Pápai Hirlap – I. évfolyam – 1904.

1904-12-17 / 51. szám

PAPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Jókai Mór utca 856. sz. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: DR- KŐRÖS ENDRE. Előfizetések és hirdetések felvétetnek Kis Tivadar, Kohn Mór fiai és Wajdits Károly urak üzletében, valamint a kiadóhivatalban. Helytelen megyei határozat. Kinő? megdöbbenést keltett vármegyénkben az az interpelláció, melyet dr. Ováry Ferenc országgyűlési képviselő' intézett Veszprémvármegye jelenlegi alispánjához azon husz-egynéhány ügy dolgában, melyek évek óta elintézetlenül hevernek a vármegyén s még mindig a volt alispán, jelenlegi főispán Kolossváry József kezén vannak. A vármegyei ügykezeles végtelenül szomorú állapota magában véve is elég megdöbbentő' ugyan, de a megdöbbenést fokozta az a körülmény, hogy egyes ügyeknél elszámolatlan közpénzekről is van szó, s így nemcsak az ügyek elintézésének módja, de az intéző egyén integritása is érintve látszik az interpelláció által. A törvényhatóság vizsgálatot rendelt el ez ügyben s így ildomtalan volna a vizsgálat befejezése előtt tartalmiiag foglalkoznunk az interpellációban felhozottakkal. Vármegyénk köztisztessége érdekében csak azt kívánhatjuk, vajba a vizsgálat minél előbb befejeződnék s belőle az érdekelt tisztviselő még ha hivatali működésének nimbusza megtépáztatnék is, egyéni sértetlenségben kerüljön ki! Nem tarthatjuk azonban szerencsésnek a vármegye határozatát a bizottság kiküldésére vonatkozólag. Minden tisztelet mellett azon férfiak iránt, kik mint a törvényhatóság bizalmából közigazgatási bizottsági tagok e vizsgálatot vezetni fogják, sem az ügy, sem a személy érdekében nem áll az, hogy ezt a vizsgálatot egy tisztán e célra delegált bizottság végezze: a vizsgálat végezésére a belügyminisztertől kellett volna biztos kiküldését kérelmezni. Miniszteri biztos kiküldését kellett volna kérni azon sajátságos helyzetnél fogva, melyben van az, akinek működését a kiküldött bizottság megvizsgálni fogja. A rolt alispán többé nem tisztviselője a -negyének, hanem bizalmi férfia a kormánynak, mely őt épen alispáni működése alapján, mint »a munka emberét« nevezte ki a főispáni állásra. Magának a főispánnak áll tehát érdekében alispáni működését a kormány megbízottjának vizsgálata alá bocsátani, hogy így kitűnjék, vájjon méltó-e arra a bizalomra, melyet a kormány a kifogástalannak föltételezett alispáni működés alapján belé helyezett? így tehát a főispánnak legszemélyibb érdeke, hogy a maga részéről ne elégedjék meg a közigazgatási bizottság tiz tagjának vizsgálatával, hanem a minisztérium közvetlen vizsgálata alá bocsássa eljárását azon ügyekben, melyekről az interpelláló megemlékezett. De ép így nem tartjuk az ügy érdekében állónak sem a bizottság kiküldését, hanem ebből a szempontból is sokkal célravezetőbbnek tartanok miniszteri biztos kiküldését. Mert peri lesz a vizsgálat eredménye? Tegyük föl azt a könynyebb esetet, hogy tisztán csak hivatali mulasztás lesz a volt alispán ellen megállapítható. Mit javasol erre a bizottság? Azt, hogy a közgyűlés fejezze ki sajnálatát a multak mulasztásai felett, s hivja föl a tisztviselői kart, hogy kötelességét' jövőben buzgóbban teljesítse? De hisz ezt már most is kimondhatta volna, mert hisz a főispán beismerte, hogy maradtak nála elintézetlen ügyek. S ha a közgyűlés nem járul hozzá a bizottság javaslatához, vagy ha a többség hozzájárul is, de a kisebbség; tiltakozik az ügy ilyetén elintézése ellen? — akkor ott vagyunk, ahová egyenesen is mehettünk volna: a belügyminiszternél s miniszteri biztosnál. Es ha a mulasztások — még mindig a volt alispán teljes erkölcsi integritása mellett — oly természetűek, hogy egyeseknek vagy községeknek anyagi kárt okoztak, amelyért a mulasztót terheli a felelősség? A kiküldött bizottság nem fegyelmi bizottság, az tisztán csak javasolhaja a közgyűlésnek a fegyelmi vizsgálat elrendelését. Ugy de ezt a közgyűlés sem rendelheti el a mostani főispán ellen, hanem csak kérvényezhet a belügyminiszternél, tehát ismét kerülő uton ott, ahol egyenesen is tehetett volna lépést. Ha végre" — amit nem akarunk föltenni — az derülne ki, hogy a volt alispánt nemcsak mulasztás és ezáltal esetleg okozott kár, hanem a hivatalos pénzeknek saját céljaira való felhasználása is terheli — kihez kell ismét fordulni a bűnvádi följelentés elrendeléseért? — megint csak a belügyminiszterhez, mint a főispán közvetlen fölöttes hatósághoz. Látni való tehát, hogy — eltekintve a vizsgálat megejtésének nehézségeitől, melyeket sokkal könnyebben leküzdhet egy miniszteri biztos, mint egy 10 tagból álló bizottság •— magának az ügy végleges elintézésének érdeke ép úgy, mint az első sorban érdekelt főispán személyes érdeke azt kiA „PÁPAI HÍRLAP" TÁRCÁJA. A HANG.* Csillogó az utca, nyugalmas fehér, mintha elaludt vőn' minden szenvedély, szűz fehér szőnyegen nyüzsögnek az árnyak, férfiak, asszonyok, kik a földön járnak; arcukon elégült, öntelt mosolygás — ^ kevély tudat, hogy őket nem érheti romlás; egyszerre a légen hang tör át, sohasem felejtem el a dallamát amiről költő éneket zengett, a ki dalolta a szent szerelmet; e szózat mellett elvész mint a pára, • megrendül a föld is dübörgő szavára; hatalmas zúgás, melynek ereje lesújtó, kemény szigorral van tele, hang, mely kideríti a lappangó vétket, hang, mely oly komoly, mint a zordon élet; * Mutatvány a szerzőnek „Csókok, szenvedések" cimű most megjelent verskötetéből. futnak az emberek szavára vadul, reszketnek tőle mondhatatlcinul; meleg köpenyében menekül előle Ínségnek korbácsa, a hatalmas töke, szalad, mintha már itt volna az idő: mikor felszabadul a sok rabszolgafő; menekül az újkor deli szép lovagja, kinek ezer asszonyt átölelt a karja, minthogyha üldözné a sok család átka, feldúlt tűzhelynek ki-kialvó lángja; lihegve fid a közélet sok nagyja, mert mindet érte a bűnnek salakja, mert nem szerzett köztük egy se nevet, kit le nem győzhet a Lelkiismeret, bár utján dicsőség virági nyílnak, sokan szenvednek, miattok sírnak . . . Egyre sűrűbb lesz a tömegnek árja, hangozik a vésznek tompa kiáltása, egymást taszítva, öldökölve tépik, az utért küzködnek féktelenül vérig . . . embergomolyban, mely küzd, tolong: „nyugodtan áll egy Perdita s egy Bolond'

L. Halmi Bódog. Esztike. — A Pápai Hirlap eredeti tárcája. — Irta: Nagy Béla. Nem hiába volt sok irigye Magó Mihálynénak. A jó Isten annyi jóval áldotta meg, bogy nem győzte leimádkozni a sok mennyei mannát, amely jámborságának, szorgalmának a jutalmául az ölébe hullott. A Magóék ősi háza valóságos kis Kánaán volt. A kertben a virágok tarka serege tanúskodott a Magóné lelkének a virágairól. Mert bizony azok voltak csak az igazi virágok. Ott díszelegtek az erények paradicsomában a vallásban. Illatukat szerteárasztották gazdagnak, szegénynek egyaránt. Mindenki téphetett és tépett is és mindig csak friss és friss hajtások ütötték föl ártatlan, illatos fejüket a Magóné lelkének, jó szivének erényt termő talajában. A mióta Magó Mihályt magához szólította az Isten, az özvegyre szállt teljesen a gazdaság, a család, meg a falu szegényeinek a gondja. Magó uram beteg Sirolin, ISS^tS; tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál úgymint idült bronchitis, szamárliuriit é

S különösen lábbadozóknál influenza után aj&nitaft. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a liöliö-ést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. - Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4— kor.-ért kapható. - Figyeljünk, hogy minden üveg alant! céggel legyen ellátva : F. Hoffmann-La Roche & Co. vegyészeti gyár Basel (Svájc).