Pápai Hirlap – I. évfolyam – 1904.

1904-03-26 / 13. szám

13. szám. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség- és kiadóhivatal: Jókai Mór utca 856. sz. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: 13KŐRÖS ENDRE. Előfizetések és hirdetések felvétetnek Kis Tivadar, Kohn Mór fiai és Wajdits Károly urak üzletében, valamint a kiadóhivatalban. Közegészségügyünk hiányai. Minden embernek legértékesebb kincse az egészség, ugyanez így áll a községekről is. Egészségtelen községekben a lakás ve­szélyes, raig a jó egészségű községekben a lakás sokkal kellemesebb, az élettartam hosszabb. Amint a levegő hőmérsékletét lehet olvasni a hőmérőről, úgy lehet vala­mennyi községnek egészségi állapotát pon­tosan megtudni, ha néhány egymásutáni év halálozását ismerjük. Ha Pápa városának egészségügyi álla­potát vesszük szemügyre, azt tapasztaljuk, hogy 1848 előtt itt közegészségügyi intéz­ményekről szó sem volt. Nem létezett itt egyéb, mint az irgalmasok kezdetleges álla­potban levő kórháza 24 ággyal, a zsidó kórház, amely még sokkal kezdetlegesebb állapotban volt, s két sötét szobából állott a mostani Eötvös-utcában négy ággyal férfiak és négy ággyal nők számára. Ezeken kivül volt még a városbau egy tágas szoba tiz ággyal nőcselédek számára, s ugyan­ezzel egy tető alatt néhány piszkos zárka őrültek számára, de ez sehogysem érdemelte meg a kórházi elnevezést. Mindezen intéze­tek utcasorban voltak és vannak még most is. 1851-ben történt közegészségügyi tekin­tetben az első lépés, amennyiben ,az akkori soproni helytartóság egy orvost bizott meg a halottkémi teendőkkel s így legalább biz­tosítva volt a város lakossága az ellen, hogy élve ne lehessen senkit eltemetni. Az előtt még erről sem történt gondosko­dás. Ugyanezt az orvost bizták meg később a himlőoltással is. Ezután évtizedek teltek el anélkül, hogy csak a legcsekélyebb hala­dás is történt volna, s az akkori városi ha­tóság a legnagyobb nembánomsággal nézte a 37°/ 0-osévi halálozást. Ha tétetett is valami indítvány e szomorú állapotok javítására, az akkori polgármester, a tanács és a köz­gyűlés is a legkonokabb ellenségei voltak minden ilynemű javításnak. Csak 1892 után történt változás. Az első lépés volt az aszfaltjárda készítése, a legmesszebb kiható hasznot pedig a vízve­zeték létesítése hozta 1898-btn. Ehhez járultak még a szociális jellegű országos intézmények (kerületi pénztárak), mert ezek által több ezer oly munkás részesül ingye­nes orvosi kezelésben és gyógyszerben, akik az előtt ilyenekhez vagy egyáltalán nem, vagy csak kivételesen fordultak. Tapasztal­juk is azóta, hogy városunk közegészsége fényesen javult, a halálozás 37°/ 0-ról leszállt már.20, sőt 19 0/ 0-ra is. De itt sem szabad megállanunk, mert kötelességünk folyton javítani a közegészségügyet, s ennek eléré­sére múlhatatlanul szükségesek a következő intézmények : Első helyen áll egy kórház, amely eddig teljesen hiányzik, mert az irgalma­soknál csak korlátolt számban vehetők fel a betegek s csakis férfiak, a női kórház többnyire üres, mert pénzalapja igen csekély, a zsidó kórház mindössze csak 12 ággyal rendelkezik s ezeket sem használhatja ki teljesen ugyancsak pénzhiány miatt. Köte­lessége tehát a városnak egy kellően beren­dezett kórház felállításáról gondoskodni. Helytelen volna ez ellenében felhozni azt, hogy a meglevő kórházak sincsenek tele, tehát nincs szükség új kórházra, mert csak azért nincsenek kihasználva, mert a mi kö­zönségünk éppen a kellő kórházak hiányá­ban még nem tanulta meg méltányolni a kórházak áldásos hasznát, s nincsen eléggé arra nevelve, hogy mikor vegye igénybe a kórházat. Legnagyobb szükségünk van egy gyermek-kórházra, mert ennek teljes hiánya okozta azt, hogy a járványok városunkban i mindig nagy terjedelmet öltenek. Szerencsére jvan a városnak egy kórházi célokra min­I den tekintetben megfelelő telke, amelyre építhetünk s kell is, hogy. építsünk, egyelőre csak annyit, amennyi anyagi erőnktől telik, de persze úgy, hogy ez a jövőben tovább fejleszthető legyen. Másodsorban szükségünk van csator­názásra. A csatornázás van hivatva a város egész területén leeső csapadék vizet, úgy­szintén a házakból összegyűlendő szenny­vizet, s az eddigi pöcegödrök tartalmát el­vezetni, ami által a talaj megfertőzését meg­akadályozza, s azt mindig szárazan tartja. Sajnos azonban, hogy mivel a csator­názás legalább félmillió koronába kerül, amit megteremteni most és még hosszú ideig képtelenek vagyunk, annak megvalósításáról egyelőre le kell mondanunk. Ugyancsak sok javítani való van a j lakás-ügynek fontos kérdése körül is. Föld­szinti lakásaink az egész városban kivétel nélkül nedvesek, alacsonyak és szűkek, nincsen bennük sem elég világosság, sem elég levegő, s ennek ellenére még mindig úgy épít nálunk mindenki, ahogy neki tet­szik, mert jogérvényes építkezési szabály­A „P ÁPA I HÍRLAP^ TÁRCÁJA. A fekete herceg. Irta: Hcrvay Frigyes. Azt hitte, hogy az életben úgy fog történni minden, amint ő azt rózsás álmaiban kirajzolta magának. Erősen hitte, hogy ha most nyomorognia kell is, egyszer majd csak kisüt felette is a nap. Oly erős volt ez a meggyőződése, hogy mikor barátnői résztvevően kérdezték, hogy miért jár olyan kopott ruhában ; miért nem tesz úgy, mint ők, akkor felragyogott az arca és mondta: — Eljön értem valaki, akire várok. Biztosan eljön, meglássátok lányok, olyan biztosan, hogy akár mégis esküdném rá. Ne féljetek, nem lessz akkor így. Selyemruhában fogok járni, aranyos palota lessz a lakásom és puha, bársony-párnas hintón fogok kocsikázni vele. — Kivel ? Kire vársz ? Boldog Isten, 6 maga sem tudta. Csak annyit érzett sejtő gondolattal, hogy valami nagyon nagy úr lessz. A lelkével tisztán látta, de nem tudta néven nevezni. Társnői összenevettek, a kis kóristáné pedig tovább szőtte, szövögette aranyos álmait. Homályosan emlékezett vissza gyermekéveire, - miket egy szűk, sötét földszintes szobában töltött el, ahol azonban tündérvilágban élt. Ahol egész nap szabadon mereng­hetett azokon a szép meséken, melyekkel esténkint, ha kiültek az udvarra, a szomszédék szakácsnéja tömte tele a fejét. Oh, mennyi vággyal, milyen mohón hallgatta ezeket a meséket. S a szegény lánynak, akinek nem volt senkije, mosolygó tündérek, királyfiak és király­kisasszonyok lettek a jó ismeró'sei. Azoknál kalan­doztak a gondolatai ébren és azokról álmodott éjjel. Azokról a földi nyomorúságot nem ismerő árnytalan lényekről: Hófehérkéről, Töviskéről, az elbűvölt királyfiról, meg a fekete hercegről. A fekete hercegről, aki megigérte egy szegény kis pásztorleánynak, hogy magával viszi. És a szegény leányka várt és a fekete herceg eljött érte. Fehér paripán jött, csillagos éjszakán, mezítelen lábacskáira szegény pásztorleánynak selyem cipőt húzott, táltos lova nyergébe maga mellé ültette és elvitte az aranysarkon forgó várba, ott megtette királynőjének. Leányos képzeletének erre a minden jóval felruházott alakjára gondolt legszívesebben és leg­többször. Azt mondhatnám, bűnösen sokszor. A leányka felnőtt, az élet és a nélkülözés komollyá tették. A mesebeli álmok leszürődtek a valóságon és eltüntették a királykisasszonyokat és a tündéreket is. Csak a fekete herceg maradt meg a maga fényében és gazdagságában, ezt nem tudta elfejteni. A szegéuy kóristaleány erre a fekete hercegre várt. Várta mindennap, biztos hittel, szilárd türe­lemmel. Egy izben már azt hitte, hogy megtalálta. Ott ült a páholyban, látcsöve égetőn szegező­dött a leányra. A kis kóristáné szivdobogva vette észre, mint mered rá a két nagy üvegszem és torkán elakadt a hang, nem birt énekelni. Lázas sietséggel hányta le magáról előadás után csillogó szinpadi kosztümjét, hogy felöltse kopott ruháit. Egész természetesnek találta, hogy a kapuban már várakozott reá az ismeretlen. Azaz, dehogy ismeretlen. Hisz álmaikban sokszor találkoztak. A leánynak úgy rémlett, mintha ez a délceg férfi mély Sirolin, ? ÍK Ktat'L"; tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál úgymint idült bronchitis, szamár hurut és különösen ' lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a liöliösést és a liöpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4-— kor.-ért kapható. — ligyeljünk, hogy minden üveg alanti céggel legyen ellátva: F. Hoffmann-La Roche & Cc. vegyészeti gyár Basel (Svájc).

Next

/
Thumbnails
Contents