyűlését a tagok rendkívüli érdeklődése mellett. Emelte a közgyűlés lefolyását városunk új képviselőjének Bánffy Dezső báró megjelenése, aki rövid tartózkodás után óriási éljenzés közben hagyta el a zsúfolt közgyűlési termet. A titkári jelentésből világos képet nyertünk az egyesület jótékony működéséről. Állandó segélyben részesül 20 helybeli szegény, időnként pedig, ha különös körülmények, mint az idei drágaság is követelik, külön segélyt is folyósít. Ez idén 660 koronát osztott ki rendkívüli segély címen. A számvizsgálóbizottság jelentése szerint az egyesület tiszta vagyona 11520 kor. 97 fill., mely összeg gyarapítása a célból szükséges, hogy kamataiból minél jobban támogathassák a gyámoltalan szegényeket, özvegyeket és árvákat. A jelentések után részleges tisztújítás következett. Közfelkiáltással újból megválasztották : elnökül: Dr. Lövy Lászlónét, pénztárossá: Kerpel Gusztávnét, titkárrá : Blaii Henriket. A választmányi tagok választása nagy érdeklődés mellett folyt le. A 11 kisorsolt tag, névszerint Deutsch Dávidné, Deutsch Hermanné, Lázár Ádámné, Lunzer Mórné, Dr. Kövi Józsefné, Dr. Steiner Józsefné, Steiner Ignácné, Steinberger Lipótné, Schlesinger Mórné, Schlesinger Rezsőné és Weltner Miksáné újból megválasztatott. (Nyomdai tévedésből múlt számunkból sajnálatunkra kimaradt.) = A Jókai-kör február 12-én vasárnap kivételesen 5 s '/a órakor estélyt tart a következő programmal : 1. A) Mandelssohn : Lied ohne Worte ; B) H. Necke : Fantázia egy német dal fölött. Előadják zongorán Horváth Mici ; hegedűn Gáty Zoltán, Losonczi Gyula. 2. A bakfis. Monolog. Előadja Hammer Mici. 3. A legelzüllöttebb állat. Irta és felolvassa Domide Antal. 4. A) Schumann: Schlummerlied; B) Magyar táncok. Előadják zongorán Horváth Mici; hegedűn Gáty Zoltán, Losonczi Gyula. A Jókaikörbe ujabban tagokul beléptek Kristóffy Gyula s családja és dr. Ostermann Gyula. — A kör elnöksége felkért bennünket annak közlésére, hogy a Jókai kör zárt kör; házi estélyén csak tagjai vehetnek részt. = A Katii. Kör felolvasó estélye. A Kath.. Kör mult vasárnapi felolvasó-estélye szokás szerint igen jól sikerült. Mind a szavalat, ének- és zene-számok, mind a fe olvasás magas színvonalon állott, úgy hogy az estély hangverseny számban is bátrau elmehetett volna. A műsort Farkas Gizella szavalata nyitotta meg. Két kisebb költeményt adott elő a tőle megszokott finomsággal és bájjal. Erre Horváth Lujza éneke következett Szentgyörgyi Sándor zongorakiséretével. Ugy a fiatal énekesnő jól iskolázott csengő hangja és diszkrét előadása, mint a külön dicséretre nem szoruló művészi zongorakiséret általános lelkes tetszésben részesült. Czir/usz Gyula Aranynak „A tudós macskája" cimü humoros versét szavalta el azután értelmesen s élénken. Majd Ress Margitka cimbalmozott nagy gyakorlatra valló ügyességgel. Ezt követte Csémi Lajos felolvasása a cinikusok ős atyjáról : Diogenesről. Az élvezetes ismertetés állandó derültségben tartotta a hallgatóságot. A felolvasást Regner Ilona szavalata követte. Tompának „Az öreg szolga" c. költeményét adta elő ritka átérzéssel s találó hangszinezéssel. A műsort Horváth Lujza nagy hatást keltő ujabb éneke fejezte be Szentgyörgyi művészi kísérete mellett. = A r. kath. felsővárosi olvasókör f. hó 5-én délután órakor tartotta meg évi rendes közgyűlését a r. kath. elemi fiúiskolában Stanits Fulgent elnöklete mellett. Elnök üdvözölvén a megjelenteket, lendületes, szép beszédben fejtegeti a kath. körök céljait. Az elnöki megnyitót a nagy számban megjelent köri tagok mindvégig nagy figyelemmel hallgatták. Tuuber Géza I. titkár felolvasta az 1904. évi gyűlések jegyzőkönyveit, melyek a kör * hathatós működéséről adnak felvilágosítást. A közgyűlés ezután a pénztárnoknak, ki a kör számadásait egész éven át oly pontosan vezette, a felmentvényt egyhangúlag megadta. Elnök indítványára id. Szalay Józsefnek, ki a körnek megalakulása óta háznagya volt, jegyzőkönyvi köszönet szavaztatott. Elnök megköszöni a maga és a tisztikar nevében az eddigi bizalmat, a maga és a tisztikar nevében lemond. Vághó László köri tag indítványára közfelkiáltással újra Stanits Fulgent gimn. tanár lett megválasztva elnöknek. Ezek után az újonnan megválasztott elnök az ülést felfüggeszti és elrendeli a szavazást. A szavazatszedő bizottság tagjai lettek: Ács Ferenc, Lócsy István és Keresztes Gyula. Egyhangúlag lettek megválasztva: Petrovics Mihály társelnöknek; Tauber Géza I. és Nóvák Ödön II. titkárnak; Polgár Sándor pénztárnoknak; Kiss István I. és Mészáros István II. könyvtárnoknak; Lócsy István I. és Dekovits Ferenc II. háznagynak. Szavazás utján: Heckler János ellenőrnek. Választmányi tagokká választattak : Eperjesy József, Keresztes Gyula, Keresztes István,.Máté Ferenc, Morocz Károly, Németh Gábor, 01. Németh József, Pomher Mihály, Porcz Mihály, ifj. Szalay József, id. Szalay József és Vághó László. Póttagok lettek: Bakos Kálmán, Dekovits Károly, Morocz Antal, Rádli Mátyás, Nádazó Szabó István és Varga István. Számvizsgálók lettek : Ács Ferenc, Babják Ferenc és Molnár István. Elnök újra elfoglalja az elnöki széket és meleg szavakban köszöni meg elnökké történt megválasztását. Végül az elnök lelkesítő szavakkal buzdítván a tagokat az összetartásra, miután szabályszerű indítvány nem tétetett, az ülést bezárta. az egyedül elismert kellemes izü természetes hasliajtó szer. FERENCZ JÓZSEF KESERŰVÍZ