Pápai Hirlap – II. évfolyam – 1905.

1905-04-29 / 17. szám

tület a másik után nyilatkozik a vámközösség vagy különválás kérdéséhen s így messziről is látjuk, a közelből látható jelekből pedig következtetjük, hogy oda át hatalmasan folyik a szervezkedés. Es mit cselekszünk mi ? Semmit. Azaz mégis. Aggodalmaskodunk és emellett megrendeléseket adunk le az udvarias bécsi uraknak, akik nálunk alázatos vigécek, odahaza pedig Lueger ur fanatikus hivei ; amennyiben pedig a jeles polgármesternél bizonyos tekintetben civilizáltabbak s felekezeti ellentétek miatt nem árulhatnak vele egy gyékényen, valami más táborba állanak, amely nem kevésbbé tekint bennünket civilizálhat atlan hordának, mint Lueger ur. A magyar kereskedő egyszerűen várakozó álláspontra helyezkedett. Úr Isten mi lesz ? Pató Pálék hagyományai még a kereskedők irodáiba és boltjaiba is belefészkeltek, pedig ott a legveszedelmesebbek. Rá érünk. Minek siessünk. Majd meglátjuk. Es ha csakugyan lecsapódik az a vámsorompó, akkor is kénytelen lesz Bécshez fordulni, mert idejekorán nem gondoskodott arról, hogy nélkülözhesse. A kereskedelem legfőbb érdeke volna az én szerény nézetem szerint, hogy már ma igyekezzék hazai beszerzési forrásokat keresni, biztosítani és fenntartani. Átmenet nélkül az új rendszer bekövetkezni nem fog. A radikálizmus gazdasági téren megboszulja magát. De az átmeneti időt fel kell használni minden tényezőnek, különösen pedig a magyar kereskedelemnek, amelynek függetlenítenie kell magát Ausztriától, amennyire a viszonyok megengedik. A kereskedelmet érzelmi momentumok nem irányíthatják. Számolnia kell a viszonyokkal. De ma már nemcsak érzelmi szempontok, hanem fontos kereskedelmi érdekek követelik azt, hogy a magyar kereskedelem keresse és erősítse a hazai forrásokat. Es akkor fogunk igazán magyar kereskedelemről beszélni, ha a kereskedők munkája, a haszon minden fillérje a nemzet jövedelmét és anyagi erejét gyarapítja ; ha a kereskedő nyereségének fele nem vándorol ki s a kereskedelem teljesen a nemzeti érdekek szolgálatába szegődik. Új viszonyok előtt állunk, új üzletelvekre van szükség s ezeknek alfája az, hogy : amennyire lehet, minden garast tartsunk itthon. IRODALOM. A pápavidéki nyelvjárás. Irta: Bekc Ödön. {Budapest, 1905. Athenaeum.) A Simonyi Zsigmond egyetemi tanár kitűnő szerkesztésében megjelenő nyelvészeti füzetek 17. száma gyanánt egy bennünket közelebbről érdeklő kis tanulmány hagyta el a közelmúltban a sajtót. Pápa vidékének nyelvjárását dolgozta fel e kis tanulmányban egy fiatal, pápai származású tanárjelölt: Beke Ödön. Hogy hiányt pótol munkája, az kétségtelen. A dunántúli és nyugati nyelvjárás érintkező részén levő pápai nyelvjárás mindkét nagy nyelvjárástól több külön sajátsága által válik ki, miknek első megfigyelője, rendkívüli szorgalommal összegyűjtője, rendszerbe foglalója s a tudomány mai színvonalán álló feldolgozója gyanánt örömmel üdvözöljük Bekét. Pápa körül levő 28 falunak nyelvét, illetve nyelvtanát találta a | szerző egységesnek, már a szintén bejárt marcali vidéki falvak lakosságának nyelve sok eltérést . mutat a pápa-vidéki ekétől s azért ez szintén ^ külön feldolgozást fog igényelni. Első sorban a | nyelvjárás hangtanának a köznyelvétől eltérését i fejtegeti a szerző (érdekesebb jelenségek: 6 és j ö helyett diftongust „o, és üó'-t ejtenek: t

uó, I Gy

üőr, ü helyett ö: öveg, söveg; a helyett é: ; vesarnap, derágo), a nyelvjárás egy fontos saját• sága gyanánt kiemeli, hogy az i, u, ü hangok | hosszan nem fordulnak elő, csak az é-ből lett í és a pótlónyujtásból keletkezett hangok (tehát: sir, viz, ugy, tűz stb.), érdekes az l mássalhangzó helyetti pótlónyujtás: kirá, ámos, Mihá stb. Az alaktani részben igen érdekes szóösszetételeket sorol fel (halákereszt, ludg'égé (teiszta), nyakolaj (pálinka)), a szóképzés terén legérdekesebb megfigyelése a gyakorító és mozzanatos igeképzők összekombinálása (nízégel

üödik, h

uógatal

uódzik), a szóragozás terén nevezetes a birtokragos j-s alak gyakori használata: testvírgye, picinnyé, a ból-böl, tól-töl, ról-röl ragok helyett bú, hü, rú, rü, tú, tű használata; az igeragozás terén megemlítendő, hogy a nyelvjárás az ikes és iktelen alakot nem különbözteti meg. Természetesen, ez csak egy-két kikapott adat az adatoknak abból a nagy tömegéből, amit Beke összegyűjtött s amelyek figyelmes átolvasása még a laikust is érdekelheti. A szintén jellemző és a dunántúli, valamint a nyugati nagy nyelvjárásoktól sokban eltérést felI tüntető mondattani rész után, a nyelvjárás szój kincsét gyűjtötte egybe Beke, a családi élet, l személynevek, ruházat, étkezés, bútorok stb. külön | csoportjaiban. A kis munkának etnográfiai fontossága van, amennyiben közli a népszokásokat, babonákat, továbbá a házi és földmívelési anyagok és. eszközök elnevezését, közmondásokat, szólásmódokat, hasonlatokat, lakodalmi felkiáltásokat is stb. Néhány mese és népdal közlése egéEz az aggodalom nagyon megokoltnak látszott. A csárdába ugyanis két részeg disznókupec vetődött, akik miután a borukat megrendelték s helyet foglaltak az asztalnál, azon módon rázendítettek egy duettre, melynek ez volt a szövege : Tizenhárom esztendőkig Hű szeretőd voltam mindig. Hej, de szép is ennyi üdő, Száradjon beléd a tüdő. A melódiát abszolúte nem lehetett kivenni. Minden ismétlésnél másképpen énekelték. Ellenben egész éjszaka nem tettek egyebet, mint hogy ismételték. Torkuk és tüdejük hihetetlen rekordot csinált. A tanulmányozók pokoli kinokat szenvedtek. Alvásról szó sem lehetett. A sugó lelkében új kételyek támadtak. — Azt hiszem, — mondotta — hogy ezek csak tetetik a részeget. — Akkor nagy szinésztalentum mind a kettő; — mondotta a jellemszinész — remekül csinálják. — Nem arról van szó, hogy hogyan csinálják, hanem arról, hogy ezek alighanem betyárok. A drámai szende összerezzent. Mi lenne, ha ezek éjszaka rájuk rohannának ? A csárdás megkönyörült rajta és a felesége szobájába vitte. A jellemszinész és sugó a padon virradt meg. A sugó szent esküvel fogadta, hogy ez volt életének első és utolsö tanulmányútja. Nagy üggyel-bajjal tudtak másnap kocsit kapni, mely a színtársulat után vitte őket. A jellemszinész szemrehányással illette a csárdást. — Lássa, nem hozták ide a betyárokat. — Jaj, uram, nem megy az olyan könnyen. A betyárnak is vau magához való esze, nemcsak a perzekutornak. A hosszú döcögős uton a jellemszinész így szólt útitársaihoz : — Azt hiszem, egyikünk se óhajtja, hogy kinevessenek bennünket. — Nem, nem. — Nos, én azt fogom előadni, hogy nagyszerű tapasztalásaink voltak. Kalandokat fogok elbeszélni. Pukkadni fognak az irigységtől. Csak tessék rám bizni. Nekem az ilyenekben nagy prakszisom van. Rábízták. Mikor az új állomáson a vendéglőbe érkeztek, a színtársulat kíváncsian fogadta C:et. — Nos, láttátok az elfogott betyárodat ? A jellemszinész kicsinylően moso'/gott. — Az semmi. Olyat mindenki láthat. De amit mi láttunk. — Nos mit láttatok ? — Láttun a küzdelmet a perzek túrok és betyárok között. Micsoda küzdelem ! Titáni harc. Az el.\ő puskalövésre a nagybajuszu káplár holtan bukott le a lováról . . . Remek lövés volt. Príma klasszis. Abban a pillanatban hangos, éles sarkantyupengés hallatszott, s az ajtóban a nagybajuszu káplár alakja jelent meg. A jellemszinész összerezzent. Elhallgatott. Az igazgató vállára tette a kezét. — Sohse resteld fiam, — mondotta — tudom én azt régóta, hogy te inkább szinészjellem vagy, mint jellemszinész. szíti ki Beke munkáját, mely Veszprémvármegye és a pápai Jókai-kör támogatásával jelent meg s mely sok reménnyel biztató kezdete a fiatal nyelvész jövendő pályájának. A népdalok közül egyet (A.-Tevelről) érdekesnek tartunk ideiktatni : Tús

uó sorony nyilik a virág, Innejd is megiérzem a szagát. Levendula gyönge ágoji, Szerelőmnek sok szép szavaji. Tús

uó soronn esik a zessüő, Né menny uóra rúzsám, elesüő. éÉsárosul a fodros szoknyád, Mégver jérté a zidés anyád. Tús

uó soron van ami házunk, Nem elad^ó ami Idényünk. Esztend

üőre lössz az elad

uó, Rajta is vam má ja foglaluó. A könyv ára 2 K, kapható Kis Tivadar és Wajdits Károly könyvkereskedésében. A YAROSHAZAROL. § A villamos telep felügyelő-bizottsága f". hó 28-án L'imperth Lajos h.-polgármester elnökj lete alatt ülést tartott. Az ülésen bemutatták a Láng-gépgyár levelét, melyben tudatja, hogy a gó'zi gépekre tett ajánlatát visszavonja, illetve a május hó | 15 iki határidővel lejárandó pályázatát érvénytelen1 nek tekinteni kéri, hasonlókép visszavonja a Ganzj gyár a dioamóta tett ajánlatot. A Ganz-cég jelzi i egyúttal, hogy a pályázaton újabb ajánlattal részt kiván venni. Hasonlókép a pályázaton résztvételre jelentkezett a Budapesti Egyesült Villamossági r. t. Kulcsinszky János főszerelő az állásában való véglegesítést, eddigi napidijjai helyett rendes fizetés megállapítását kéri. A bizottság a főszerelő ediligi dijjazásának megváltoztatását nem tartja szükségesnek. Ezután Révész mérnök bemutatta a villamos telep szerelői számára készített ellenőrzési naplót, melyet a bizottság elfogad és május l-ére életbelépteti. A telepen lévő Kovács és Maróti fűtők fizetését havi 60 kor.-ban állapítják meg, azon feltétellel, hogy a fűtői vizsgát Kovács is letegye. Elhatározta a bizottság, hogy a telepre a vízvezetéket bevezetik s egy hidrans kutat állítanak fel összesen 900 kor. költséggel. Szóba került az árammérő órák dijja leszállításának ügye, mire nézve előterjesztés készítésével a mérnököt, üzemvezetőt s a szükebbkörü bizottságot bizták meg. § A női kórház ügyében tudvalevőleg a város oly irányú felterjesztést intézett a törvényhatósághoz, hogy a megye kezelésében levő alapokat bocsássa a város rendelkezésére, hogy azok segítségével az építkezést megkezdhesse. Minthogy az alapok kiutalásának ügye a május 7-iki megyegyülés tárgysorára felvéve nincs, érdekló'dtüuk a dolog iránt és azt az értesülést kaptuk, hogy mindaddig, amíg a belügyminisztérium a kórházépítési terveket jóvá nem hagyja, az alapok átutalása fölött nem lehet határozni. Ismerve a bürokratikus lassúságot, nem nagyon reménykedünk benne, hogy azok a bizonyos tervek oly igen hamar megnyerjék a jóváhagyást, ha pedig nem nyerik meg idején s az építkezés nem kezdődik meg még ez évben, akkor a Martonfalvayféle telek az ismert feltétel szerint többé nem lesz a városé. Itt tehát a város mást nem igen fog tehetni, mint vagy minden belügyminiszteri megerősítés nélkül az építkezést megkezdeti, vagy pedig ha ebbe érthető okból nem mer belevágni, a Martonfalvay telekről végleg lemond. § Az építészeti bizottság f. hó 28-án dr. Löwy László h. elnök elnöklete alatt üíést tartott, melyen a Vásár-utcában (640 sz. a.) tervezett egy építkezésre nézve azt a határozatot hozta, hogy az építési engedélyt újonnan kijelölt mérsékelt szabályozási vonal alapján véleményezi. § A regále-bizottság ma délután 3 órakor ülést tart, melyen a már féléve üresedésben levő ügynöki állást fogják betölteni. Az állásra tizenegy pályázat érkezett be.