Pápai Hirlap – I. évfolyam – 1904.

1904-08-06 / 32. szám

§ Az alagcsövezés hódít. Be se fejezték jó­! annyira, mint a montőr, aki ott állt a gép bölcső­formán a képviselőtestület által kijelölt három ház pin- jénél s tudta, hogy ez is csak olyan méltóságos úr, céjének alagcsövezését s a szomszédos háztulajdono­sok is sürgetőleg kérik, hogy az alagcsövezést az ő pincéjükre is kiterjesszék, még pedig saját költsé­gükre. Az alagcsövezéshez tehát a háztulajdonosok nagy reményeket fűznek, hisszük, e remények tel­jesülnek is, amely esetben azonban ismét felszinre kerül ez egész városrész megmentésének, az egész alagcsőhálózat megkészítésének szüksége, ami pedig tudvalevőleg a csatornázással áll szoros kapcsolatban. § Egyezkedési tárgyalás. Pápa városának a fogyasztási adók bérbevétele tárgyában a kincs­tárral kötött szerződése ez év végén lejárván, f. hó 9-én a kincstárral a következő három évre új szerződés kötése céljából egyezkedési tárgyalás lesz. A boritaladó és a husfogyasztási adó együt­tes egyezkedési alapja 48.979 K. A tárgyaláson a kincstárt Horváth pénzügyi s.-titkár, a várost pedig a polgármester, főszámvevő és a fogyasztási adóhivatal főnöke fogja képviselni. TARKA ROVAT. Nyomdánk s a villamerő. A héten kiszorultam a nyomdából. Mond­hattam volna, hogy kiszorultam a szerkesztőségi irodából, minthogy azonban számos gyöngeségeim között csupán egy nincs meg: a nagyzás, tehát maradok a mellett, hogy kiszorultam a nyomdából. A nyomdának van egy nagy terme és egy kis szobája, ez utóbbiból szokta a szerkesztőség ba­rátságosan kinézni azokat, kik a pénteki munka­délutánt háborgatni merészkednek, egyet, sőt ket­tőt azonban nem nézhet ki : a szedőt ; illetve a szedő­ket. A szerkesztőség csak egy napon át időzik e kis szobában, melynek legfőbb ékessége a villamos árammérő, s egy alul és felül lyukas porzótartó, a szedők azonban egész héten át ott szedik bele „winkeleikbe" az apró ólomkatonákat, azért hát, ismétlem, nem az irodából, a nyomdából szorul­tam ki a héten. Eme hosszadalmas és körmönfont magyaráz­gatás után talán azt is meg kellene mondanom, mint némely többiek, akik csak akkor paríroznak, ha megkenik őket . . . És óra óra után telt el s mikor Piroska (fiú, de a haja vörös, azért kapta e nevet a nyom­dában) ötödször jelent meg kéziratért, kezdett a dolog kissé izgatni. Atyaisten ! Hisen már szom­bat d. e. 7*9 óra van s még mindig villamosan szerelik azt a masinát. Jó lesz utánanézni a dolog­nak, nehogy számos lelkes olvasónk meglegyen fosztva az élvezettől, hogy a szombat délutáni fekete kávéját a Hirlap fűszerezze. (Vagy a fekete kávé maga is fűszer ? Nos akkor a fekete kávé fűszerezi a Hírlapot.) Beszágudltam a nyomdába s összeszedvén kis germán tudásomat megkérdeztem a montőrtől: megjelenhetik-e délre becses lapunk? Montőr bará­tunk egyet húzott a krigliből s megtörölvén a bajszát, hamisítatlan flegmával felelt: „Von mir aus — gewiss".. . Ahá ! hát a szerelők késnek. „Készen lesznek-e tiz órára?" fordulok hozzájuk. „Mi igen, csak a montőr állítsa be a motort" . . . Azóta telik-múlik perc perc után s negyed­óra negyedóra után. Látok megjelenni asztalost, aki léceket farag a gépbe, látok kőmívest, aki ugyancsak frissen becementeli a motort, látom a gépmestert, kínos drukkal nézni az alakító műve­leteket (ez jó fiú! velem érez !), látom a derék tőrdelőt, ki mosolyogva bízik a modern teknika vívmányaiban, látom jönni-menni a szerelőket, s látom a montőrt, amint szaktudása biztos nyugalmával igazít itt is, ott is a gépen, de nem látom villamos erővel mozogni a gépet. Csak aztán ez a kézirat meglássa ! André. HETI ÚJDONSÁGOK. — Személyi hírek. Ihász Lajos, a dunán­túli ág. hitv. ev. egyházkerület felügyelője, Horváth Sámuel, Varga Gyula esperesek, Bognár Endre, Madár Mátyás lelkészek és dr. Berzsenyi Jenő a kerületi közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítése cél­hogy mért is szorultam én ki tulajdonképpen ajjából pénteken Pápán tartózkodtak. — Mikovinyi nyomdából. Mivel hogy ok nélkül semmi sem Ödön, kir. iáblai biró, járásbíróságunk vezetője történhetik. Ok nélkül tehát nem történhetik egy oly esemény sem, melynek következményekép három kézirathajhászó szedőgyerek száguldott vé­gig a rekkenő kánikulai melegben a Petőfi-utcából ki messze-messze Tapolczafőre, a Jókai-utca vé­gére. Nos tehát a kiszorulás oka az volt, hogy megérkezett — a montőr. A montőr, ki valamint „a gránátos szép szabadságáról visszaérkezett s jövő héten veszi át a hivatal vezetését Fürst Sándor kir. aljárásbirótól.— Batthyány Tamás gróf főhadnagyot, huszárezredünk tisztikarának e kiválóan szimpatikus, jeles tagját a fővárosba vezényelték. — Bélák Lajos főszolgabíró f. hó 1-én megérkezett s átvette a főszolgabírói hivatal vezetését Körmendy Béla tb. főbírótól, ki ugyanakkor négy heti szabadságra ment. — Erdélyi ember volt és Nürnbergből jött lovon", ami a ló Zoltán a kiváló költő, lapunk illusztris munkatársa, kivételével a maga egészében igaz. Lovon nem rokonai látogatására a mult héten városunkba ér­jött, ekkora lovaglási bravúrt átenged Fukosima kezett. ezredesnek, aki Berlintől Vladivosztokig trappolt kis szürkéjével, őt a gyorsvonat szárnyai röpiték Pápára, hogy villamos erőre szerelje fel a mi hatalmas vasútkerekü sajtónkat. A császár fiainak (Kaiser's Söhne, aki a sajtót készítette) küldöttje tehát megérkezett s miután villamos motorjával, rudjaival, kerekeivel, csavarjaival mindenféle agya­fúrt szerszámjával telerakta a nyomda irodai részét, felhajtott egy krigli sört és munkába állt. Telefon jelentette a villamos telepre, hogy itt a montőr, jöhetnek a szerelők ! A szerelők jöttek, ezek nem hajtottak fel krigli-söröket, de nem is álltak munkába. Hazamentek, hogy a munkára előkészüljenek. Es a montőr' működött. Krigli krigli után ürült, de a munka meg égett keze alatt. Fúrt, faragott, illesztett, hogy a kézi erőre berendezett sajtót a villamosság befogadására alkalmassá tegye. Közben a szerelők kezdték a falakat lyukaszt­gatni, vastag huzaljaikat illesztgetni. S mikor a montőr a gépmacerálást abba hagyta, ők kezdték el a kezelést. Ok óvatosabban, gyöngédebben — Porciunkula. A szent Ferenc-rendiek templomában kedden tartották meg a porciunkula­ünnepet, mely arról nevezetes, hogy akik ezen a napon a Ferenc-rendiek templomában gyónnak és áldoznak, teljes búcsút nyernek. A hivők nemcsak Pápáról, de a vidékről is seregesen zarándokoltak e napon a barát-utcai ódon templomba s a délelőtt folyamán több százan is meggyóntak. Vidám élet nyüzsgött egyébként a Baráth-utca tájékán. A mézesbábos­sátrak előtt tolongott a nép, hogy a kicsikék szá­mára megvásárolja a „bucsufiát".— A Ferenc-rendi székház által adni szokott lakoma az idén a ház­főnök gyengélkedése miatt elmaradt. — Dunántúli iparosgyiilés. A vesz­prémi kiállítással kapcsolatban szeptember 4-én a dunántúli iparosok gyűlést tartanak Veszprémben, amely gyűlés szervezési munkálatai már megkezdőd­tek. A szervező-bizottság felkérésére a gyűlés elnök­ségét Thék Endre, a budapesti kamara alelnöke, vállalta el. Mint előadók szerepelnek : Gelléri Mór, az Országos Iparegyesület igazgatója, Szávay Gyula a debreceni, dr. SzendrŐi Mór a győri kamara tit­kárai. A gyűlés foglalkozik a gazdasági életben kívá­natos harmónia, az önálló vámterület s az ipartör­vény revíziójának kérdéseivel, ezenkívül kiterjeszke­dik a dunántúli iparágak speciális érdekeivel össze­bántak az előkelő géppel, persze nem ismerték függő kérdések tárgyalására is. — Modem nyomda. E névvel akkor illettük a mi régi, jó nyomdánkat, mikor vagy öt hónap­pal ezelőtt a villamos világítást berendezték. Már akkor jeleztük, hogy a nyomda vezetősége gon doskodni fog a nagy nyomda-gépnek villamos erővel való hajtásáról is, ami mindazokban a városokban, ahol villamos világítás van, mond­hatni ma már általános. A villamos motor a hét elején megérkezett, három napi fáradságos munka után felállították s lapunk jelen száma már a villamos erővel hajtott sajtóból került ki. A nyomda-gépnek villamos erővel való hajtása nem­csak a nyomtatás gyorsaságát, de egyenletességét és szépségét is nagy mértékben előmozdítja. Ter­mészetes, hogy ennek ellenére a jól felszerelt nyomdának ez csupán külső járuléka, mert a nyomdai munkák előállításának legfőbb kellékei a szakavatott személyzet, a dús választékú betű­készlet s a nyomdának egyéb technikai eszközök­kel való alaposan ellátott volta. S a főiskolai nyomdát, melyben e lap is készül, a villamos erő mellett éppen ezek a tényezők teszik való­ban modern nyomdává! — A fiók-posta. Mikor annak idején a Perutz-gyár Pápáu letelepült, a letelepülés egyik feltételéül a cég kikötötte, hogy a város gondoskod­jék a vasúti állomáson, vagy ennek közvetlen köze­lében fiókpostának felállításáról. A város annál is inkább elfogadta e feltételt, mert a városi közönség­nek is nagy érdeke, hogy — mint a legtöbb vidéki nagy városban — Pápán is lehessen az állomáson postaküldeményeket feladni. A soproni postaigazga­tóság, melyet e tárgyban megkerestek, késznek nyi­latkozott a fiók-posta felállítására, ha elhelyezésére megfelelő épületet kaphat. Két esztendeje húzódik már a tárgyalás a város és a postaigazgatóság között, s a város közvetítésére legutóbb az uradalom nyi­latkozott késznek, hogy az Esterházy-úton a vasúti vendéglő mellett, a posta céljainak megfelelő épüle­tet emeltet, természetesen illendő bérért. A posta­igazgatóság a napokban értesítette a várost, hogy a kivánt bérnek csak 2/ 3-át hajlandó megadni. Nagy kérdés, hogy az uradalom ezt elfogadja-e s nagy kérdés, hogy a fiók-posta ily körülmények között létesülni fog-e. Az ügynek privát része nem tarto­zik reánk. Utóvégre is az uradalom maga tudja legjobban, hogy mily bérösszegért adhatja ki az ál­tala emelendő épületet, az azonban reánk tartozik, hogy ismét reámutassunk arra a szükkeblüsé^re, amellyel a postaigazgatóság Pápa iránt viseltetik. Hisz azok a telkek a grófi út mentén eladók, nem állna módjában a kincstárnak esetleg magának tel­ket venni s rajta építkezni? Akkor majd meglátná, hogy mekkora bérösszeget lehet egy akkora épüle­tért kérni, amekkorára neki szüksége van. így azonban erről nem győződhetik meg és esetleges krajcároskodásának megint csak a város látja kárát, amely, ki tudja meddig, lesheti még a fiók-postát. — Képviselői körút. Bauer Antal, az ugodi kerület képviselője, az utolsó két hét folya­mán kerületének számos községét meglátogatta, hogy választóival személyesen érintkezvén, bajaikról, óha­jaikról értesüljön. Bauer képviselőt útjában min­denütt nagy lelkesedéssel fogadták, amit megmagya­ráz tevékeny képviselői munkásságán s kerülete köz­ségeinek tett számos szolgálatán kívül, az a nagy népszerűség is, melynek szimpatikus egyénisége a választók körében örvend. — Az őszi szini szezon. Immár igen valószínűnek látszik, hogy őszre lesz színtársulatunk és pedig Micsey György székesfehérvári igazgató társulata. Évek hosszú sora óta ez lesz az első eset, hogy Pápán nem a győri társulat fog működni. Az okok, melyek miatt Pápa legalább ideiglenesen szakított a győri társulattal, ismeretesek s azok ismétlésébe itt nem kívánunk bocsátkozni. Egyet azonban el kell mondanunk s ez az, hogy bár sok minden miatt nem lett volna szabad Mezei Béla győri igazgatónak úgy járni el Pápa városá­val szemben, ahogy eljárt, egy panasza igaz volt, hogy Pápán nem szokták megadni a társulat exisz­tenciájának legbiztosabb alapját: a bérletet. Hisszük, hogy az új igazgatóval szemben, ki ezúttal jön el­ismert jó színtársulatával Pápára, ezt a szokást nem

Next

/
Thumbnails
Contents