Pápai Független Ujság – I. évfolyam – 1893.

1893-11-19 / 35. szám

Ferencz István, Obermajcr József, Hoftmann Sámuel, Margulit Lajos, Hauptmann István, Henc Tamás, Bognár Gábor, Rápoch Sándor, Staub József, Horváth Sándor. Nagy Gyula, Veisz V. Mór, Günsberger Mór. Róthberger Adolf, Stern Ármin, Pollák Manó, Czompó Gábor, Bőhm Ignácz, Veisz Sámuel, Klein Jónás, Berger Sámuel, Meizner, Lipót, Ráth Ferencz, Deutsch Adolf, Volf Ignácz, Neubauer József. Selyemtenyésztesünk érdekében. MOTTÓ : Krajczárból lesz a forint. A földmivelési, kormány bólcsessege és czéltudatos akcziója, egy oly kereset forrást honositott meg, mely a legcsekélyebb befektetés nélkül is aránylag jó mellék jövedelmet biztosit az azzal foglalkozóknak — értjük a selyemtenyésztést. A selyemtenyésztés egyike a legkönynyebb foglalkozásoknak, a mennyiben akár agg, akár nő, de sőt még gyermek is űzheti s alig vesz 4—5 heti időt igénybe s egyik főelőnye abban rejlik, hogy közvetlen aratás előtt mikor is a földmívelő ember legnagyobb szorultságban van, juthat ha nem is nagy, de mégsem épen jelentéktelen öszszeghez. Ujabb időben szép lendületet vett és fokozatosan haladt előre nálunk a selyemtenyésztés, ugy hogy mig az 1880. évben a selyemtermeléssel foglalkozó községek szama 71, a családok száma 1.059 volt, az 1892. évben a közsegek száma 2590, a családok száma pedig 72,188-ra rúgott. — Tehát nem több, mint egy évtized alatt a községek száma majd 40-szer, a családok száma pedig majd 70-szer akkorára szaporodott, mint volt az 188l-ben. Bár a gubótermés nem tartott mindig lépést a községek illetve a csaladok számának emelkedésével. Különösen az 1892. év volt az, a melynek a termelese a közsegek és családok számához viszonyítva kedvezőtlennek mondható. A termelésnek eme apadása a szederfák lombtermésének elégtelenségében leli magyarázatát ; az 1892. évben ugyanis már csak oly szederfák állottak a termelők rendelkezésére, a melyek az előtte nem mondani, hanem bizonyitaríí kell. Fölfogom ijedelmét. Azóta a »méltsásék« mindent elkövetnek, hogy a Szabó név viselőjének megkönnyítsék életét, a miért ártatlanul kellett • szenvednie : és Szabó barátom nagyon jól érezheti magát náluk, mert már ... öt hét óta lakik ott. A szerelem - A »Pápai Független Ujság« eredeti tárcz&ja — I. A szerelem fogalmáról. A szellem világát a lélektan, három főrésze osztja fel, a gondolkodás, érzés, akarás birodalmára. Legnagyobb s egyszersmind legismeretlenebb az érzés birodalma, Minden érzelem mysterium, melynek homályába a kutató elme világosságot deríteni képtelen ; de legnagyobb talány a leghatalmasabb és legáltalánosabb érzelem : a szerelem. A szerelem fogalmának tökelet'es meghatározását nem ismerjük. Meghatározása ugyan légió, de valamennyi összevéve sem tükrözi vissza a teljes igazságot. Nem csoca, ha a mindennapi életben a szerelem fogalmát illetőleg nagyon eltérők és tévesek a nezetek mikor a bölcsészek és költők is különböző álláspontokat foglalnak el. Minden érzelem tes

i

;. és szellemi részvaló évben is használva lettek s igy az ily erejét vesztett fa már nem volt képes oly mennyiségű lombtermést produkálni mint a mennyit a fiatal csemeték lettek volna képesek, — a selyméreknek egy része az éhség következtében elveszett. A mondottakból folyölag tehát első és legszükségesebb teendő, ha selyemtenyésztésünket az elpusztulástól megóvni akarjuk kellő számú szederfák ültetése. A községekre hárul itt a hazafias kötelesség súlya, ezt nemcsak hazafiasságból, de a nép jóléte érdekebői is megtehetik, nekik kell minden eszközzel odahatni, hogy az utak, mezők, rétéi szederfákkal szegélyeztessenek be ; a községi tanítóknak pedig gondoskodni kell, hogy a községi faiskolákban évente minél több szederta csemete neveltessék, ha majd az egész országban mindenhol elegendő szederfa lesz, akkor reményeljük, fognak akadni ügybuzgó férfiak, akik felvilágosítva az elfogult népet, törekedni fognak, hogy selyemtenyésztésünk mind jobban elterjedve.s mindjobban megizmosodva szamottevő tényezőjévé váljék gazdasági életünknek. Ajánljuk ezt a látszólag csekély fontosságú ügyet megyénk alispánjának, a főszolgabiráknak, de különösen a községek oszlopainak a lelkészeknek, és tanítóknak hazafias gondjaiba. A győri Kereskedelmi ös ipartaaratól. Pályázat egy eriruhaszövetek szállítására. A magy. kir. államvasutak igazgatósága a hivatalnokai részére szükséges egyenruha-darabok késziteséhez megkívánt felső kelmék (szövetek) szállítására pályázatot hirdet. A kellőleg felszerelt ajánlatok f. évi november hó 30. napjának déli 12 órájáig nyújtandók be. JVémet vámügyi intézkedések. A német kormány a német-orosz vámháboru alkalmából szükségesnek látta bizonyos kivételes vámügyi intézkedéseket léptetni életbe s bizonyos czikkek forgalma tekintetében szigorúbb ellenőrzési rendszabályokat alkalmazni. Az érdekeltek miheztartása czéljából van szerencsénk ezen intézből áll. Az érzelmek ezen tulajdonságánál fogva a bölcsészet és költészet részint testi, részint szellemi oldaláról tünteti fel a szerelmet. A szerelemmel nagyon, mostohán bántak el a bölcseszek, kik pedig a lét és tudás legvégső okait évezredek óta kutatják, és a tapasztalat körén kivül eső dolgokat és fogalmakat (világ, Isten, lélek) az ész fényével megvilágosítani igyekeznek. Az ókorban élt bölcsészek kózül Xenophon feljegyzése szerint Sokratesnek következő fontos mondását ismerjük a szerelemről : »két Venus van ; egyiket mennyei, Urániának hivják ; másik földi es népszerű, neve Polymnia. Uránia uralkodik minden tiszta vonzalom felett, Polymnia felgerjeszt minden érzéki és durva vonzódást,« Sokrates tanítványa Plató, Venus Urániának volt dicsőitője és a hálás utókor az ő nevéről nevezte el az érzékiségtől tiszta szereimet plátói szerelemnek. A középkori bölcsészet a theologia határán tűi nem terjeszkedett s a szerelemmel nem bíbelődött. Az ujabb korban a bölcsészek közül a szerelemmel bővebben csak a nagy pessimista és nőgyűlölő Schopenhauer foglalkozik. O szerelmet ösztönszerűnek mondja és sok okoskodás után kijelenti, hogy a szerelem nem más mint (faji) ösztön. Sokrates, Plató és Schopenhauer e háj-om bölcsész együttesen vezetnek bennün* kedéseket a következőkben ismertetni; 1.) A tőlünk Németországba vitt mindazon áruk tekintetében, melyek a Németbirodalommal fennálló kereskedelmi és vámszerződés A. mellekletében foglaltatnak a szerződési tételek szerinti vámkezelés czéljából különös bizonyítás nem követeltetik, hanem a monarchia szabad fogalmából való származást igazoló kisérő okiratok elegendőknek tekintetnek. Kivétel csak a következő árukra áll fenn u. m. épület és szerszámfára, hordódongára és kosárkötőfüzre, a melyeknél a termelés igazolandó. 2,) A termelés igazolása megkívántatik a következő áruknál u. m. fémáruk, halak, dohánylevelek, diszzsinór, faggyú, olaj, gyékények és lábtakaróknál, melyeknel a származás, vagy hatósági bizonyitványnyal, vagy más módon, mint áruszámlák, kereskedelmi levelezések stb-vel igazolandó. A vasutak előirányzati szükséglete. A m. kir. államvasutak, ugy a cs. kir. déli vasút, továbbá a m. kir. államvasutak és a diósgyőri vas- és aczelgyárnak igazgatósága közölte a kamarának az 1894. évi anyag- és leltárszükségletének előirányzatát. Ezen kimutatások mindenki számára a kamara irodájában nyitva állanak, Pályázat kő,- tégla- és mészszállttásra. A m. kir. államvasutak budapest-jobbparti üzletvezetősége 4160 m

3 talazási terméskőre, 1,050,000 drb. égetett fali téglára és 3323 m

;

i oltatlan fali meszre pályázatot hirdet, melyre vonatkozólag f. évi november hó 20 napjának déli 12 órájáig nyújthatók be ajánlatok. Pályázat faanyagok szállítására. A m. kir. államvasutak budapest jobbparti üzletvezetősége a jövő év folyamán szükségelt vörösfenj'ő deszka, amerikai padlózat deszka, faragott vörös fenyőfa, keményfa és puhafa lécz oszlop és rud, vörös fenyő palló, ruhaszendeszka és fedőzsindely szükségletének biztositása pályázatot hirdet. Ajánlatok erre nézve f. évi deczember hó 7. napjának déli 12 órájáig nyújthatók be. ket a szellem fogalmának leghelyesebb meghatározására. A sokratesi két Venus Uránia és Polymnia, úgy elkülönítve, mint Sokrates elméletében, a valóságban nem található fel. A mit plátói szerelemnek nevezünk, az csak a képzeletben létezik, mint a kisértet fogalma. De téved Schopenhauer ís, mert a kizárólagos érzékiség és puszta ösztön sem lehet alapja a szerelemnek. A két Venus, az Uránia és Polymnia, minden szerelemben együtt van. A szerelem fogalmában a testi és szellemi, a mennyei és földi egyiránt bennfoglaltatnak. Csakhogy egyik szerelemben a testi, másikban a szellemi rész a tulnyomóbb s épen ezen oknál fogva nem két szerelem, hanem millió meg millió szerelem létezik. A mint nem láthatunk két tökéletesen egyforma emberarezot, úgy két egyforma szerelemre sem akadunk, mert minden szerelemben más arányban van meg a testi és szellemi rész. Ugyanezen eredményre jutunk, ha a költészetben vizsgáljuk a szerelem fogalmát. A »költészet« fogalmát általánosan minden (kötött és kötetlen) költői műre vonatkoztatjuk. Róma régi költői Horatius, Tibullus, Propertius, Catullus, Ovidius versenyezve dicsőitik a Venus Polymniát. A szerelem ama magasztos, képét, melyet a bölcsészek közül Plató dicsőitett a költészétben Dante »Divína Comediájában« találjuk fel először, Oly