Pápai Hirlap – I. évfolyam – 1904.

1904-12-10 / 50. szám

legrövidebb uton vezesse el. Ezen bonyodalmas állapot nagyon meg fogja drágítani a csatornázást, sőt az új városrész utcáin talán alig lesz keresztülvihető kellő esés hiányában. Városunk utcái eddig lejtmérezve nincsenek; de azt mindenki tudja, hogy városunk területe délről észak felé lejt. Hogy mennyi a különbség városunk legmagasabb pontja, a szélesviz tájékán s legmélyebb pontja a fehér-malom között, ismeretlen. Pedig ezt kellene elsősorban pontosan tudni, de ezt alig tudja más, mint az igen tisztelt v. mérnökünk. Ezelőtt 6 vagy 7 évvel a minisztérium által egy mérnök lett ide küldve, ki a város csatornázásának tervét elkészítette, de ez bizonyosan nem gondolt arra, hogy a tervet úgy készítse, hogy képes legyen a pincékben levő vizet is elvezetni, mert ezen esetben a városban levő pincék nagy részét kellett volna lejtméreznie, ami tudtommal egy helyen sem történt. Valószinü azért, hogy ha a csatornázást nem tervezet szerint csináltatnók meg, a csatornázás ép azon házak előtt, melyeknek pincéiben viz van, nem volna eléggé mélyen fektetve s így a viz a pincékben megmaradna, minek folytán sem a házakon, sem a gazdáikon segítve nem volna. Szükséges lesz azért ezen ter-! vezetet átdolgozni s megváltoztatni, hogy minden hivatásának megfelelhessen. De ekkor első sorban minden utcának minden pincéjét kell lejtmérezni, s ha ezen adatok már ismeretesek, csak azután lehet oly csatornázási tervet készíteni, mely minden tekintetben megfelelő. Ez pedig roppant nagy fáradságos s költséges munka. Ha mindezen adatok ismeretesek lesznek, akkor talán megtörténhetik, hogy az egész csatornázási terv, az eddig tervezett módon kivihetetlennek fog bizonyulni, mert minden attól függ, hogy kapunk-e a főgyűjtő csatorna számára ezek után is elegendő esést. Minél nagyobb a csatornák esése, annál jobbak, mert azokaak tartalma akadálytalanul lefolyik. Ha pedig az esés csekély, i akkor könnyen támadnak torlódások, a tartalom egy helyen megül, s ennek kellemetlen, sőt veszélyes következményei leheta szomszédoszágok is. Braunschweigi Cervelalwurst, thüringiai, Knackwurst, schönbergi ürühús-kolbász, frankfurti virsli, pommerániai libamell, hollandiai sajt, orosz saláta stb. stb. ízlésesen csoportosítva ingerlik étvágyunkat. S ezek a dolgok nemcsak mind jók, hanem olcsók is. Az én vacsorám naponkint kitellik 30 pfennigbó'l (18 krajcár) s emellett a hónap minden napján mást vacsorázom. És milyen egészséges marad a gyomor! — annyira, hogy a hentesbolt kirakatának szemlélete vagy a vásárcsarnokban tett séta megint magasabbrendü műélvezetünkké válik, mint 20 éves korunkban. A ruházkodásban is egyszerűbbek az emberek. Nekem úgy tetszik, mintha e Pápához képest óriási város nyüzsgő korzóján aránylag sokkal kevesebb drága női ruhát látnék, mint otthon. A szigorúan Ítélők még sincsenek megelégedve az életmóddal s lelkesítve idézik föl a néhány évtizeddel ezelőtti generáció emlékét, mely puritánabb volt a mostaninál. Annyi bizonyos, hogy egy nemzet emelkedéséhez első sorban az szükséges, hogy polgárai életüket igaz alapokra fektessék és ne a látszatra, melyben ki-ki többnek akar látszani, mint ami s amelyben az élet lényegéhez nem tartozó szükségletek (pld. a reprezentáció) fölemésztik az erők javarészét. Ama hatalmas Németország is volt abban az állapotban, még csak 100 évvel ezelőtt is, hogy számtalan egységre szétdarabolódva, élete az egyéni és klikkszerű törekvésekben folyt szét, míg nek. A torlódás tudniillik visszafelé hat, az utcák felfelé bűzzel telnek meg s mivel a házi csatornákból a szenyvizek ki nem folyhatnak, a bűz az udvarra s a lakásba is nyomul. Szükséges ezért a csatornák időnkénti kiöblítése, mihez nagy mennyiségű viz szükséges. Evvel legszorosabb öszefüggésben van azután az a kérdés, hogy az ilyen célra van-e elégséges vizünk ?! Különösen nyáron, mikor a lakosság vízszükséglete különben is sokkaJ nagyobb s mikor utcaöntözési célokra naponkint sok ezer hektoliterre van szükség, égetővé fog válni ezen kérdés. Nagyon elterjedt városunkban azon hit, hogy a csatornázás folytán városunk közegészségügye igen jelentékenyen fog javulni. Már más helyen előadtam azt, hogy ezen hit nagyon téves, mert jelen közegészségi viszonyaink még a jól sikerült csatornázás folytán sem fog valami érezhetően javulni. Sőt az is kérdéses, hogy a csatornázás elkészülte után meg fogunk-e szabadulni a jelenlegi sokszor bűzös utcai csatornáinktól. Utcai csatornák ezután is fognak kelleni, mert ezeknek lesz feladatuk az egész csapadékvizet a földalatti csatornáknak a (felületen lévő rácsozataiba vezetni. Ha ezen utcaszinben lévő csatornákat mind asztfaltból tudnánk megcsináltatni, akkor csakugyan ezek bűzmentesek volnának; de ez több százezer koronába, kerülne, ezért képtelenek leszünk ezen csatornákat ilyen jól megcsinálni. Kétségkívüli, hogy kőből, de nem is szabályos kockakövekből, hanem zeg-zugos mészkőből fogjuk ezeket megcsináltatni, s akkor jövőben is meglesz azon nagy hátrány, mint most, hogy a viz meg fog állani, ott fog tespedni és rothadni és azontúl is kellemetlen kigőzölgéssel fogja elárasztani környékét. Mivel a csatornázást a város valamennyi utcái számára kell elkészíteni, hogy valamennyi ház a legrövidebb úton csatlakozhassék az utcai csatornához, a háziurakra kétszeres kiadás fog háramúlni. Ugyanis elsősorban a háztulajdonosok kötelesek lesznek nemcsak a legalább félmillió koronába kerülő csatornázási költség fedezésére fela napóleoni hadjáratok rázkódtatásai alatt fölocsúdva, polgárai meg nem tanulták tekintetüket az egyéniről, a kisszerűről magasabb célokra irányítani ; míg végül munkában és lemondásokban megacélosodva, hazájukat fölemelték mostani magaslatára. Ma minden valamennyire öntudatos német a birodalmi nagyság eszméjének lelkes hordozója s ezer alakban hangzik a buzdítás, melyet szépen fejez ki az itteni győzelmi emlék (a 70-iki győzelem emlékére emelt gyönyörű szoborcsoport) oldalára vésett mondat: Enkel mögen kráfitg walten, Schwer Errungenes zu erhalten. Ma esett le itt az első hó s pedig mindjárt bőven, ami az apró emberek világában nagy gaudiumot okozott. A város közepén levő nagy tér, a szép Augustus Platz, estefelé csak úgy hemzseg kisebb-nagyobb uri fiuktól és leányoktól, akik ott szánkáznak, csuszkáinak, dobálódznak. Általában a természettel való érintkezés — úgy látom — itt nem szakadt meg annyira, mint a hazai városi embereknél ; vasárnap délután tódul ki még most is a közönség a szabadba és a város oldalában fekvő nagy parkba, mely kis erdőnek is beülik. Vendéglő éppen elég van itt, de sajátságos, nagy, tágas utcára szolgáló helyiség, mint a hazai nagy városokban, kevés van, hanem vagy kis zegzúgos lakályosan berendezett udvari helyiségek, női szolgálattal, ezek a Kneipék (kis korcsmák), vagy úgynevezett Tunnel-ek (alagutak), amelyek vagy veendő kölcsön kamatját és tőkéjét megfizetni, hanem házaik csatlakozási költsége is őket fogja terhelni, ami pedig jó drága lesz, oly annyira, hogy igen sok ház van Pápán, hol a csatlakozó csatorna többe fog kerülni, mint amennyit az egész ház megér. A gerencei út. Többször szóvá tettük lapunkban a gerencei útnak, a Bakonyvidék e fontos közlekedési útvonalának kriminális állapotát. Egy nagy vidéknek, valamint városunknak is fontos érdeke, hogy ez útvonal alapos jókarba hozatala iránt minél előbb történjék intézkedés s azért örömmel üdvözöljük azt az akciót, mely Jákói Géza, urod. igazgató kezdeményezésére megindult s mely az érdekelt vidék jogos igényeit legközelebb a megyei törvényhatóság előtt tárja fel. E tárgyban Jákói Géza a következő, a kérdés minden részét szabszerüleg felölelő körlevelet intézek az összes megyebizottsági tagokhoz : Köztudomású, hogy a moóri völgytől a Rába lapályáig mintegy 100 km. hosszúságban húzódó s az u. n. kis magyar sikság déli szélétől a Balaton medencéjéig mintegy 50 km. szélességben elterülő Bakonyhegylánc, vármegyénk területét kisebbnagyobb, de különösen két főrészre, t. i. az ezen hegyláncolattól délre és ettől északra fekvő részre osztja. Köztudomású az is, hogy ezen nem megvetendő hosszúságban és kontinuitásban nyúló hegyfolytonosságon át az egyébként feltétlenül szükséges közlekedés mindenütt, de még a legnagyobb és legélénkebb forgalmú részeken is, civilizáltnak nevezett korunk valóságos szégyenére annyira rossz s rettenetes nehézkes, hogy majd tűrhetetlen! Egyetlen egy járhatónak mondható úttest és útvonal: a Veszprém —zirc—győri országút töri ezt csak át, habár több helyen maga a természet mutatja a könnyebb szerrel és kevesebb költséggel kiép'thetŐ azon utak helyét és irányát, melyek a közlekedés és forgalomra a legmegfelelőbbek, legalkalmasabbak és egyúttal legszükségesebbek is. Ilyen és minden tekintetben a legelső helyen áll ezek között a Bakony-hegység azon természetadta hegyszakadék, hegyhorpály, illetve hegynyilásból létesült völgyképződmény, mely Zirc, Bakonybél és Pápa, majd a közbeeső tekintélyes számú községek közt van hivatva a folyton fejlődő és emelkedő forgalmat és közlekedést lebonyolítani. Igen! Csakhogy az ennek fenekén végig kigyódzó közlekedési ut is — dacára, hogy ezen a forgalom vármegyénk bármely osztályú és természetű leghasználtabb uttestén levőt meghaladja — oly kriminális rossz karban és rossz állapotban van az év bármely szakában pincében vannak, vagy ha földszintiek is, ablaktalanok, úgy hogy nappal is mesterséges világítást kapnak. S ami még feltűnik az idegennek : e vendéglőket, az előkelőket is, a demi monde a nap minden szakában ép úgy látogatja, mint a többi vendégek ; mikor e fölötti csodálkozásomat kifejeztem egy idevaló jámbor polgártársnak, azt felelte : hja, ez így internacionális. (Az internacionális szónak ilyen jelentését nem hallottam még !) Sokat foglalkoztak mostanában a német sajtóban Beyerleinnak, a nálunk is ismert „Takarodó" c. dráma szerzőjének egy újabb katonai tárgvu „Jena vagy Sedán" cimű regényével. Magara is elolvastam. Megragadó, reális vonásokkal irja le a szerző, aki maga is tüzértiszt volt, a hadseregnek, ennek a hatalmas osztálynak belső életét. Bár minden sorából a tiszti hivatás iránti szeretete érzik ki, a kép, amelyet fest, mégis igen szomorú. Néhány gyönyörű jellem is szerepel a regényben, de egészben véve mégis csak azt konstatálja, hogy a hadsereg eltért régi szép tradícióitól; a tisztek nem tanulnak, a szolgálatot szükséges rossznak tekintik, törekvésük tovább nem terjed, minthogy az inspicirung jól sikerüljön ; piperkőcök, el vannak terjedve köztük az iszákosság, az adósság s a nemi betegségek; a legénység a végsőkig hajszolt parádégyakorlatok s a rosz bánásmód miatt nemhogy megszeretné a hadsereget s vele együtt a hazát, hanem inkább elfordul tőle ; a szervezetben a feljebbvalók kegyének keresése, a férfias önállóság hiánya, a protekció uralkodik. Szerző &ttól