Pápai Hirlap – II. évfolyam – 1905.

1905-04-29 / 17. szám

EGYESÜLETI ÉLET. = Az önképző Leány egyesület húsvéti hangversenye vasárnap este igen szép sikerrel zajlott le. Az egyesület csinos és tágas helyiségét zsúfolásig megtöltötte az érdeklődő közönség, mely a műsor minden egyes számát 'megérdemlett el­ismeréssel jutalmazta. Pfeiffer Laura jeles techni­kával előadott zongora-száma és Goldberger Etelka kedvesen előadott monológja után dr. Kőrös Endre olvasta fel néhány újabb szonettjét. A közönség minden egyes szonettet külön-külön megtapsolt, főként sokat tapsolták a „Rákóczi" és a „Csokonai" cimüeket. Szeley Pál ügyes hegedüjátéka után, melyet Kohn Hermin kisért szépen színezett játé­kával zongorán, kitűnően sikerült szám követke­zett. Egy kedves francia bohóságot adott elő igazán pompásan három igen ügyes leányka. Nole 1 Jozefa a jólelkű nagynénit, Lázár Vilma a finom érzésű urileányt, s Koritschoner Irén a babával játszó, de vőlegényt váró bakfist egyaránt oly élethííen ábrázolták, hogy a közönséget valósággal elra­gadták. Kijutott is érte nekik a tapsból bőven, de kijutott a tapsból az utolsó szám előadójának, Lukács Jenőnek is, ki művésztehetségre valló kitűnő zongorajátékával valódi élvezetet szerzett a közönségnek. Az estély, mely a jótékony célra szépen jövedelmezett, este 3/ i 10-kor ért véget. = Nőegyleti közgyűlés. A pápai jótékony nőegylet f. hó 30-án (vasárnap) a városháza nagy­termében tartja évi rendes közgyűlését. = 0. M. K. E. Az Országos Magyar Keres­kedelmi Egyesülés pápai választmánya f. hó 30-án (vasárnap) fogja a Lloyd kaszinó helyiségeiben évi rendes közgyűlését megtartani. TARKA ROVAT. Egy másik világlátott ember tapasztalatai. Szerénységem mindeddig nem engedte, hogy eldicsekedjem vele, hogy nekem is van egy világ­látott ismerősöm. Nem külföldi ugyan, belföldi termék, sőt megyéhkbeli, pláne nyőgéri, de be­járta az egész művelt Nyugatot, valószínűleg a nyőgéri szivar terjesztése céljából. Én e jeles ismerősömről mindeddig hall­gattam, de mikor a múltkor láttam, hogy B. barátom milyen érdekesen cseveg az ő világlá­tott barátjának pápai tapasztalatairól, elhatároz­tam, hogy én is kirukkolok a nagy világ elé az én világlátottammal s gyors tempóban megismer­tetem a közönséget az ő pápai tapasztalataival. Mert ö is volt Pápán. Egy derűs szép tava­szi napon. Az égen fehér bárány fellegek úszkál­tak, a földön szürke porfelhők szálldogáltak. Száraz, meleg idő volt. Az utcán az aszfalton vastagon feküdt a por, jött egy-egy szellő és felkavarta, szemünk közé vitte, volt dolga a zseb­kendőknek, prüsszögtünk. Világlátott barátom meg­kockáztatta a kérdést: „Nem szoktak itt öntözni?" „Ó igen, felelém én, este felé." „Nagyon helyes," — mondá ő — ez Antwerpenben is így szokás; az öntözés lehűti a levegőt és akkor kellemes a séta." Leszállt az alkony. Mi még mindig az ut­cán jártunk bámulva a város nevezetességeit. (Barátomnak igen tetszett a honvédszobor dom­borműve, azt mondta : ily remekül még nem látta a babérlevelet s a selyemszalagot utánozva, mint nálunk. Azt hitte, az a dombormű, pedig az igazi a koszorú alatt van elbujtatva.) Az esti órán el­állt a szél s mi élveztük az aszfalt örömét. Vagyis csak élvezhettük volna. Egyszerre csak ismét prüsszögni kezdünk úgy mint délelőtt, sze­münk, orrunk, szájunk tete lett porral. Mi ez? Elkezdték a söprést! ... És a por szállt, szállt, tönkre téve a tüdőt, a hölgyek szép ruháját, vi­rágos kalapját . . . „Hát ez az esti öntözés?" — kérdezte barátom. „Nem, nem ez, ez csak húsvét táján van így, tetszik tudni — húsvéti öntözés." Kigyúltak azonban a villamos lámpák. Előbb a kicsikék. - A körtvélyek. Majd a nagyok, a kevé­lyek. És világítottak is büszke fénnyel egy álló óra = hatvan perc hosszat, 8-tól 9-ig. Akkor — éppen a vacsoráról jöttünk — egyszerre elalud­tak. Nem mind, csak a nagyok, a kevélyek. Bará­tom nem szólt. De mikor este 11-kor, pikkolónk végeztével nyugvóra akartunk térni, az utcán az éj terjesztette ki sötét szárnyát s csak itt-ott láttunk egy-egy villamos fényt felcsillani. (Amelyik felcsillant, annak is nehéz volt a sora, két utcába kellett világítania.) „Hát ez miféle egyiptomi sötét­ség?" szólt világlátott barátom. „Hogy lehet ezt tűrni?" „Tűrni, felelém én, mi ezt nem tűrjük, de dicsekszünk vele, ez a sötétség bizonyítja ugyanis rendőrségünk kiválóságát. Mert ha ilyen világítás mellett nem ütnek agyon senkit, akkor csak pompás nálunk a közbiztonság! ?" Még másnap is itt volt nálam idegen bará­tunk s e nap nagy részét a közlék tanulmányo­zásával töltötte el. Kijelentette tanulmánya ered­ményeként, hogy a közlék tervszerű, öntudatos berendezése bármely fővárosnak díszére válnék s megbotránkozással hallott arról, hogy a város egy közlét és pedig a legélénkebb forgalmút meg­szüntetni szándékozik. Reményének adott egyben kifejezést, hogy az ez ellen beadott felebbezésnek kellő sikere lesz.­Szörnyen imponált neki, mikor kikísértem a vonathoz s két oldalról látott egyszerre hatal­mas mozdonyú gyorsvonatot berobogni. „Hisz' ez valóságos világvárosi kép, — mondá — s mily praktikus pld. zsebtolvajok és sikkasztok számára. Itt, Pápán vezethetik tévútra az üldöző rendőr­séget, átugorván egyik vonatról a másikra. Való­sággal világvárosi dolog!" A dicséretet szerényen hallgatva fogadtam. Nem mondtam meg, hogy ép így találkoznak a vonatok Szemerén s ép így nem találkoznak már holnaputántól kezdve Pápán. Nem szóltam. Hadd távozzék egy világváros be­nyomásával tőlünk. Aiulré. HETI ÚJDONSÁGOK. — Személyi hír. Mészáros Károly polgár­mester holnap este több heti kúrára Lipik-fürdőre utazik el. — Egyházkerületi közgyűlés. A dunántúli ev. ref. egyházkerület f. hó 28-án, tegnap tartotta városunkban tavaszi közgyűlését. A gyűlésen, melyen a kerület egyházi és világi alkotó tagiai közül mint­egy 70-en voltak jelen, Antal Gábor püspök és Hegedűs Sándor v. b. t. tanácsos, egyházkerületi főgondnok elnököltek. Antal Gábor püspök minde­nekelőtt lélekemelő imában kérte Isten áldását a gyűlésre, majd elnöki megnyitójában méltatta a most folyó, zsinat tevékenységét s végül bejelentvén, hogy a kerület főgondnoka a főrendiházba hivatott meg, meleg szavakban üdvözli az egyházkerület osztatlan ragaszkodásának megnyilatkozása mellett elnöktársát. Hegedűs főgondnok szép beszédben köszönte meg a nem várt üdvözletet. Utolsó olasz útja alatt — úgy­mond — a messinai temetőben egy márvány síremléket látott ez egy szó felirattal : donere (kötelesség). Ez a szó fejezi ki az ő egész működését, minden törekvését. A főrendiházban is kötelességét akarja teljesíteni hazája és egyháza javára. Kötelessége teljesítésében az egyház tanítása : a szabad szellem és az evangéliomi szeretet fogja irányítani. A lelkes éljenzéssel foga dott szavak után áttértek a napirendre. Szűcs Dezső csajági lelkész újonnan választott tanácsbiró letette a hivatali esküt; az eskümintát Németh István egyházker. főjegyző olvasta fel. A napirend első pontjaként a püspöki jelentést tárgyalták, melynek kapcsán jegyzőkönyvben örökítették meg Gondol Gábor min. tanácsos, volt főisk. tanár emlékét, ki a pápai főiskolára 150,000 koronát hagyott. Arc­képét az ülésterem számára megfestetik, sirja fölé emléket emelnek. A gyűlés derekát a lelkészi nyug­díjintézet tervezetének tárgyalása töltötte be, mely ügyben 19 rendbeli elaborátum érkezett be. Az ügyet dr. Segesdy Ferenc referálta s az ő előadása alapján számos felszólalás után a nyugdíj-intézet főalapelvei gyanánt a következők fogadtattak el : a nyugdíjjogosultság beáll rokkantság vagy betöltött hetvenedik életkorral. Nyugdíjban mindenki fizetése arányában részesül s ennek megfelelőleg is kell a mindenkori nyugdijpercentet fizetnie. Az iskolai ügyek tárgyalása során kimondták, hogy a pápai tanítónőképző intézetben a jövő tanévvel új első évi tanfolyamot nyitnak, egy új állásra pályázatot hir­detuek, a tanítónőképző-intézet gyakorlóiskolájául egyelőre a ref. elemi iskola fog szolgálni. Sarudy György főgimn. tanárnak évi 200 korona személyes pótlékot szavaztak meg. A pénzügyek tárgyalása során Kemenczky Lajos pénztárnok lakbérét 600 koronában állapították meg. Délután fegyelmi bíró­sági ülés volt. A gyűlés tagjai jórészt még a délutáni vonatokkal elutaztak városunkból. — Függetlenségi pártalakulás. A függet­lenségi és 48-as párt f. hó 7-én fogja Veszprémben megyei szervezetét megalakítani. Az ezen alkalomból tartandó nagy pártgyülésen az összes vármegyebeli 48 -as képviselők részt fognak venni. — Magyarul! A pesti izr. hitközséget a lefolyt héten súlyos veszteség érte. Meghalt nagyérdemű rabbija: dr. Kayserling Majer, ki úgy lelkészi működésével, mint tudományos munkásságával dí­szére vált a pesti izr. hitközségnek. Kayserling dr. volt a pesti neolog hitközség német hitszónoka és pedig utolsó német hitszónoka. Mert mint a fővárosi lapok­ból olvastuk, a hitközség, teljes elismeréssel egyéb­ként az elhunyt rabbi nagy érdemei iránt, német hitszónokot többé nem fog alkalmazni. — Könnyű kitalálni, hogy ezt a bennünket közvetlenül nem is érdeklő hirt minek regisztráljuk e helyett. Valahány­szor arról olvasunk, hogy valamelyik izr. hitközségi élet keretén belül lépést tesznek a magyarosodás terén előre, önkéntelenül eszünkbe jött a mi maradi zraelita hitközségünk, mely még mindig konokul elzárkózik a magyar szó elől. A pesti hitközségben úgy tudjuk eddig három lelkész hirdette magyar nyelven az Úr igéjét, hirdetni fogja ezután négy, németül egy se. Pedig a pssti hitközség tagjai között, aránylag elég sok a német ajkú, míg Pápán talán egy magyarul nem tudó hitközségi tag sincs. Vegyék már egyszer fontolóra e dolgot a helybeli hitközség hazafias elemei s iudítsanak mozgalmat oly irányban, hogy a ielenleg működő lelkész mellé második lelkészi — magyar hitszónoki — állás szerveztessék. — Hímeil. Örömmel vettük a kedves hirt, hogy Láng Mihálynak, áll. képzőintézetünk érdemes igazgatójának leányát, Láng Teruska úrhölgyet Grész Ernő csáktoruyai áll. tanítóképző intézeti tanár el­jegyezte. — Menetrend-változások. Május elsejével vasúti menetrendünkben több lényeges változás fog beállani: így a Budapest felől érkező vonatok közül a délutáni gyorsvonat nem 5 óra 53 perckor, de 5 óra 25 perckor érkezik már, az esti vegyes­vonat 7 óra 38 perc helyett 7 óra 35 perckor érkezik. A Budapest-felé induló vonatok közül a délelőtti gyorsvonat 10 óra 10 perc helyett 10 óra 28 perckor indul, a délutáni személyvonat 2 óra 56 perc helyett már 2 óra 30 perckor indul, a délutáni gyorsvonat pedig 5 óra 57 perc helyett 6 óra 20 perckor. — Kedvelt vicinálisaink menet­rendje a régi marad. — A gyorsvonatok menetrend­változása folytán a délutáni gyorsvonatok nem Pápán, de Kis-Czellben fognak találkozni. — Virághullás. Alig nyilott ki a tavasz üde szép virága, máris lehullottak szirmai s erőt vett rajta a szomorú enyészet! Alig látta az éle­tet bűvös szépségével szeme előtt feltárulni, alig láthatta maga előtt a pályát, melyen ernyedetlen szorgalma jutalmát élvezhette volna, máris meg­jött az élet helyett a halál s megnyílt az ismeretlen birodalom gyászos pályája előtte. Szomorú mindig a halál, legszomorúbb az ifjú élet halála . . . Meg­illetődéssel olvastuk a gyászjelentést, mely Szely Erzsike, a vági r. kath. iskola tanítónőjének, Szely Kálmán helybeli postaaltiszt leányának élete 20-ik évében bekövetkezett halálát jelenti nekünk. A fiatal leány, ki iskoláit kitűnő eredménnyel végezte, a most folyó iskolai év elején foglalt el először állást. Buzgó lelkesedéssel hintette el a tudás magvait a zsenge szivekbe, midőn . . . egy meg­hűlés ... és a legrettenetesebb betegség pár bét alatt elviszi a maga áldozatát. A koporsóra, mely mellett megtört szülei és leánytestvére állanak, ejtsünk egy könnyet. Ejtsünk egy könnyet — virág hullásakor ! — Eljegyzés. Vármegyénk két előkelő uri családjának öröméről ad hirt a szerkesztőségünkhöz érkezett következő eljegyzési jelentés: „Kenessey Móric veszprémi kir. közjegyző és neje Pap Emilia és Kutassy Ignác m. kir. honvéd huszár tábornok­nak özvegye Magyar Viktória örömmel tudatják, hogy gyermekeik dr. Kenessey Ferenc németujvári kir. közjegyző és Kutassy Aranka a mai napon jegyet váltottak. Veszprém, 1905 április 23." — A hadkiegészítő kerületi parancsnok távozása. Knop Ferenc cs. és kir. ezredes, a cs. és kir. 19-ik hadkiegészítő kerületi parancsnokság és a ca. és kir. 19-ik gyalogezred zászlóalj keret­parancsnokság volt parancsnoka, megrongált egész­ségi viszonyai következtében felülvizsgálati úton nyugalomba vonult. Hivatali állását Humitza János cs. és kir. 19. ezredbeli őrnagy vette át. — Tanárok gyűlése. Az országos református tanáregyesület, mely tavaly városunkban gyűlésezett, idén f. hó 26-án és 27-én Budapesten tartotta évi rendes közgyűlését. A közgyűlésen városunkbol a ref. főiskola tanári karából számosan részt vettek, kik közül az egyes felolvasásokhoz fűződő viták során felszólaltak r dr. Antal Géza egyleti alelnök, Makay István és lic. Rácz Kálmán. Utóbbi a gyűlés tárgysorán önálló indítvánnyal is szerepelt, melyben a mostani zsinati törvényhozásnak a tanárokra nézve sérelmes pontjainak módosítását kívánta.

Next

/
Thumbnails
Contents