Pápai Hirlap – I. évfolyam – 1904.
1904-10-22 / 43. szám
PÁPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség' és kiadóhivatal: Jókai Mór utca 856. sz. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: D R- KŐRÖS ENDRE. Előfizetések és hirdetések felvétetnek Kis Tivadar, Kohn Mór fiai és Wajdits Károly urak üzletében, valamint a kiadóhivatalban. Botrány az utcarendezés körül. Későn, nagyon későn ébredt városi képviselőtestületünk s tanácsunk, az 1890-es évek elején azon tudatra, hogy Pápa nagyonnagyon elmaradt a többi városoktól s ez okból folyton sülyedünk s mindinkább elszegényedünk. Az eddigi képviselőtestület, valamint a tanács garasos gazdálkodást folytatott; ahol csak lehetett, még a krajcárokat is megtakarította, de a milliókat csupa ultra, konzervatizmusból s élhetetlenségből kidobta, nem hajolt le értük, ha az orra előtt feküdtek is. A haladás avval kezdődött, hogy hírhedt rossz ' kövezetünk helyett aszfaltot csináltattunk. Egy több mind két kilométer hosszú aszfalt-kocsiutat is szereztünk drága pénzen, amellyel becsaptak bennünket, mert a legsilányabb módon készült, de mert szakértőnk nem volt, ebbe is bele kell nyugodnunk. Csináltattuk a vízvezetéket, mely nagyszerűen sikerült, mert azóta a város halálozása felényire csökkent. Kaptunk azóta többrendbeli iskolát, melyekért a város nagy áldozatokat hozott. Szereztünk azóta kétrendbeli vasutat, amelynek haszna még csak a jövőben fog nyilvánulni. Gazdagabb lett városunk néhány kultúrintézménnyel. Városi hivatalnokaink fizetését azóta több izben emeltük és nyugdíjintézményt is létesítettünk. Mindez rendkívüli módon szaporította adósságunkat s duplára emelte pótadónkat. Nem is lehet ezen csodálkozni, mert városunkban minden hiányzott, amivel egy modern városnak felruházva kell lennie; a haladás, a javítás pedig sok pénzbe kerül. Látjuk ebből, hogy városunk hosszú tespedés után a haladás útjára lépett; ele egy téren még most is maradi, tudniillik az utcarendezésben. Alig van hazánkban egy oly szerencsétlenül épült város, mint Pápa. Ez az oka, hogy nálunk a lakások majdnem mind egészségtelenek, hiányzik az egészséges lakásoknak három főkelléke: a nap, a világosság és a levegő. Ha valahol, akkor nálunk van égető szükség az utcarendezésre, aza,z az utcák kiszélesítésére, lehetőleg egyenessé tételére s új utcák nyitására. De mit tapasztalunk? Uj építkezéseknél ugyanazon ósdi középkori szellem uralkodik még most is, mint ezelőtt 25 esztendővel. Nálunk alig volna szabad az utcatérből átengedni, az építendő házak javára, hanem inkább majdnem minden esetben az utca szorúl kiszélesítésre; és mégis új építkezéseknél ennek ellenkezőjét tapasztaljuk. Uj városrészt is csináltunk, de azt szégyenletes módon elrongáltuk, mert egyet kivéve, minden utcája szük, görbe s zsák-utca. Alkottunk építészeti szabályzatot, de abból hiányoznak a közegészség követelései. Legújabb időben egy félreeső utcában a szépészet, jő izlés s utcarendezés ellen botrányos merényletet követtek el. A városmajor szomszédságában a nyáron két ház leégett, mely két ház akadályozta a meghosszabbított Major-utcának a Koronautcába való egyenes kivitelét. Minden más városban a. szerencsés véletlent felhasználták volna s megvették volna a két viskó területét, minek folytán ezen utca nyitása megoldást nyert volna. Az így nyert kis területet bepázsitozás által gyermekjátszó helynek lehetett volna felhasználni, mely intézmény nálunk teljesen hiányzik. De ha ezen ócska helyet pénzhiány miatt nem lehetett volna egészen megvenni, legalább ezen házak hátulsó részének egyharmadát kellett volna megvenni, miáltal a MajorA „PÁPAI HÍRLAP" TÁRCÁJA. A Claudiusok. Beteg vagy Róma, lelkedig beteg vagy, Meghajlik búsan dísztelen fejed, A szőke Tiberis szent tükörében Beteg sápadtságod kémlelgeted. Hiában építed a márványvárost, Hiába cirkusz s templom annyi sok, A Capitolium följebb nyúl mindnél S ott uraid a Claudiusok. Hiában a szenátus palotája, A réginél mely százszor fényesebb, A réginek nem volt ily sok cifrája, Ez meg . . . ingerli a szegényeket . . . Ott a „királyok gyülekezetével" Vélt beszélni az ellenség maga, Ebben Caesar parancsszavára mozdúl A szenátorok kegyleső hada. Hiában a hadsergek sok százezre, Nem büszkeségid Róma ők neked, Hivatásuk nem az, hogy a germántól S a dáktól védjék meg a végeket; Hej többet érne, ha élne helyettük A Tarquiniust elűző csapat, Mint e praetoriánus gőgös tábor A Claudius caesarok alatt. Hiában itt a caesarnak pompája, Palota, függőkert, kút és szobor . . . Az Alpoktól a Tyrrhen tengerig le Lázong az éhség, jajgat a nyomor, De úgy akarják, zülljék évről-évre Mélyebbre Róma utcáin a nép, Ne lázadhasson, mikor a caesarok Kegyelt hadserge majd nyakára lép. Ép úgy akarják . . . mindig úgy akarták, Pedig e nép ad hatalmat, jogot, Nélküle nincsen uralom, dicsőség S hatalmán egykor hej, be elbukott, Be elbukott egykor — Julius Caesar... Hej, márciusnak büszke idusán . . . Be nagy tanulság! A Claudius faj, Ez a család nem okult rajt csupán. Sötét, sorsverte emberek ezek mind, Örökletes köztük az őrület, Borongó homlokukra, — olvasd Róma — A Sors ráirta hosszú végzeted. Kezük fehér, kardjukon feketéllik A vér, mit ittak Latiumba szét, Sötét szemükben mintha egy bús fátyol Gyászolná e szemek zord végzetét.. . Oh mennyit kellett látni e szemeknek, Mit ép előttük eltitkoltak, azt, Kirendelt éljenzés mögött az átkot, Mosolygásból az elfojtott panaszt, S ez semmi még, de az, mit sohse láttak, Maga az ég az; édes szeretet, S a szent igazság, hogy népek birója Nem a parancs, hanem a becsület. Beteg vagy Róma, tudsz hajolni, ámde Magad méltóságát becsülni nem, Ne nézz a szőke Tiberis tükrébe, Sápadt az arcod, gyáva, vértelen. Van cirkuszod és templomod ezernyi És nyomorultnak érezed magad, És titkon vádlód és lesed haláluk És átkozod a Claudiusokat. Hazug az átkod! Minden nép magának Ir történelmet, míg van rá szive, Csak szórd az égig is bús jajgatásod: Annál sujtóbban hull fejedre le. Mert a magad bűnét táplálod bennük, Te formálod a szolga-sziveket, S te tanítád a Caesart, hogy paranccsal Legyen urad — s megvessen tégedet. Bodor Aladár. Sirolin,, tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál úgymint idült bronchitis, szamár hurut és önösen lábbadozóknál influenza után á^itatik. Emeli az étvá-vat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. - Kellemes szaga és jó ize miatt f^ermeielS üvegenkint 4- kor.-ért kapható. - Figyeljünk, hogy minden üveg alant, eéggel legyen ellátva: F. Hoffmann-La Roche & Co. vegyészeti gyár Base l (Svájc) .
