Pápai Hirlap – I. évfolyam – 1904.

1904-07-09 / 28. szám

bdnhidai szénbányát megkeresni: hajlandó- és mily összegért szonet szállítani, illetve tudomásul vette, hogy a polgármester ily irányú megkeresést már elküldött. A villamos oszlopok beföstésére nézve megbizták a polgármestert, hogy e tekintesben Balogh Gyula festővel, mint aki a megtartott ár­lejtésen a legkedvezőbb ajánlatot tette, érintke zésbe lépjen. Elhatározta továbbá a bizottság, hogy mivel a telepnek több mint 20000 korona künn levő követelése van, mig viszont a szüksé­ges cikkeket hitelbe és drágán kénytelen vásárolni, a Pápai Takarékpénztárnál 20000 korona erejéig folyó számla hiteit nyittat, ami a bevásárlásoknál megtakarítást fog előidézni. A takarékpénztár ki­fizetéseket csak a polgármester utalványára esz­közölhet. § A polgármester és a rendőrkapitány fizetése dolgában a főispán levelet iutézett a polgár­mesterhez, melyben hivatkozással az 1886: XXII. t.-c.-re, mely szerint a polgármester fizetés a járási' főbíróénál, a kapitányé a szolgabiróénél kisebb nem lehet, fizetéseiknek az új vármegyei tisztviselői fize­téseknek megfelelő rendezését óhajtja. Ez a levél szép figyelem a főispán részéről az illető tisztviselői állások iránt, részünkről azonban nem hisszük, hogy mostanában a levél kivitelére kerüljön a sor, mert ha rendeztetnek tisztviselői fizetések, rendeztessenek generálisan, minden állásra vonatkozólag, ez azonban máskép, mint állami segélyből nem történhetik. Úgy tudjuk, hogy e tekintetben polgármesterünk is telje­sen egy véleményen van velünk. § A pénzügyi bizottság a hét folyamán két izben is ülésezett Krausz József N., keresk. taná­csos elnöklete alatt, folyó hó 5-én és 8-áu. Mindkét ülésen a legközelebbi közgyűlés tárgyait vitatták meg pénzügyi szempontból. A devecseri utca köve­zésének csak részletekben való teljesítését, a villamos telep mellett levő uradalmi teleknek megvásárlását, a női kórháznak a régebbi Czifra és Horváth-féle tervek szerint való felépítését, a csatornázás tekin" tetében az egész városra vonatkozó tervek és költség­vetés elkészítését, a sertéspiacnak az országos vásár­térre való kihelyezését hozzák javaslatba a közgyű­lésnek. Mind e tárgyak közül főleg az utolsó körül nagy vita volt s lesz folytatólag az állandó választ­mányon s a városi közgyűlésen is, mert a sertés­piacnak a városból kihelyezése érzékenyen sújtaná a kereskedőket és iparosokat, viszont megfelelőbb helyet eddig legalább nem tudtak találni. § A szövőgyári munkáslakások pótadó­mentessége ügyében a legutóbbi közgyűlés tudva­levőleg azt a határozatot hozta, hogy mivel a vá­rosban egy új épület sem élvez pótadó mentességet, ezek számára sem adja meg. E határozat ellen a Perutz testvérek gyáros cégjogi képviselője, Steinberger Lipót útján előterjesztést adott be, melyben első sorban arra a nemes szociális célra való hivatkozás­sal, mit a munkáslakások építésével elérni céloznak, de hivatkozással főleg arra, hogy a város a gyár idetelepedése idején számára 15 évi pótadómentes­séget biztosított, a pótadó mentességnek a határozat megváltoztatásával az új épületekre is kimondását kéri. A v. tanács az előterjesztést tárgyalván, a benne előadott indokokat elfogadta s a kérelmet pártolólag terjeszti a közgyűlés elé. TARKA ROVAT. Két fillér. Szörnyű pánik volt a hét egyik napján a helybeli városi pénztári hivatalban. A polgármester pénztárvizsgálatot tartott, melynek eredménye az a megdöbbentő felfedezés lett, hogy a pénztárben 2 — két fillér fölösleg van. Minthogy a pénztárban 2 fillér fölöslegnek épúgy, mint 20000 kor. hiánynak sem szabad lenni, az eredmény rendkívül mérték­ben lesújtotta az egész pénztári személyzetet. A pedautériájáról ismert pénztárnok haját tépte bána­tában, az ellenőr s a pénztári tisztek kétségbeesetten csapkodták az óriási pénztári könyvek lapjait, keresve a rémes számítási hibát, ámde hasztalanul, nem jöt­! tek reá. Elhatározták, hogy megnyugodnak a sors által rájuk mért csapásban s a két fillért — mint­hogy a pénztárban nincs helye — onnan kihelye­zik. Tekintettel az utcaseprők sztrájkjára, a kihelye­zés legjobb módjának az látszott, ha az utcaseprő városi szegények Nesztorának juttatják. A Nesztor felhivatott s tudtára adatott, hogy 14 filléres nyugta ellenében a 2 fillér pénztári fölösleget felveheti. Könnyek potyogtak Nesztor bácsi hófehér szakállába, midőn e ritka kitüntetésről értesült. — Hát csakugyan én vagyok a város leg­igazibb szegénye, rebegte meghatottan s egyszersmind 20 fillér előleget kért a bélyeg beszerzésére. Az előleget közadakozásból megkapta s ő ment s ő jött, hozta a nyugtát, de óh mostoha a sors, e szót kellett hallania : — Öreg, fölösleges a fáradtsága, mert a fölösleg kibékül a halottal, kinek ezt a nagy megtisztelést már ner a fölösleg. köszönheti. — Érdemes ember volt mégis, — így nyilat­kozik róla a húgának, mikor a kegyelmes úr elment. A lapokban is azt olvassa : érdemes, jeles ember. A kaszinó épületén ki van tűzve a fekete zászló. A választókerületből küldöttség jött föl a temetésre. így üuneplik az érdemes, jeles férfiakat még holtuk után is. — Szegény Iluskám, milyen boldog lehetnél, ha még élne, — sóhajtott a bácsi. Á fiatal asszony megdöbbenve tekintett rá. Hát ez is? Hát a halál mindent kiengesztel? Vagy mindenkit képmutatóvá változtat ? íme ő maga is itt ül és gyászol s komoly ábrázattal fogadja a részvétnyilatkozatokat, ahelyett, hogy diadalmasan ujjongana : lehulltak a láncok, szabad lett 1 Az öreg Bálint bácsi jön bejelenteni : — Be akarják zárni a koporsót, nem kivánod még egyszer látni Miklóst ? Az özvegy fölkel inogva, határozatlan, még maga sem tudja. Valami csodálatos érzés támad föl lelkében s mintha rejtelmes látomása volna ébren, fényes nappal, maga előtt látja férje alakját, de nem úgy, mint ott fekszik a koporsóban, ólomszinű, merev arcával, hanem viruló szinben, ragyogó szemekkel, büszkén, délcegen, úgy, mint a menyegző­ről jönnek s amint átölelik egymást forrón, boldogan. Hát igaz volt az valaha ? Igaz volt, vagy csak hazugzág volt ? Egy könnycsepp gördül végig halvány arcán s mintha az az egyetlen könnycsepp kioltaná a gyűlölet tüzét, háborgó lelke lecsendesül. De látni, látni mégsem akarja férjét. Csak némán int kezével: zárják be a koporsót. (Mialatt ugyanis az utsasöprő oda volt, meg­jelent egy gondterhelt polgár, ki imént szurkolta le állami adóját s adóhönyvecskéjéből kimutatta, hogy két fillérrel kevesebbet kapott vissza, mely összeget — nyugtát nem is kérve — nagy örömrivalgás közt nyomták a markába.) Katonát kérUnk! Nagy a panasz az V. hadtest parancsonksága ellen. Elfordítá tőlünk ragyogó ábrázatát, mely immár vagy öt esztendeje kackiásan pödrött bajuszszal, nyalka sarkantyúpengés kíséretében mosolygott reánk. Igen elfordítá: nem jönnek idén katonák! Este jött a parancsolat, violaszín pecsét alatt, — a katonák másfelé mennek, mennek talán Sopronba a sváb lányokat mulattatni, vagy a Csalóközben lányokat csalogatni, vagy mennek — — ej, ki tudja hova ? — — de ide nem jönnek. Pápáról elmarad­nak. Pityergő ajakkal kérdi megannyi fruska: mivel érdemeltük mi ezt ? Hiszen szép szóval, mosollyal tartottuk őket, ha jöttek, jött légyen bár huszár, jött légyen bár tüzér, sőt - jött légyen bár baka. Avagy hisz a baka nem is olyan utolsó, annak van muzsikája is és a vasárnapi korzó sárga zsinóros, pirosbojtos bakakáplár oldalán a uagy csinadratta hangjai mellett — hej ez a szép dolog talán soha se jön vissza ...! Azért hát — kérünk katonát! HETI ÚJDONSÁGOK. — O. M. K. E. Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés pápai kerülete holnap fog megalakulni. Az alakuló közgyűlést délután 4 óra­kor tartják meg a városháza nagytermében. Az az érdeklődés, mely az O. M. K. E. iránt az ország minden részében megnyilatkozott, kifejezésre jutott Pápán is, ahol mintegy másfél százan lép­tek be az új országos egyesülés tagjainak sorába. Oly szám, mely a pápai kerületnek az országos szövetségben előkelő helyet biztosít, ha nem biz­tosítana ily helyet számára már a pápai kereske­delem intelligenciája is. Midőn az O. M. K. E. pápai kerületét megalakulása alkalmából e helyről szívesen üdvözöljük, kivánjuk, hogy működése s az egész nagy egyesület működése a magyar keres­kedelem hírneve, ereje, tisztessége, becsülete, ha­zánk közgazdasági fejlődése szempontjából üdvös eredményekben gazdag legyen! — TJj lovassági felügyelő A király a folyó évi junius hó 24-én Lajta melletti Bruckban kelt legfelső elhatározásával deybachi Zech Arnold harti és sulzi báró, altábornagynak, a magyar honvéd­lovasság felügyelőjének, mint egészségi tekintetből szabadságoknak, szolgálati állása alóli felmentését legkegyelmesebben elreudelte, továbbá: kis-demeteri Gaudernak József altábornagyot, a székesfehérvári V. honvéd kerület parancsnokát, a magyar honvéd Wasság felügyelőjévé, Bohr Ferenc vezérőrnagyot a 73. honvéd gyalog dandár parancsnokát, a székes­fehérvári V. honvéd kerületi parancsnokává leg­kegyelmesebben kinevezte. — A hus drágulása dolgában összehítt értekezletet a héten végre megtarthatta a polgár­mester a helybeli mészárosokkal. Amint azonban előrelátható volt, az értekezletnek pozitív eredménye nem lett. A mészárosok kijelentették, hogy a drágu­lás országos, mert a marhának az ára az egész országban feljebb ment. Amíg e tekintetben nem áll be áresés, a hust nem képesek olcsóbban adni. Nem akarunk e tudósításhoz hosszas reflexiókat fűzni, csak annyit ragadunk ki egy múltkori cik­künkből, hogy a husdrágulás ellensúlyozására tény­leg kormányhatósági intézkedések kellenének, első sorban a szarvasmarha-kivitel korlátozása tekinteté­ben. Amíg a kormány nem lép fel kellő eréllyel, addig a vidéki városok hiába erőlködnek, csak fizet­hetik a horribilis húsárakat, vagy élnek — kenyé­ren és (a szintén drága) csuzpájzon. — Ipartestületi elnökválság. Az | uradalmi építkezéssel s az ipartestületi ház meg­vásárlásával kapcsolatban egy igen sajnálatos mozza­natról vagyunk kénytelenek számot adni. Arról ér­tesülünk ugyanis, hogy Hajnóczky Béla, az ipar­testület kiváló elnöke, ki immár több mint öt esz­tendeje az iparosság közérdekeit szivén viselő lel­kes hévvel, tudással, körültekintéssel s tapintattal teljesíti elnöki hivatását, kinek ipartestületi elnöki működése az eredményes munkásság jegyében folyik, elnöki állásától megválni készül, sőt állásáról való lemondását be is nyújtotta. Tette pedig ezt egy szó miatt, mely állítólag becsületét érintőleg elhangzott, aminek megtörténtében mi magunk részéről alaposan kételkedünk. Nem is lehet az máskép : itt valami félreértésnek kell lennie, amely a legelső kínálkozó alkalommal el fog oszlani. Ilyen alkalom pedig bizonyára minél előbb fog is kínálkozni. Az ipar­testület elöljárósága módot fog találni arra, hogy az a félreértés, mely elnökének érzékenységét megbán­totta, megfelelő módon eloszlattatván, elnökét a leg­ünnepélyesebb módon kérje meg lemondása vissza­vonására. Hajnóezkynál agilisabb, derekabb vezetőt nehezen kaphat az ipartestület, önzetlenebbet pedig egyáltalán nem ! — Az állami tanítóképzőben folyó hó 7-én Papp Sándor kir. tanfelügyelő elnöklete alatt igazgató-tanácsi ülés tartatott. A gyűlés elején Sült József kir. tanácsos, közjegyző az igazg. tagok nevében lendületes szavakban üdvözölte a tanfel­ügyelőt 30 éves szolgálati jubileuma alkalmából. A gyűlés elintézte a felvételi és segély-kérvényeket s egyéb folyó ügyeket.

Next

/
Thumbnails
Contents