Pápai Hirlap – I. évfolyam – 1904.
1904-09-24 / 39. szám
PÁPAI HIRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Jókai Mór utca 856. sz. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Dk. KŐRÖS ENDRE. Előfizetések és hirdetések felvétetnek Kis Tivadar, Kohn Mór fiai és Wajdits Károly urak üzletében, valamint a kiadóhivatalban. A szövetkezetről. A szövetkezet mai társadalmunk egy oly fontos és nagy jelentőségű intézménye, melyről sokat lehet beszélni, de eleget soha! Mindaz a küzdelem, mely az utóbbi évtizedben az őstermelő és kereskedő-osztály között végbemegy, főkép a szövetkezet körül folyik és egyéb vitás kérdésekben együttvéve sem folyik oly erős és veszedelmes harc, mint épp a szövetkezet körül. Ez okból nem lesz talán érdektelen foglalkozni a múlt héten nálunk tartott nemzetközi szövetkezeti kongreszszuson lefolyt egyik-másik eseménnyel, azokkal a kérdésekkel, amelyek a legerősebb tüzvonalba esnek. A szövetkezeteknél — mint tudjuk — az ütköző pontok: 1. az állami, illetve közhatósági kedvezmény; 2. a szövetkezeti üzletkör. A minden tekintetben nagyjelentőségű és érdekes vitában ezen két kérdés külön tárgyaltatott, bár feltétlenül együvé tartozik. A küzdelem csakis a két kérdés egybefoglalása utján intézhető el közmegnyugvásra. Semmi kétség az iránt, hogy minden termelési tényező, minden társadalmi osztály az állam által egyaránt védendő. Az iparos, csakúgy mint a kereskedő, a kereskedő, csakúgy mint az ősmermelő az állam legteljesebb, minden erejével való támogatását követelni jogosult. Az államalakulás egyik oka és célja épen ez! Az állam ezen kötelezettségéből önként folyik, hogy az állam az egyes társadalmi osztályok hátrányára nem támogathat, egyiket a másik rovására nem dédelgethet, mert | ezáltal szembe kerülne azzal a kötelezettségével, hogy minden társadalmi osztályt egyaránt védjen. Az itt elmondottak helyességéhez kétség alig fér! Hogy van tehát mégis az, hogy a nemzetközi kongresszus hosszas vita után akkép döntött, hogy a szövetkezetek úgy az állam által kedvezményben részesítendők, mint pedig üzletkörüket nemtagokra is kiterjeszthetik. E két határozat egymás mellett meg nem állhat. Vagy kereskedelmi vállalat a szövetkezet, vagy pedig egy humánus intézmény, melynek célja a »kisemberek« gazdasági erejét a kölcsönösség és öusegély elve alapján fokozni? . Ha a szövetkezet működését olyanokra is kiterjesztheti, akik nem tagjai a szövetkezetnek, akkor — amellett, hogy vét célja és rendeltetése ellen, mely abból áll, hogy saját tagjai hitelének, gazdálkodásának } stb. előmozdítását munkálja — miben sem különbözik más kereskedelmi vállalatoktól; s így az állam által való támogatásnak, helyesebben kedvezményezésnek helye nincs. Ha az állam az ilykép működő szövetkezetet kedvezményezi, akkor ezen kedvezmények a többiek rovására esnek, ami a fentebb kifejtett elvekkel ellenkezik. Ha a szövetkezet humánus intézmény, — aminthogy az is — akkor meg nem szabad üzletkörét nem tagokra kiterjeszteni. Ez esetben azonban a szövetkezet, mint humánus intézmény, kedvezményben részesítendő. Helyeslendő, ha az állam a saját körében mozgó szövetkezetet a szükséges kedvezményekben részesíti, érthető, bár nem helyeselhető, hogy a szövetkezet kereskedelmi vállalatként működik,' de ez esetben emezekkel egyenlő elbánás alá kell hogy essék. A szövetkezetek egyidejűleg kereskedelmi működése és kedvezményezése azonban nemcsak hogy nem helyeselhető, de nem is érthető. Jelek mutatják, hogy hovatább elérA „PÁ PAI HIRL AP " T ÁRCÁJA. Cyrano ele Bergerac. — A Pápai Hirlap eredeti tárcája. — Irta: dr. Kőrös Endre. Mikor a negyvenes évek elején a francia színpadon a titkokkal, borzalmakkal telített rémdrámák fénykorukat élték, megjelent egy fiatal poéta, aki bátor kézzel szétszakította a láncot, mely őt kora izlésirányához fűzte és megirt és előadatott egy oly darabot, mely a cselekmény hatásos bonyodalmai helyett tisztára a jellemek megalkotásának szépségével kivánt hatni. Es a képtelennek látszó merénylet sikerült: Ponsard Lukréciája a maga tiszta tragikumával megtörte a rémdrámák uralmát. Az irodalom jelenetei megismétlődnek. Korunk irodalmára a naturalizmus ütötte rá bélyegét. Az életnek a maga meztelen valóságában, minden visszataszító, durva vonásával együtt való bemutatása megkezdődött a regényben és hamarosan tért hódított a színpadon is. És íme ugyanakkor, midőn egyrészt a tragédiák megdöbbentő realizmusa uralkodott a lelkeken, másrészt a vígjáték terén az érzéki elem nyomult mindjobban előtérbe — megjelenik Rostand és visszahódítja Cyranojával a lelkeket az igaz költészetnek. Igen ! Úgy van, amint Goethe mondja: „Amíg arany arany és a kristály kristály marad, az igaz költészet nem szűnik meg állandó és mély hatást gyakorolni a szivekre". Az emberi lélek szükségét érzi annak, hogy néha kiszabaduljon a mindennapiság köréből és tisztultabb, nemesebb világba emelkedjék. Mit bánja, ha ez a világ olyan világ, amely sohasem létezett, mit bánja ; ha ez az ábrándoknak, eszményeknek birodalma, ha ebben a világban oly nyelven beszélnek az emberek, aminőt az életben soha sem hallott, csak az érzéseknek az emberekéivel való közösségét, csak a szenvedélyeknek a mienkével való rokonságát találja meg, a többit reábizza a költő ihletett fantáziájának alakító erejére. De a Rostand Cyranoja, mely még címében is a „romantikus" dráma elnevezésével büszkélkedik, sokkal kevésbbé romantikus, sem mint azt jellemeinek a közönségestől sokban eltérő volta, felfogásának eszményibb módja alapján bárki is képzelte volna. Az igazi romantikusok sohasem állottak a valóság alapján, őket az a kor izgatta, hol az ember mint egy félhomályban tünt fel, hol mint egy ködfátyolképeken keresztül vonult fel az alakoknak fantasztikus raja, hol az események a hihetetlen mesgyéjén mozogtak. Rostand Cyranoja inkább hangjában, inkább nyelve merészebb szárnyalásában, inkább a külsőségekben romantikus, mint lényegében. Olvassuk csak el Cyrano de Bergerac életrajzát, amelyet Ábrányi Emil, aki Rostand Cyranoját oly műfordításban adta a magyar közönségnek, mely méltóan csupán az Arany János Szentivánéji álomfordításaval, a magyar műfordítás e büszkeségével hasonlítható össze, fordítása függeléke gyanánt közöl és látni fogjuk, hogy Cyrano jelleméhez a költőnek alig lehetett hozzátenni valója és darabjának milieuxja is a XVII. századbeli francia világnak hű képe : Savinien de Cyrano 1619 március 6-án született, Párisban. Régibb biográfusok azt hitték, hogy valahol vidéken Bergerac-ban jött a világra, de Lacroix meggyőzően bizonyította be, hogy a legbrilliánsabb duhaj, aki valaha lantot pengetett, Siroling vosoktól^mint hMhatós^szer• tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál úgymint idült broncliitis, S Z a m arliurut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést ós a köpetet és megszünteti az éjieli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4-— kor.-ért kapható. — Figyeljünk, hogy minden üveg alanti céggel legyen ellátva: F. Hoffmann-La Roche & Go. vegyészeti gyár Basel (Svájc).
