Pápai Hirlap – I. évfolyam – 1904.

1904-09-17 / 38. szám

városunkról : » Egyszer volt Pápán konzumvásár, akkor is csak — szóval.« Beszéljünk még tovább arról, hogy köti meg a város haladásának kerekét a bürokratizmus? Kérdjük mi értelme van az oly rendelkezésnek, hogy a város utcarendezésénél 2 •-öl kisajátításáért is közgyűlést kell összehívni, szóljunk-e arról, mért késlekedik az államvasúti igazgatóság a pályaudvar villamos világításával? — fölösleges, hisz minta költő mondja: »mindennap új rózsát terem*, s ki győzné a bürokratizmus bogáncs-virágait mind bokrétába fűzni? Mi alkalmilag máskor is megfogjuk kisérteni. Nem bánjuk, ha a bogáncs meg is szúrja kezünket, talán ha így együttesen bokrétába gyűjtjük és illetékes helyre felajánljuk e virágokat — elszégyeli és megembereli magát a bürokratizmus. orVárosfejlesztés. (Lovass Zsigmond tanulmánya.) A kulturális és gazdasági élet újabb berendezkedése a városokat sokkal fontosabb szerepre utalják, mint a múltban. A tapasztalat azt mutatja, hogy a városok a nemzetek nagy erősségei, amelyeknek az a hivatásuk, mint a múltban a váraké : megvédelmezni a nemzeteket és államokat az egymás között vivott harcokban. Mert örökös versengés és harc az élet. A,várbástyák eltűntek s a csatákat nem a várak ostromával döntik el ; de annak a harcnak a sorsát, amely a gazdasági és szellemi hatalomért folyik, a várososok ereje szabja meg. Magyarország városainak fejlesztése, megerősítése elsőrendű nemzeti érdek. Belátták ezt a városok is és minden erejükkel igyekeztek hivatásukat betölteni. A siker kisebb-nagyobb mérvben nem is marad el. Sokat alkottak Magyarország városai. De az alkotás, a rohamos haladás legérezhetőbb eredménye mégis csak a rengeteg tartozás és a közterhek abnormis szaporodása. S mikor már odáig értünk, hogy a közterhek tovább nem fokozhatok, de a városok még mindig nagy problémák előtt állanak, a városok fejlesztésének eszközeit és módjait úgy kell keresnünk, hogy a polgárság lehetőleg kiméltessék, mert az adók fokozása már csak a produktív képesség rovására lehetséges. A városfejlesztés eszközeit és módjait sokau keresik, akik az életből szerzett tapasztalataikkal a kérdést előbbre vihetik. Sok okos és gyakorlati tanács hangzott el szóban és Írásban: minden oldalról megvilágították a kérdést, de mindenki csak ahhoz a végső tételhez jutott el, hogy a városok fejlesztésének legelső és nélkülözhetetlen eszköze a pénz. De vaunak más kellékek is, amelyek sokszor a pénznél is fontosabbak, mert pénzt teremtenek. Ujabban két gyakorlati férfiú tollából származott munkát olvastunk a városokról. Az egyiket jiJien Gyula, Szombathely város volt polgármestere s jelenlegi képviselője irta. Nagyszabású munka, amely telve van életbölcsességgel, ügyszeretettel, körültekintéssel. Az utóbbi napokban pedig Lovass Zsigmond nagyváradi főmérnök adott ki egy kis tanulmányt, amely vékony füzetke csak, de nem kevésbbé értékes, mert sok gyakorlati tanácsot nyújt s ráolvassa a városokra, hogy nemcsak a pénz, hanem az érdeklődés, a megfontolás hiánya állja útját a helyes fejlődésnek. És igaza van. Sokszor tapasztalható, hogy nagyon sok esetben, a legfontosabb kérdések megoldásánál, nem találjuk meg azt az állandó érdeklődést, tevékenységet, buzgóságot, lelkesedést, helyes eszközök megválasztását és a város fejlesztése iránt való előszeretetet, amelyeknek egyesülniök kell, hogy a fontos kérdések jól és célszerűen oldassanak meg. A városfejlesztés körét az említett munka úgy határozza meg, hogy az magában foglalja mindazon intézményeket, melyek a város közönségének szellemi, anyagi érdekeit előmozdítják és a városnak széppé, naggyá és kellemessé tételére alkalmasak. Ez bizony elég tág definíció, de legalább belefér minden intézmény és berendezés, amelyet a közérdek megkövetel. Annak igazolására, hogy mily óriási anyagot ölel fel a városi élet gépezete, Lovass Zsigmond felsorolja a városok legfontosabb feladatait. Ezek : 1. Helys, gyors és olcsó közigazgatás és rendészet. 2. Közegészségügyi intézmények : vízvezeték és csatornázás, köztisztaság, lakásügy, vásárterek, vágóhid, rnűjéggyártás, vásárcsarnok, élelmiszervizsgálat és állomás, parkok és játszóterek, kórházak, városi fürdő, modern temető, állati hullaégető. 3. Közlekedési müvek: utak, utcák, burkolatok, közúti vasutak, hidak, közvilágítás, telefon, rendszeres utca- és házszámjelzés, árvédelem. 4. Kulturális intézmények: iskolák, nevelőintézetek, szinház, muzcum, kultúrpalota, szobrok, emléktáblák. 5. Közjóléti intézmények: mentő-és tüzoltó-ügy. 6. Jótékonysági intézmények: árvaházak, lelencházak, gyermekotthon, szegényházak. 7. Közgazdasági tevékenység: városi közüzemek, gazdaság, idegenforgalom és gyáralapítás előmozdítása, városi takarékpénztár. 8. Városi élet kellemeit előmozdító tevékenység stb. De lássunk néhány tételt, amelyek érdemesek a megszívlelésre. Lovass hosszú tapasztalatai alapján azt állítja, hogy a városok polgársága, társadalma az a szellemi és anyagi kútforrás, mely a lelkes és képzett városi tisztviselőkkel elsősorban van hivatva arra, hogy lankadatlan tevékenységgel és lokálpatriotizmussal, áldozatkészséggel a saját városa, otthona fejlesztése érdekében mindent kifürkésszen és megtegyen ; — és pedig nemcsak divatos szavakkal, hanem tettekkel. Sem a vagyonosságban, sem a puszta kötelességeket teljesítő városi hatóságokban nem rejlik a haladás eszköze ; hanem a város anyagi erejéhez mért legnagyobb fokú fejlődés csak ott található, hol a fejlődés alkatelemeit képező intézmények és alkotások gondos előkészítésén, megismertetésén, megkedveltetésén,' a sablonos kötelességérzetet messze felülmúló ambició és intelligencia vezérli a város szaktisztviselőit és a megvalósításhoz a társadalom ép oly lelkes csoportja csatlakozik; és együttesen a város egész közönségével megismertetik a tervezett intézmény célszerűségét, szükségét, hogy ott visszhangra találjon és azt többé a megvalósulásig nem engedik a napirendről levenni. Intelligens, ambiciózus, munka- és alkotásra vágyó városi tisztviselők és egy lelkes társadalom, ez a haladás titka és súlypontja. Amely várost csak a paragrafusok szerint kormányozzák, hol a város legfontosabb ügyei, jelene, jövője csak a kötelességtudó tisztviselők kezében van letéve, hol nincs a közügyeknek egy lelkes gárdája, ott eredmény a városfejlesztés terén fel nem mutatható. A városi közügyek e lelkes gárdáját kell tehát megteremteni, illetve összegyűjteni ambiciózus városi tisztviselőkből és a társadalomból és ennek szellemét kell a város közönségénél kellően ébreszteni és fokozni. Alkalmas talaj erre mindenütt vau. Ahhoz, hogy valamely város természetes és folytonos növekedése mellett helyesen fejlődjék, ahhoz első sorban egy városrendezési tervre van szüksége, melynél a közlekedési, közegészségügyi, közgazdasági és művészi szempontok első sorban való érvényesülése mellett azokat a financiális szempontokkal lehető összhangzásba hozzuk. E'nez összhang úgy értelmezendő, hogg a hazai és vidéki városoknál túlzásokba ne menjünk nemcsak az anyagiak rovására, hanem kisebb városokban ne vezéreljenek olyan szempontok és ne akarjuk mindazokat óriási, leküzdhetlen áldozatok árán létesíteni, — amik egg világvárosnál igen, de különben nem szükségesek. De ne is legyünk oly kicsinyesek, oly szüklátkörűek és szűkmarkúak, hogy csak a mai helyze'et, felfogást, állapotot tartsuk szem előtt, hanem tekintsünk előre, számoljunk a jövővel, különben pótolhatlan hibákat követünk el. Csakis egy helyes Önkénytelenül tekintett egymásra a másik kettő. A szemük intézte egymáshoz a kérdést: — Vájjon sejt valamit ez az ember ? Az asszony nyerte vissza hamarább a hidegvérét: Már régen megjöttél ? — Elég régen. A férj leült a veranda közepén álló karosszékbe. Egyik oldalon az asszony, a másikon a nevetséges módon megszeppent ember. Nem is reméltem, hogy itt talállak, barátom, mert hetek óta visszautasítottad meghívásomat, mikor esténkint ki akartalak csalni, hogy egy kis koncertet rögtönözzünk. A művész valamit dadogott. — Én ma váratlanul korán jöttem ki. Egy művemet akartam befejezni. Nehéz problémát fejtek meg benne. Azt t. i., hogy mit cselekedjék az a férfi, aki egy szép napon arra ébred, hogy akire becsületét és boldogságát bizta, galádul megcsalja őt. A kettő összenézett. Olyan szánalmasan bamba volt az ábrázatuk. A férj folytatta : — Három kis történettel illusztráltam e fogós lelki állapotot. Figyeljetek. Nem érdekteteu. Az első a regények hálás talaján, a Como partján játszik ; ahova lord Patterson kéjutazott a feleségével. A férj pár heti ott tartózkodásuk után azt kezdi észrevenni, hogy az asszonya, akit őrülten és vak bizalommal szeretett, megcsalja egy Róbert nevü arcképfestővel, aki a férjjel kötött előzőben baráti viszonyt. Az emberből vadálattá vadult Patterson napokig kinozta magát ezzel a hihetetlen felfedezéssel, míg végre egy reggel betoppan a festő műtermébe, ahol, mint előre sejtette, ott találja a hűtlen asszonyt is. — Nem vártál, úgy-e nyomorult ? 1 A festő elégtételt ajánl, mire az angol fölkacag. Vétek lenne megfosztani a világot egy ilyen nagy művésztől. Sőt van bennem annyi műérzék, hogy amennyire laikus voltomtól kitelik, előmozdítom sikereidet. Te mindig par eiellence naturalista voltál. Készíts nekem egy képet, melynek címe : „A megcsalt férj boszuja". — De . . . hebeg a sarokba szorított kedves. — Ni ncs hozzá modelled ? . . . Ezer ördög ! Szolgálok azzal is. Egy lövés dördül el és a hitszegő asszony holtan zuhan a földre. — Nos, rajta, mester, vásznat, ecsetet, a minta készen áll. Ebben a percben két megkövült szempár tapadt az elbeszélőre. A férj nyugodtan ingatta a fejét. — Ez a megoldás nem felel meg nekem. Halljátok a második történetet. Egy német poéta régtől gyanította, hogy felesége D. grófnak, a költő mecenásának kedvese. Poétához méltó módon rág lelkén a rettentő fájdalom, mig végre egy szép napon a Rajna hullámai közt keres enyhülést bánatára, csak e pár sort hagyva hátra: „Nem akarok tovább utatokban lenni." A harmadik történet egy franciáról szól, aki épen abban a pillanatban zavarta meg a téte a tétet, mikor hitvese csók-hűséget esküdött kedvesének. A francia az „öld meg az asszonyt", vagy „öld meg a csábítót" alternatíváját egy szintén relátiv megoldásai oldotta meg: „öld meg őket". — Örök hűség?! kiált a váratlanul belépő férj. Ilyen szent fogadalmat meg is kell ám tartani. Hogy tehát hitszegés bűnébe ne essetek, erről én gondoskodom. Két egymásután eldördült lövés leterítette a csalfa asszonyt és "bűnrészesét. naponta friss minőségben kapható fűszer- és csemegekereskede'se'ben PÁPÁN, a megyeházzal szemben.