Pápai Hirlap – I. évfolyam – 1904.
1904-04-09 / 15. szám
I. évfolyam. 15. szám. Pápa, 1904. ápr. 9. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség' és kiadóhivatal: Jókai Mór utca 856. sz. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: E>R- KŐRÖS ENDRE. Előfizetések és hirdetések felvétetnek Kis Tivadar, Kohn Mór fiai és Wajdits Károly urak üzletében, valamint a kiadóhivatalban. Katonabeszállásolás. Ismeretes lapunk olvasói előtt az a sok panasz, mely a katonabeszállásolással kapcsolatban az első sorban érdekelt gazdaközönség részéről évek óta felhangzik, s melyek megszüntetése céljából a képviselőtestület legutóbbi közgyűléséből javaslattételre utasította a városi tanácsot. A tanács ez utasításnak eleget tett s javaslata a f. hó 12-én tartandó közgyűlésen kerül tárgyalás alá. A katonabeszállásolási mizériák alapos orvoslására legalkalmasabbnak mutatkozott katonai barakkok építése arra a mintára, amint azt Esztergom városa is elrendelte, mely úgy látszik a hasonló természetű bajoknak elejét veendő nem egészen 50.000 koronányi költséggel barakkok felépítését határozta el. Nem ismerjük azt az építési módot, amely Esztergom városának a barakkok felállítását ilyen aránylag kis befektetési tőkével lehetővé teszi s éppen ezért nem mondhatunk kritikát a fölött a terv fölött, melyet a városi mérnök 2 század lovasságnak barakkokban elhelyezésére a telkek vételárán kívül majdnem 82000 kor. költséggel készített. Közel 100.000 koronába kerülnének tehát a barakkok, melyek legföljebb két század lovasság elhelyezésére rendelkeznének férhelyiségekkel! Fölösleges talán bővebben fejtegetnünk, hogy ily csekély eredmény ekkora költséggel nagyon drágáu volna megvásárolva. S ha barakkok építése csakugyan ily nagy összegbe kerül, ha a kőből tervezett falak deszkával helyettesítése s általában az egész építkezési tervnek oly irányú módosítása, hogy az csak a föltétlenül szükségest nyújtsa, sem redukálná igen jelentékenyen a költségeket, akkor sajnálattal bár, de mi magunk, kik a gazdaközönség idevonatkozó kérvényét a legnagyobb jóindulattal fogadtuk, kénytelenek lennénk azt ajánlani: álljanak el barakkok építésére vonatkozó kérelmüktől. Nem hallottunk róla, hogy a városi tanács egy másik lehetséges módozatról is gondoskodott volna t. i. arról, hogy a katonabeszállásolást magánvállalkozóknak adja ki s kipuhatolta volna, hogy ily módon mennyibe kerülne a városunkba beszállásoltatni szokott katonaság elhelyezése. Nem kételkedünk ugyanis, hogy akadnának magánvállalkozók, akik mindenesetre olcsóbb összegért adnának , férhelyiséget a katonaságnak, mint amennyibe az ügy hivatalos kezelés mellett kerül. Legsürgősebb, mert legtöbb jogos panaszra okot adó, a lovasság beszállásolásának kérdése s azt helyeseljük, hogy a v. tanács erre helyezte a fősúlyt. De nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a lovasságon kívül jelentékenyebb számú gyalogság is szokott városunkba jönni. Pápát és vidékét a katonai intéző körök ugyanis kiváló alkalmas terepnek tartják hadgyakorlatok céljaira, csak pár év előtt mondta Ottó királyi herceg itt léte alkalmából: »Onöket mi gyakran felfogjuk keresni.« Célszerű tehát, hogy a gyalogság elhelyezésének kérdése is megfontolás tár/ gyává tétessék. Es itt, ha ezeknek elhelyezése barakkokban nem Volna lehetséges, úgy hogy az eddigi elszállásolási módot kellene fenntartani, föltétlenül méltányosnak és szükségesnek tartjuk, hogy azok a díjjak, melyeket a vármegye két év előttig fizetett, ismét visszaállíttassanak s a gazdaközönség a neki okozott sok rendbeli kellemetlenségért legalább némileg kárpótoltassék. Mert bizonyára nem mondunk új dolgot, ha azt mondjuk, hogy éppen e díjjaknak a vármegye részéről történt leszállítása töltötte meg csordultig az elkeseredés poharát, melybe addig az ürömcsöppeket a dijjak kifizetésének négy-öt évig való elhalaszA „PÁPAI HÍRLAP" TÁRCÁJA. Viszontlátás. De jó is volt ott napkeleten, Egy édes árny azt súgta nekem Napkeleten : Valaki távol napnyugaton Azt álmodja, mit én álmodom, En álmodom. Minek is jöttem én napnyugatra, Álmot űzve, holt álmot siratva, Elsiratva. Nem érti egymást Kelet-Nyugot; Tél fogad itt, míg tavasz van ott, Tavasz van ott. S én lázban égve, ő hidegen Találkozunk, mint két idegen, Két idegen . . . II. Az élet áll gátul közöttünk, Frigyet csak álmunkban kötöttünk. Szegény poéta eldalolta, Szived meg utána dobogta. Érzékeny húr, vékony selyemszál, Jaj de hamar el is szakadtál! III. Ha a józan kor idején Majd összejövünk te meg én S be fognak egymásnak mutatni: Nem is fogunk azon mulatni, Mert annak ez a rendje-módja. Bolond a sziv, mely azt dobogja : Ismerlek régen, dobbanásom Volt az én bemutatkozásom . . . Nem emlékszünk sem én, te sem S mint két vadonat idegen Örülünk illőn a szerencsén, — Ah, eddig nem is volt szerencsém! Mikolth. A fehér legyezős asszony. Irta : Anatole Francé. A Szung tartományból származó Csuang-Cen tudós és tekintetes férfiú vala, ki is a bölcsfségében annyira vitte, hogy minden mulandóságtól elfordula elméjében, s mivelhogy, jó khinai létére, örökkévalóságokb an sem hitt, hő leikének alig maradt egyéb vigasztalása annál a megnyugvásnál, hogy mentnek tudta magát minden hivságaitól s gvengeségeitől a többi emberfiának, aki mind haszontalan kincsek és hitvány tisztességek után esenkedik.. Mindazonáltal valami különös jó foglaltathatik ebben a megnyugvásban, mert holta után bolduguak ismerték s irigylendőnek Ítélték. Hát, amig az ismeretlen hatalmak élnie engedték, napos ég alatt, mosolygó zöldelés közepett, CsuangCen megszokta, hogy ahol az élete telik, elmélkedéseibe mélyen elmerülve járjon-keljen, maga se tudva mért és merre. Valamelyik reggel, mikor véletlenségből a Nam-Hoa viruló hegyoldalaira tévedt, valahogy egy temetőben találta magát, ahol az ország szokása szerint vert földből való kis halmok alatt nyugodtak a halottak. A szemhatárba vesző e számtalan sir láttára a tudós férfiú mélyen elgondolkozott az embernek sorsán. — íme, — így szólt magában — íme a keresztút, Sirolin,, v„S™ £ 4h rat éL° r r; tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál úgymint idült bronchitis, szama rliurut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a kölifigést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakbari üvegenkint 4-— kor.-ért kapható. — figyeljünk, hogy minden üveg alanti céggel legyen ellátva: F. Hoffmann-La Rocbe & Co. vegyészeti gyár Basel (Svájc).
