Pápai Független Ujság – I. évfolyam – 1893.

1893-11-19 / 35. szám

KARCZOLAT ENEK A HETROL. ZENGI: PAJKOS. Olvasták az axiómát: »Több mindig egy, mint kettő ? ! . — Mért teremtél sajtóhibát Te kegyes, jó Teremtő ? Ha vón', ki mégis elhivé, — Mert lehet ám egy-kettő! — Hát itt a sújtó czáfolat : »Több mindig egynél kettő!« Im itt a tiszta igazság, Hogy mindenki belássa; Mert nem hazud' a mathezis, Mert nincsen annak mássá l De szinte látom, hogy vetik A lapot már a sutba, Mormogva : nó, hát ezt neked Most ki az ördög súgta ? Hogy mathezisről énekelj, Mikor újságot várunk I — Rózsát terem a türelem, Majd ezzel is szolgálunk! Mert, hála Isten, annyi van, Hogy lantunk bele fárad I De hol is kezdjem ?. .. Nos, igen Hát — ültetik a fákat! Jókay-utcza nem lesz már Okod többe panaszra, Aszfaltod mente kizöldül Már szépen a tavaszra ! S ezután kell-e mondanom, Hogy közgyűlés is lészen ? Hát nem azért ültetik-e A juharfákat éppen ? Nem attól tart-e Dani bá', Hogy rádörögnek ismét, ígéretét beváltani Ha tovább is késik még ? . . . Lesz, lesz már tiszta, jó vizünk, —• Bár jobb volna a jó bor! — Már vési, fúrja, keresi Ott künn a bécsi sógor, Oh, hogy a jó Isten neki Mózesi vesszőt adna, Hogy a hová üt, menten ott Friss, tiszta viz fakadna ! Hogy legyen végre valamink, Hogy ne csalódjunk mindég; Mert a vasutunk ügye hejh! Az kuruczul áll színtég ! A szomszédunktól lám megint Csak hiába reméltünk : Megszólalt már a püspök ur, És széthullott reményünk. Részvényt biz ő már nem jegyez, Mert olyan öreg — mondja — Igaz ! hisz' utazásra már Ö neki nem lesz gondja ! A tervek szertefoszlanak, Csak igy szokott az lenni! — A nőegyleti kóstoló, Lám abból se lett semmi ! Műkedvelő előadást Majd tartanak helyette, —De hejh ! ki tudja : szellemi Kóstolójuk ha lesz-e ? . . . . . Nagy nehéz hét volt ez a mult, Folyt a tanulás, próba, Hogy elvállalt tisztét ki-ki A versenyen lerój ja ! Nagy, nehéz hét volt ez bizony, Sok szivecske megdobbant . . , De sikerült is versenyük, — Már rég nem láttunk jobbat! A mai nap is érdekes Lesz fülnek és a szemnek : Hűségi esküt újonnan A honvédek ma tesznek ! Jókai-kör megalakul, — Hejh ! majd kitűnik már ma : Hogy merre halad városunk, Előre-e vagy — hátra ? ! . . Válasz magasztosnak tünteti fel Dante elhalt kedvesében, Beatrixban a szereimet, hogy az iránta érzett vonzalom is kepes megtisztitani, az ő fásult és romlott szivét. Petrarca dalai szinte az eszményi szerelem hymnusai. Dante kortársa a »Decameron« hírhedt szerzője Bocacció nem ismer mást, mint érzéki szerelmet. Francziaországban Corneille az eszményi szerelem felé hajlik, ellenben Racine, Diderot, Voltaire. Roussean, Montesquieu a Venus Pandemos (érzéki szerelem) oltárán áldoznak. Angolország legnagyobb költője Schakespeare, a szerelemben mind a testi, mind a szellemi részt kellőképen méltatja. »Romeo és Juliában«-a szellemi szerelmet, »Antonius és Cleopatrában« a testi szerelmet rajzolja. Becsületére válik hazai költészetünknek, hogy érzéki szerelmet hirdető költők nálunk ez ideig nem voltak és kiváló Íróink csakis a földi salaktól megtisztított szerelmet engedték a költészet templomába bevonulni. A költészet történetének ezen pár vonással való czélzatos feltüntetése mutatja, hogy a költők is részint érzéki, részint szellemi szerelemről zengenek és megerősítenek bennünket azon véleményünkben, hogy sem tóság, mint utólagosan értesültünk, az előadásba határozottan nem egyezett bele, a tanítókkal ezek beleegyezését hitette el. Mi különben magat az ügyet illeti, a bel- es külföldi leghivatottabb paedagógusok azon nézeten vannak, hogy minden tanító saját belátása szerint járjon el, és bátran megmutathat növendékeinek oly dolgokat, melyek nem erkölcstelenek és nem erkölcsrontók. E tekintetben sem a sajtó, sem a szülők, de még minden tanító sem a mérvadó. Az a körülményektől függ, hogy a tanító mit mutasson és mit ne növendékeinek, a fő és kizárólag mérvadó az, hogy a mutatvány szellemképző és miveltető legyen. .Schor Ármin. HÍ * * Helyt adtunk e soroknak, melyekből megnyugvással veszszük tudomásul, hogy a hitk. elnökség és isk, igazgatóság nem adott engedélyt a hasbeszélőnek, hogy az iskolában előadást (?) tartson. — Ez esetben csak csudálkoznunk kell a t. tanító ur .k hiszékenységén, hogy oly könnyen rászedettek magukat ! Mert mi a hasbeszélés mutatványában semmi szellemképzőt és miveltetőt nem látunk, s fenntartjuk azon megjegyzésünket, hogy azokat a 10 krajezárokat bizony nemesebb czélra lehetett volna fordítani ; s ebben, ugy hisszük, igazat adnak nekünk ügy a kül,- mint a^belföldi paedagogusok, valamint a t. tanító urak is. a »Pápai Független Ujság« 34. számában megjelent »Hasbeszélő az izr. iskolában« czimii közleményre. Tisztelt szerkesztő Ur ! Becses lapjának legutóbbi számában »Hasbeszélő az izr. iskolában« czimen megjelent közleményre van szerencsém a következőket megjegyezni. Az illető fiatal ember, daczára annak, hogy az elnökség és igazgakizárólagosan érzéki, sem kizárólagos szellemi szerelem nem lakja a sziveket. A szereiéin testi és lelki vonzalom. A szerelem minden érzelemnél erősebb és csak külön nemű egyének közt letezhetik. E szerint a szerelem különnemű egyének közt létező fokozott testi és lelki vonzalom. Ez talán a szerelemnek lehető legjobb meghatározása, mely ügy a bölcsészet, mint a költészet kritikáját kiállja, A lehető legjobbnak mondjuk mert még ez a meghatározás sem tökéletes, mivel a »vonzalom« sző szinte meghatározhatlan fogalom ; de nem lökéletes azért sem, mert a jelzett meghatározásból nem tűnik ki, hogy a testi és szellemi vonzalom mily arányban vegyülnek a szerelemben. A szerelemnek teljesen tökéletes meghatározását adni nem lehet. Csak az a vigasztaló, hogy fogalmát meghatározni ha szerelemnek nem is, de a szerelmet érezni mindnyájan képesek vagyunk. Ladányi. HÍREK. —* Ifj. Vastagh György a fiatal kiváló szobrász művész (Vastagh György festőművészünk fia) tegnap este Fenyvessy Ferencz orsz. képviselővel városunkba erkezett és a honved-szobor concerten meg is jelent. Vastagh tervezte a pápai honvédszobor reliefjeit és a szobor tetejére alkalmazandó phőnix madárt és most azért hozta magával Fenyvessy, mint a pápai honvéd szobor-bizottság elnöke, hogy a szobor végleges felallitása és a márvány-meretek iránt maga a művész tartson helyszíni szemlét. Vastagh fiatal művészünk nemrég nyerte el a müncheni academia egyik pályázati diját és az idei budapesti teli tárlaton pedig bizonyára feltűnést fog kelteni nagy szobrával, mely egy tevén ülő négert ábrázol, a mint a sivatagban dárdájával nógatja a tevét haladásra. — Kemenesaljái gőzmalom Részvénytársaság czég alatt Kis-Czell szélo helylyel 50 évi időtartamra uj vállalat alakul. A társaság a villamvilágitási te

!ep fölépítését es üzembe való tartását is tervézi. A részvénytőke ötszáz 200 frtos részvény, vagyis 100.000 frt. Az alakuló közgyűlés december 17-én lesz. Az első igazgatóságot a következő alapítók nevezik ki: Lengyel Mór, bankigazgató, Bezsényi Dezső ügyvéd, dr. Berzsenyi Jenő orvos, dr. Gefin Lajos orvos, Grünfeld Mór bérlő, Stászky Sándor földbirtokos, Kanders Ferencz kereskedő, Kreisler Miksa gépész, dr. Maróthy László főszolgabíró, Nagy Dénes, Nagy János, dr. Radó Gyula, Rosenberg Lajos, Sarlay Gyula, Takács Ferenc földbirtokosok, Nagy Jószef ügyvéd, Scheiber Bernát kereskedő, Schiller János építész, Weisz Kálmán kereskedő, Tulok Benő ügyvéd. — Kinevezés. Dr. Kálmán Bélát (Jánosházai illetőségű) f. hó 14-én MagyarGencsen ker. orvossá nevezték ki — Meghivó. A pápai iparos ifjúság önképző köre 1893. november 25-én felerészben a 4 felekezeti szegénysorsu elemi tanulók karácsonyi ajándékául, a »Griff« szálloda nagytermében Katalin bált rendez. Belépti dij személyenként 60 kr. Családjegy 1 frt 50 kr. Kezdete 7 órakor. Felülfizetések a jótékony czélra köszönettel fogadtatnak és, hirlapilag nyutáztatnak.