Pápai Hirlap – I. évfolyam – 1904.

1904-04-22 / 17. szám

ferdeségei törvényhozási uton orvosolva nem lesznek, addig is a megyének egész működésére, de főleg a pápaiakat érdeklő ügyekre kiterjedő éber ellenőrzést kell min­den irányban gyakorolni. A Pápai Hirlap programjának egyik leglényegesebb pontja volt a megyei ügyeknek fokozott felkarolása. — E törek­vésnek azonban csak akkor lehet meg a a kellő sikere, ha azt a pápai járás összes törvényhatósági bizottsági tagjai támogatják. Csakis így lehet elérni azt, hogy Pápa a megyei ügyek intézésében olyan befolyásra tegyen szert, amilyet a megyének leg­jelentősebb városa magának joggal vindi­kálhat, s akkor a jövőben megtudjuk akadályozni az olyan szembeszökő jogtalan­ságokat, arailyeneket a pápai érdekek a megyénél oly gyakran szenvedtek. április 23. (A sztornóik kitörése.) I Tigza p j A gvülés megakadályozásának s a tömeeeJ monda ltak, könnfli UÍ 6W)i s zav ai t u„ n , letartóztatásnak hírére a f. hó 1 c®-tő! 20-r a virradd I Perfidue k mondta ílJUs ég U ek, ha kom oh" éjjel a vasutasok megszüntették ^ munkait. A pá- fél 3 /.fl, en e, íár nadt CJ J*i a vaaui,a Du» '» —— ^ pH- I lei 3 óralrn* U Óriási lyán levő vonatokat a mozdonyotok még a! A V a a' ehö k legközelebbi nagyobb állomásra értette, a z ülést mégi s 'ezették (ígJ já k- VörösZ 8z áSos g y ül ésé t az este '/ 210 órakor Budapestről inVuló személy. á Le oSyel Zoltán' k' Jáüo s> Vá™^' 8­megtarf c­vonat hajnali «/ 44 órakor a pápai álWsra beérJ k™^^. k i ^nípí!? ^emX kfi/ftttl ott. aztán a vonatkisérő személyzet Ipsv-íí. t». 8 SVölést ... / folvt* , , poutií udott do ,% W - -^eíyeate sinr»«. ' Rend e s V a® Uti e^d két , 68 VOü a^öz/ekedéi, V° Dat0 t gyeiére SZ( 5 paranc.s ,r e vo/f, h ^ ^g na b / a vasut^tó** tt ^ a W/v rfi,,... zációt A vasutasok sztrájkja. Pápa, 1904 április 22. Mikor e sorokat irjuk, a vasúti for­galom még az egész országban, az állam­vasutak összes vonalain szünetel. A rendes fővárosi hírszolgálat több mint 48 óra óta nem létezik számunkra, budapesti újság tegnapelőtt reggel óta nem érkezett Pápára, épp ezért kénytelenek vagyunk ezúttal a fővárosi sajtó szerepét magunkra vállalni s habár hiányosan — táviró és távbeszélő útján sem sikerült részletes értesüléseket szereznünk — a legfontosabb országos ese­ményről — a vasutasok sztrájkjáról — beszámolni. (A sztrájk oka.) Az állami tisztviselőkkel egyidejűleg a m. kir. államvasutak személyzete (hivatalnokok, mér­nökök, jogászok, altisztek, szolgák), kik ugyan az államiaktól független külön státust alkotnak, de lényegileg (minthogy az államvasutak az állam tulajdona) ép olyan állami tisztviselők, mint a többiek, szintén remélték, hogy fizetésük, mely különösen az alsóbb fokon levő altiszteknél és hivatalnokoknál nyomorúságosnak mondható, meg­felelőleg megjavíttatni fog. A fizetésjavítás az államiakkal egyidejűleg (habár csak ideiglenesen, mint ezeknél is) nem történt meg. A vasutasok körében régen forrongó elégületlenség ekkor az üzletvezetőségi székhelyeken (főkép Szombathelyen, Zágrábban és Szegeden) tartott gyűléseken nagy erővel tört ki, a képviselőházban is megsürgették a vasutasok dolgát, aminek következményekép a kormány Ígéretet tett, hogy a fizetésrendezési javaslatot legközelebb benyújtja. Ez f. hó 17-én meg is történt. A várva-várt törvényjavaslat azonban éppenséggel nem felelt meg a vasutasok hő várakozásának, nem főkép a következő okokból: 1. a kezdő fizetés a javaslat-, ban kisebb, mint kívánták s kisebb, mint- a hasonló képesítésű állami altiszteké és főtiszteké; 2. a lakbér nemhogy emeltetett, de csökkentetett; 3. és ez legfőbb sérelmük: az egyes fizetési osztá­lyokba előmenetel joga törvényileg ní/m biztosít­tatik. A sérelmes javaslat ellen a vasíutasok rögtön az egész ország vidéki középpontjaiba tartott gyűlé­seken állást foglaltak s egyszersmind elhatároz­ták, hogy folyó hó 20-án, s4erdán Budapesten monstre-tiltakozó gyűlést tartanak. Az országos nagygyűlés megtartását azonban a kormány nem engedélyezte s az elnökigfízgatóság távirati kör­rendeletben tiltotta mef a vasutasoknak, hogy Budapestre jöjjenek. E, rendelet ellenére kedden az esti vonatokkal töjób ezer vasutas érkezett fel a fővárosba, kiknek f nagyrészét a rendőrség le­tartóztatta. E kör ülményről a vonalokon levő összes alkalmazottakat táviratilag értesítették. rendbe. *% rf t J^ "7'^^őtaefc T'"'' vasutasokéi ' Ó' a ^o—- e k• mint kedveió' ről nem tudta­okozott az a valamint a/ Cs. é s mazottai sztr / Wör szintén kezett), ott aztán a vonatkisérő személyzet leszál lott s ugyanekkor az egyes állomások hivatalno­kai, altisztjei, szolgái, az Összes állomási élenjárók, váltóőrök abbahagyták szolgálatukat. Az ü'/Aet­vezetŐBégi székhelyek irodái szerdán reggel óta néptelenek, az osztálymérnökségek munkája szintétv szünetel. Szerdán reggel, mikor a mi állomásunkra a k elte U ösÜtörtökj i,, sztrájk első hirére kitóduló tömeg az állomáson ^Után veszteglő hosszú vonatot, az itt rekedt celli, szom­bathelyi, gráci utasokat, kik abban a hitben, hogy a forgalmat tán 12 óra leforgása alatt ismét meg­kezdik, közönbösen sétáltak a perronon, vagy a sinek között, — látta, még nem volt tudatában annak, hogy úgy anyagi következményeiben, mint erkölcsi súlyában minő kiszámíthatlan, elképzelhetlen óriási hordereje van ennek a sztrájkok világ-krónikájában páratlanűl álló munkaszünetelésnek. Mert tudni kell, hogy az államvasutaknak 36,000 alkalmazottja van, harminchatezer olyan ember, akinek munkáját pótolni abszolút nem lehet, nemcsak rengeteg számuk miatt, de azért sem, mert nagy felelősséggel járó hivatásuk elvégzésére rajtuk kívül senki sincs képesítve. Csak a délutáni órákban, csak főleg másnapi' mikor a rendes hírforgalom (melyet egyedül & Pápai Hirlap iparkodott pár rendkívüli kiadásá­val szerény módon pótolni) megszűnt, mikorra kereskedelem tudatára jött, hogy lüktető ere >el van vágva, mikor szinte bénának kezdte érezni mágát az egész vidék, mikor a k özépkorban vagy legaflább is a forspontos világban kezdtük magunkat érezni át fo ]y ta k- A tárgyalásokat és távíró, távbeszélő ellenére láttuk, hogy alvilág- nyugalmazott államtitkár közvetít _ ,, , , , ,, . ' j » A vasutasok kovetelményeine tói elvagyunk szakítva, akkor jöttünk rá,f hogy kivetkezők : itt egy nagy, egy rettenetes dolog történik,,amely­nek minél előbb véget kell érnie. / (Álhírek.) bb bizony­sumerról sem indenfelé ál­melyek tudni 'sy Hiteles értés^^ fog^ ^gy^ ' : <Z Vete l^eik "Mgot *f ]< kl r*W k- , 8 é°ek ' hvt h^ w sak lé.bg 6^ Jéii' ü~ e h«»fm-ti rhh t» Tegnap d. u. 3 l. rendkívüli kiadást adtu la c^dsunk) szőve A tegnapi nap s a ma (Budapesti és győri telefont A tegnapi W A kormány és a vasutas) galmi bizottsága között a tárgyi. >gn íjuagyc A szerdai nap Pápán a leg talanságban telt el. Pozitív hírt lehetett kapni. Természetes, hogy hirek kerültek forgalomban. így vélték, hogy Kelenföldön egy mozdonyvezetőt, ki vonatot akart indítani, társai/' lelőttek, a hir szerencsére nem bizonyult valíonak ; már az első nap elcsapták Ludwig elnökmazgatót, Hieronymi minisztert, ami eddig még' legalább nem történt meg; véres erőszakoskodásokat kolportáltak, amit a Pesten levő vasutasokkal szemben alkalmaznak, amikből csak anrw^l volt igaz, hogy a vasutasok egy ideig rejaűőri fedezet alatt állottak. / , ' (Rendkívüli kiadásaink.) '' Másnap csütörtökön lapunk két rendkívüli kiadást adott ki a következő szöveggel: Harminchatezer vasutas sztrájkja. Az egész országot izgalomban tartó vasutas­sztrájkra vonatkozólag tegnap, késó' esti órában a következő táviratot kaptuk Budapestről: A magyar államvasutakon egész országban forgalom teljesen szünetel. Vasúti alkalmazottak ezrei tartózkodnak fővárosban, kiket rendőrség tömegesen tartóztat le. Tisza országgyűlésen katonai segédlettel való forgalmat, legerélyesebb intézkedéseket helyez kilátásba. Kormány nem enged. Lapok csak erről irnak. Főváros élelmezési zavaroktól fél. Helyzet kétségbeejtő. A vasutak sztrájkja. A vasutasok sztrájkjára vonatkozólag Buda­pestről d. u. %4-kor a következő telefon tudósítást kaptuk : Délelőtt Házban viharos ülés volt. Polonyi interpellált a tervezett katonai vonatok dolgában. Hátha a szuronyok is sztrájkolni fognak ! ? — szólt. 1. a kormány 24 óra leforgása nyosabb alapon új fizetési törvényjavas son be, amely az egyes fizetési osztálj automatikus előmenetelt biztosítsa ; 2. a kormány adjon engedélyt vasutas szövetség" alakítására ; 3. 24 óra leforgása alatt adjon a vasi nak szolgálati pragmatikát ; 4. adjon biztosítékot róla, hogy azokat, 1 mozgalmat vezették, kik benne részt vettek, elbocsátással, sem áthelyezéssel, sem semminei? fegyelmi büntetéssel nem fogja sújtani; 5. adjon biztosítókot a kormány, hogy a főtisztviselők, kik mozgalomban nem vettek részt, jelenlegi állomáshelyükről áthelyeztetnek; 6. az újonnan készítendő fizetési javaslat alapján a pótlékok haladéktalanul utaltassanak ki. A sztrájkgyülés minden tagja esküt tett, hogy jogos követeléseikből nem engednek. Hogy a kormány e követeléseiket teljesíti-e, még nem tudott dolog, annyi tény azonban, hogy az új fizetési javaslat az 1901. évi alapon már készül. / A forgalom újra felvétele tárgyában a kor­mány a következő intézkedést tett: Egy rendes személy- és gyorsvonatot indított Marchegg irányában Bécs felé, melyet a katona­ezred legénysége vezet. Az államvasútak igazgatóságának hivatal­nokait külső (vonal) szolgálatra rendelte ki. Az igazgatóságbeli hivatalnokok azonban a rendelet teljesítését megtagadták. Mindama műszaki személyeket (mérnököket, ipariskolát végzett tisztviselőket), kik részben a kereskedelmi, részben a fóldmívelésügyi miniszté­rium diszpozíciója alá tartoznak, vasúti szolgálatra osztották be. (A távirdához postásokat is !) Az összes nagyobb állomásokat katonaság szállja meg. Az igazgatóság kiküldöttje mindenütt felszólítja a vasutasokat, hogy szolgálatba álljanak; aki nem áll szolgálatba, annak az állomás terüle­téről távoznia kell. (Győrött Jármay főfelügyelő jelent meg az állomáson, felszólításának csupán 2 — 3 főbb tisztviselő engedelmeskedett.) Az összes kincstári távirda és telefonhivata­lok parancsot kaptak, hogy a sztrájkoló alkalma-

Next

/
Thumbnails
Contents