Pápai Hirlap – I. évfolyam – 1904.

1904-08-06 / 32. szám

testületben az idén semmi változás nem történt. Állt a testület az igazgatón és Vozáry Erzsébet int. felügyelőnőn kívül 5 rendes 9 óraadó tagból. Nagy gondot fordított a testület a növendékek valláserkölcsi nevelésére és pedig — mint az értesítő kiemeli — alkalmat nyújtván rá, hogy „a közös erkölcsi nevelés mellett minden növendék saját hite szerinti gondozásban is részesüljön". Az iskolában tartott szokásos ünnepélyeket a szép sikerrel működő Lorántfy Zsuzsánna egyesület rendezte. Az év folyamán hivatalos látogatást tett Antal Gábor püspök, Czike Lajos főisk. gondnok és Papp Sándor kir. tanfelügyelő, kik az ifjú intézet működéséről mindnyájan a legteljesebb elismerés hangján nyilatkoztak. Megemlékezvén az intézeti alapítványokról, azt a hő óhajt nyilvánítja az értesítő, vajba a szegény és szorgalmas növendékek számára még az eddiginél is több alapítványi hely állana rendelkezésre. Kedvezményes helyen a növendékek jelentékeny kontingense volt, de ingyenes hely csupán 3 van. A nőnevelő-intézet kormányzatáról, a tanítótestületről, tárgybeosztásról, valamint az elvégzett anyagról (mely teljesen az állami tantervnek megfelelő) szóló fejezetek után a növendékek névsora, majd pedig a statisztikai adatok következnek. A polgári-iskola négy osztályában összesen 100 növendék volt, köztük vallásra ev. ref. : 70, ág. hitv. ev,: 13, r. kath.: 6, izr. : 11, helybeli : 23, megyebeli: 54. 23, másmegyebeli. Anyanyelvre mind magyar. Előmenetelre kitűnő: 16, jeles: 37, jó : 32, elégséges : 8, elégtelen —, amely szép eredmény a növendékek buzgalmán s a tanítótestület fáradságán kívül főleg annak a körülménynek tulajdonítható, hogy a növendékek átlagos létszáma osztályonként: 24. A tanítónőképző II. osztályában volt 41 növendék, vallásra ev. ref.: 23, ág. hitv. ev.: 6, r. kath. : ,3, izr. : 9, illetőségre helybeli: 17, megyebeli: 2, más megyebeli: 21. Előmenetelt tekintve kitűnő : 10, jeles : 15, jó : 9, elégséges: 4, elégtelen: —, Külön fejezet szól — a nagyon helyesen, évente közzétett fegyelmi és rendtartási szabályokon kivül — az intézet internátusáról. Az internátus 78 növendéke közül teljes dijat fizetett 23, féldijat 9, kedvezményes helyen volt 46, ellátási dijaknál 5050 K kedvezményt nyújtottak, tandíjnál pedig 1540 K-t engedtek el. Az internátusban elhelyezett növendékek egészségi állapota ez évben igen jó volt, ami az intézet egészaégi tekintetben kifogástalan berendezése, a jó orvosi kezelés, a naponkénti séták, a parkszerű udvarban és nagy kertben való tartózkodás és a játék idéztek elő. Gondoskodtak a növendékek szórakoztatásáról, elvitték szinielőadásokra, felolvasásokra s maguk is rendeztek műkedvelői előadást. Az intézet helyiségének leírása, az internátusi szabályzat, az alapítványok jegyzéke után a jövő tanévi értesítés zárja be a nagy szaktudással összeállított értesítőt, melynek külső csinja a főiskolai nyomdát dicséri. VII. Az izr. hitközség iskolái. Az izr. hitközség iskoláinak Schor Arm n polg. iskolai igazgató gondos szerkesztésében megjelent értesítője élén az igazgatónak Deák Ferencről tartott tartalmas emlékbeszéde, ez után pedig következő című értekezése olvasható: A nyelvtanítás és a biblia a zsidó iskolában. Az értekezés lényegileg azoknak a hazafias és pedagógiai érveknek felsorolása, melyek a bibliának német nyelvre fordítása ellen szólnak, amint az a helybeli izr. elemi iskolában — igen helytelenül — szokásban van. Az iskola tanítótestülete tudtunkkal már többször tett felterjesztést az iskolaszékhez ez abúzus eltörlése érdekében s évekkel ezelőtt a sajtóban is hangzottak fel alapos felszólalások, de eredménytelenül; talán Schor értekezésének, melyet vallásos és hazafias érzés egyenlő mértékben leng át s mely meggyőzően mutatja ki az ismeretlen nyelvről ismeretlen nyelvre fordítás képtelenségét, meglessz a kellő hatása s az iskolaszék beleegyezik a biblia magyarra fordításába. Schor indítványának második része, hogy a német olvasási anyag jó biblia fordítás legyen, nem találkozik a mi nézetünkkel, nem pedig azon elvi álláspontunknál fogva, hogy elemi iskolában a magyaron kivül más élő nyelvnek nincs helye. Ha izr. iskolákban a héber tanítását a vallás s a vallási tradició megköveteli is, a német mellett nem szólhat semmi elfogadható érv. Mindezzel persze nem mondjuk azt, hogy az adott viszonyok között kezdet gyanánt nem a Schor-féle indítvány helyesebb-e, mivelhogy több kilátása van arra, hogy elfogadtassák, mint annak a merész reformnak, mely a németet egyszersmindenkorra kiküszöbölné az elemiből. A tanév történetéről szóló fejezet megemlékezik a valláserkölcsi nevelésről, a tantestületi értekezletekről, a vizsgálatokról s az örvendetesen gyarapodó könyvtárról. Az iskola feletti felügyeletet a tanfelügyelőn kivül az iskolaszék gyakorolja, melynek tagjai közül dr. Steiner József elnök, dr. Koritschoner Lipót és Seelenfreund Benjámin tagok többször megjelentek az iskolában s vezették a vizsgákat is. Az intézet tanítótestülete: 16 rendes és 6 óraadó tagból állt. A tárgyfelosztás, az elemi és polgári iskola tanterve után a növendékek névsora és érdemsorozata következik. A polgáriban kitűnő tanulók voltak : I. oszt. : Gerstl Ignác, Koréin Jenő, II. oszt. : Seelenfreund Albert, III. oszt. : Simonovics Vilmos, IV. oszt. : Alt Lajos, Borsodi János. A statisztikai adatok közül kiemeljük a következőket: az elemi leányiskolának az év végén 148, a fiúiskolának 164 növendéke volt, az átlagos létszám 40, oly szám, mely eredményes tanításnak a biztosítéka. A növendékek közül a leányiskolában általános kitűnő volt: 29, jó: 28, elégséges: 52, elégtelen: 15, a fiúiskolában kitűnő: 21, jeles: 39, jó: 46, elégséges: 35, elégtelen: 23, összesen elégtelen : 38, ami 312 növendéknél 12°/

0-nak felel meg. A polgáriban év végén volt 105 növendék. Vallásra 76 izr., 18 r. kath., 6 ev. ref., 8 ág. hitv. evang. Anyanyelvre magyar: 102, német 5, tót 1. Pápai 53, megyei: 17, más megyei: 38. Előmenetelre kitűnő: 10, jeles: 19, jó: 34, elégséges: 10, elégtelen: 23=23-9. A jövő évre szóló tudósítás zárja be az értesítőt. bánná, ha mindjárt vége volna. Ezt az örökös hazugságot, ezt a csókolózást, ölelkezést, együttélést olyan férfival, kit nem szeret, megvet, kihez csat a gyávaság, a tehetetlenség köti, kinek oldala mellett csak nyomorúságos tengődés egész élete. Úgy szeretné egyszer szemébe azt megmondani. Kiönteni mindazt a keserűséget, ami a szivében forrong, az elfojtott nagyravágyó álmokat, a sóvárgó vágyat a fényűzés után, a szegénység nyomorgását. Mindazt, ami lelkében most oly lázasan fölébred, mig lelki szemei előtt a báltermek káprázatos pompája lebeg. Villámló szemeinek pilantása messze-messze jár, mig dideregve oda kuporodik a félig már kihűlt kályha mellé s kezeit melengeti. De a férj, ez a tiszteséges, becsületes, köznapi férj nem sejti, hogy mi megy végbe a nő lelkében. O nem lát egyebet, csak azt, hogy Mariska fázik. — Fölmelegitlek én, aranyosom. Neki annyi melege van, hogy abból adhat másnak is. S újra oda vonja ölébe az asszonyt, ki reszketve lapul meg. — Szegény kicsikém, hogy megfáztál! — sajnálkozik Bordás Kálmán. S csókolgatja, ahol éri, arcát, nyakát, szép fehér karjait. A nő szeretné visszataszítani. Soha még így föl nem gyűlt lelkében az utálat, soha még így nem lázongott a bilincsek ellen, melyek lekötik. De hát Istenem, mit csináljon? Összeharapott ajkakkal, némán, behunyt szemmel, vonagló testtel piheg ott férje karjai közt. — Feküdjünk le, már nagyon késő — szól végre tompán. — Jó éjt, édes, szép álmokat — mosolyog a boldog férj, még egyszer megcsókolva neje ajkát. Az óra hármat ütött éjfél után. Bordásné a vánkosba temeti arcát s keserűen harapdálja zsebkendőjét éles, apró fogaival. — Jó éjt, — sóhajtja elhaló hangon. Az álom. Egy álom riasztott engemet És fekete árnyakkal körülvett: Láttalak betegen, égő lázban. — Mily aggodalom az egész házban ! — Nagy gonddal ápoltak tégedet, De a szemed csak engem keresett. — És messze voltam én I Egy álom riasztott engemet És fekete árnyakkal körülvett: Láttalak az utolsó órádban; Az utolsó szavadat hallottam, A kezed meg kereste az enyémet, óh mért nem haltam meg melletted! — De messze voltam én. Egy álom riasztott engemet És fekete árnyakkal körülvett: A koporsódat láttam bezárni épen S a temetőbe kivinni szépen. Hosszú sorban haladtak melletted, Mért is nem vittek ki engemet ?! — De messze voltam én! Németből, szabadon: Aebersolű Leopoldina. A VAliOSÍIÁZAROL. § A pénzügyi bizottság Bermüller Alajos elnöklete alatt folyó hó 4-én tárgyalta a város jövő évi költségvetését, melyet lényegesebb változtatások nélkül elfogadott. Két fontosabb indítványt terjeszt csak a képviselőtestület elé, egyik, hogy a vízvezetéknek a költségvetésbe fölvett összegen felül jelentkező jövedelme a vízvezetéki tartalékalapra fordíttassák, a másik pedig, hogy az Ínséges télre való tekintettel a szegényügy rendezésére a városi tanács figyelme . külön is felhívassák. Egyéb tárgyai közül megemlítjük a fizetésemelésért benyújtott kérvényeket, melyeket a pénzügyi bizottság mellőzendőknek javasol, csak a napidijasok kérvényére nézve tesz kivételt, azt indítványozván, hogy a rendkívüli kiadásoknál 200 korona vétessék föl, melyből a városi tanács saját belátása szerint a legszorgalmasabbak diját emelheti. — A nyugdijszabályzat kért megváltoztatását ez idő szerint nem ajánlja. — A sertések állatorvos jelenlétében történendő leszurására nézve a henteseket véli meghallgatandóknak s a polgármestert ily értelemben hivta fel. § Építkezési szabályrendeletünk két hó leforgása alatt ismét megtette a minisztériumtól a vírosig vezető utat. Megjött, hogy újabb igazítás után ismét visszasétáljon a minisztériumba, honnan Isgutóbb azért küldték vissza, mert a minisztérium nem akar abba belemenni, hogy az utcaszabályozás folytán az utcából eleső területek eladása, illetőleg a telekből eleső terület megvétele i tanácshatározattal történhessék, hanem ragaszkodik ' ahhoz, hogy ily vétel, illetve eladás csupán a képviselőtestület határozatával történhetik. Azt kívánja továbbá a minisztérium, hogy soroltassanak fel külön részben a szabályrendelet ama , szakaszai, amelyekbe ütköző cselekmények vagy mulasztások kihágást képeznek. A szabályrendeletet már most a képviselőtestületnek módosítani kell, újra felkiildeni a megye útján s míg az véglegesen megerősítve visszajő, addig mindenki építhet úri tetszése szerint. Bizony, ezeknek a különböző bürokratikus késedelmeskedéseknek a város látja kárát! § Sertésvágóhíd. Koller Sándor alispán leiratot küldött a városhoz, melyben elrendeli, hogy a közfogyasztásra kerülő sertéseket a jövőben a városi állatorvos vizsgálja meg. A rendeletnek egészségügyi szempontból való fontossága mindenki előtt nyilvánvaló, aki tudja, hogy a leölésre kerülő sertések megvizsgálását eddig a marhalevél-kezelő végezte. Kivitele azonban meglehetős nehézségekbe fog ütközni, mert ha — amint tervezve van — ki is mondják, hogy a sertésölés bizonyos határozott időpontban történjék meg, nagyon nehézkes dolog lesz a város legkülönbözőbb pontjain történő öléseknek ellenőrzése. Az ügyet radikálisan csak sertés-vágóhid létesítése oldaná meg. Köztisztasági, közegészségügyi szempontok egyaránt kívánatossá teszik ennek felállítását, a hentesek érdeke is inkább ezt követeli, minthogy a hozzájuk ellenőrzés céljából majdnem naponként kijövő állatorvos felülvizsgálati dijjait fizessék. Kétszeres érdeklődéssel várjuk már most, hogy a nálunk járt állategészségügyi főfelügyelő a tervezett sertésvágóhid és kiviteli vásárra nézve, minő propozíciókat. fog illetékes helyen tenni. § A szinügyi bizottság folyó hó 3-án ülést, tartott, melyen elhatározták, hogy Micsey György székesfehérvári igazgatónak az őszi szini szezónt átengedik. A bizottság a beküldött társulati névsort és a műsort általában megfelelőnek találta,, csupán a zenekar kiegészítését kívánja az igazgatótól. A bizottság ezután megtekintette a Dienstmann Tamás festő által restaurált színházat s a végzett munkát — ha még némi pótlások történnek — sikerültnek találván, a polgármestert felhatalmazta, hogy a restaurálási költségeket, fizesse ki.