Pápai Hirlap – I. évfolyam – 1904.

1904-08-06 / 32. szám

PÁPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség

1 és kiadóhivatal: Jókai Mór utca 856. sz. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: D^- KŐRÖS ENDRE. Előfizetések és hirdetések felvétetnek Kis Tivadar, Kohn Mór fiai és Wajdits Károly urak üzletében, valamint a kiadóhivatalban. Városunk költségvetése. Ha a város költségvetése a megszokott keretekben mozog is és újdonságot legföljebb annyiban nyújt, hogy a pótadó jövő évre egy kis töredékkel alacsonyabb lesz az ideinél: mégis célszerűnek véljük a költségvetést nagy vonásokban ismertetni s megrajzolni képét városunk háztartásának. Ha a költségvetés cimeit nézzük, egyszerre szembetűnik, hogy az összes kiadások 3/

4 részét három cim foglalja le: um. a közigazgatási kiadások, a kölcsönök kamatai s a tanügyi kiadások. A többi összes cimeken előforduló kiadások együttesen is alig rúgnak annyira, mint ezek egyike vagy másika külön-külön. A közigazgatási kiadások nagysága (89,092 kor.) joggal képezi nemcsak városunk, de általában a városok hangos panaszát. Pedig tisztviselőink az állami tisztviselőkkel szemben nagyon is rosszul vannak díjazva; mekkorára rúgnának e kiadások, ha tisztviseló'ink ugyanabban a fizetésben részesülnének, amiben az államiak, vagy a hasonló állásban levő vármegyeiek! Es e tisztviselők — elkezdve a polgármestertől, a valamennyi fokon és ágazatban legalább 4/

5 részben állami szolgálatol, teljesítenek, anélkül, hogy az állam a városnak csak egy fillérrel is támogatására jönne. Valóban képtelenebb helyzet alig képzelhető, mint amilyenben a városok az állammal szemben vannak. Baját községi adójukkal tartanak fenn egy nagyszámú tisztviselői kart s ez a tisztviselői kar legnagyobbrészt az államnak teljesít szolgálatot. Oly anomália, mely alatt a városok évtizedek óta nyögnek az orvoslás minden reménye nélkül. A kölcsönök kamatai képezik a város kiadásainak másik jelentékeny csoportját (66,553 kor). Hibás volna azonban csak az összeg nagyságát tekintenünk s nem nézni a célt, melyre ez összegek szolgáltak, s melyek közül néhány a városnak sokkal magasabb kamatozást nyújt, mint aminőt a város a fölvett kölcsön után fizet. így a vízvezeték nemcsak a kölcsön kamatait téríti meg, hanem ezen felül még több ezer koronát szolgáltat át a város közpénztárába, úgy, hogy ez a városnak egyik legjövedelmezőbb vállalata; a villanytelep szintén megtéríti a céljára felvett kölcsön kamatait, s néhány év múlva minden valószinüség szerint még ezen fölül is hoz jövedelmet. Csak a vasutaink s főleg a pápabánhidai vasút az, melynek tőkéje teljesen elveszettnek tekinthető, s mely nemcsak a roppant kamatteherrel, de a forgalom csökkentésével is kézzelfoghatólag károsítja városunkat. A helypénzjövedelem néhény ezer koronánál alacsonyabb összegben volt előirányzandó, mert nem csak a mult év a maga vásárszüneteivel, hanem a folyc év is oly visszaesést mutat, hogy a költségvetésben az eddigi összeget nem lehetett meghagyni. Nem szivesen bolygatjuk ezl a szerencsétlen vasút-ügyet, de kötelességünk volt rámutatni terheink felsorolásánál 8 egyúttal intelmül szem elé állítani a jövőre. Tanügyi kiadásaink képezik a harmadik — végösszegében a másik kettőnél kisebb — csoportját kiadásainknak (40,404 kor). Meglehet, sőt valószínű, hogy e kiadások fokozódni fognak, meri ujabb ovoda, ismétlő iskola stb. felállításának szükségét halljuk hangoztatni, ami természetesen a tanügyi cim terheit emeli. Bevételeinknek legtekintélyesebb részét az ingatlanok aránylag csekély jövedelmén kívül az adók képezik. Indireki adók a fogyasztási adópótlék, a szikvizadc s jórészt a helypénz, melyet végeredmény' ben szintén csak a városi lakosság fizet direkt adó pedig a községi pótlék, melj A „PÁPAI HÍRLAP" TÁRCÁJA. Somló vára. Somló várnak évszázas falához Vándorlok fel, ott békét lelek, Hol a hegy szürke kőszikláin át Az őszi szél sóhajt s felremeg. Békés nyugalom ül lenn a tájon, Szelid kékség a magas egen. Csak a várban kergetó'zik a szél Mult idó'n, hervadt leveleken. Mi jár-kél itt bús szellemszárnyakon ? Puszta vár elhagyott udvarán . . . Talán e rom panaszló sóhaja Dicső idők eltűnt fénykorán ? Tán az álmok romba dőlt világa Kisért a szétszórt kőhalmokon ? — Csend — nem jő a válasz, csak a szellló' Csókolja lágyan meg homlokom. Óh, hányszor adtál édes enyhülést Te, büszke vár kőszikla fala l Én is mint te — rom lehet világunk, Ám hajolni — nem tudunk soha. S. L. A házaspár. — A Pápai Hirlap eredeti tárcája. — Irta: Vértesi Arnold. Bordásék a bálból jöttek haza. Az első bálból házasságuk óta. Az asszony szótlan, összeszorított ajkakkal, révedező szemekkel ült ott a bérkocsiban, a férfi virágos jó kedvében. A bál fénye, a nagy társaság, sok meztelen női váll és kar, a pezsgő, melyet a vacsoránál megivott (igaz, hogy csak olcsó magyar pezsgő), fölmelegítette szivét és megzavarta fejét. Hozzájárult a büszkeség, amit ilyen szerény fizetésű pénzügyi tisztviselő érezhet, mikor egyszer bálba viheti a feleségét. Nem könnyű dolog volt ez, régóta rakosgatta már félre a pénzt havonként Bordás Kálmán, félév óta a szivarozást is abba hagyta s a kávéházba sem járt, csakhogy meglegyen Mariskának az öröme. A váratlan, nem is sejtett öröme. Szinte kedve szottyan Bordás Kálmánnak, hogy hangosan felkacagjon, amint eszébe jut, hogy bámult Mariska. Bálba mennek ? Bálba ? Aztán mikor elhozták a báli ruháját, hogy kipirult az arca, hogy ragyogott a szeme. Hát igazán bálba mennek ? De most olyan csendes, nem felel a férj< bőbeszédű kedveskedésére s némán, fázékonyar beburkolózik köpenyébe. — Pompás mulatság volt, ügy-e, Mariska ' — dicsekszik a férj s nagy boldogságában nen hallja a halk sóhajtást, mely a nő ajkairó elszáll. Hogyne lett volna pompás mulatság ? AJ államtitkár ő méltósága is ott volt, két miniszter tanácsos a nejeikkel, a pénzügyminisztérium hiva talnoki karának szine-java. Mariska táncolt s a: egyik miniszteri tanácsos még meg is kérdezte — Ki az a csinos, fiatal asszony ? — Hallottad ? — nevet vidáman Bordái Kálmán. A nő nem felel. Hallotta; de mit bánja c hogy mit mondott a miniszteri tanácsos. A minden harmadik nőre elmondta: — Ki az a csinos, fiatal asszony ? Bordásné fejében más motoszkál : a so] fényes toalett, melyet látott s melyek közt ol; szegényesnek látszott ez az ő báli ruhája. Istenem ! mily boldogok lehetnek azok, kii ely fényesen öltözhetnek. De Kálmán csak az nézi, hogy olcsó legyen. Ilyen rongy selyem. I megvetőleg gyűri maga alá ruháját. A zene még füleiben cseng, az eltűnt fí Sirolin

g A legkiválóbb tanárok és or vosoktól mint hathatós szer ; tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál úgymint idült bronchitis, szamárhurut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánitaük. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolitja a köhögést és a Uöpetet és megszünteti az éjjeU izzadást. - Kellemes szaga^ésijó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4-- kor.-ért kapható. - Figyeljünk, liogy minden üveg alanti céggel legyen ellatra. F. Hoífmann-La Roche & Go. vegyészeti gyár Basel (Svájc).