Pápai Független Ujság – I. évfolyam – 1893.

1893-08-27 / 23. szám

rányszerü ülledés a csatorna partokra hárittatik ki, a hol megszárad, s a lég szárnyain a légzŐ szervekbe jut, — majdnem peior medicina morbo. Tekintettel tehát arra, hogy aszfaltjárda mellett annak csúfjára ilyen csatorna már szépészeti okokból sem tűrhető meg, de tekintettel főleg arra, hogy az a dirib-darab kövekből álló, helyenkint hiányos kövezetü, s a talajt is örök időkre inficziáló folyóka, mégha egész vonalon azzal a kötelességérzettel tisztogatnák is hetenkint kétszer a mint azt a partjainlakók többsége tényleg teszi, — a város általános egészségi viszonyai érdekében átalakitandó, még pedig a már az országban fellépett kolera-járvány bekövetkezte előtt, nem hangsúlyozhatjuk eléggé, hogy a járda készítésnek e nélkül megtörténni nem szabad, s hogy ez a dolog nem csak azon két (és pedig nem utolsó) utcza lakosságának dol ga, hanem az egész városé. De hát mi történjék ? Gyökeres megoldás természetesen csak az általános csatornázással lenne elérhető, a mire viszonyainkban azt hiszem, még soká nem lehet gondolni. Egy másik megoldás lenne nézetem szerint, s a helyzeten sokat javítana, ha a Kossuth-utczai folyóka a Hencz-féle ház előtt a földalá sülyesztetnék, s úgy vezettetnék egyenest a czinczába. Ezt ajánlja az a körülmény, hogy a szennyvizek a czinczába, a hova most is jutnak, rövidebb idő alatt és rövidebb uton kerülnek, nem fertőztetve meg ok és szükség nélkül még több száz méternyi útvonal levegőjét, kútjait és talaját. Ajánlja továbbá az is, hogy a földalatti csatornadarab költségei némileg megtérülnének az uj-utczai folyókánál, törzsből alakult nemzet félretéve minden érdeket, elfelejtve minden viszályt egyazon oltár, az olympiai Zeus oltára körül a testvérülés diadalát ülte egyszerre az emberi tökély diadalával. Ezen ünnepekről külön időszámítás jött divatba és a versenyek győzteseit nem kisebb emberek vették lantjokra, mint Simonides és Pindar. Az embernek nem szükséges kicsinyesen tudákosnak, nem szenvedélyes regésznek lennie ; nem elégséges a szépnek lángoló szeretete, mely a teremtő istenseg lehelletét megérzi a hideg márványban is, hogy átérezze, átértse azt az izgalmat, mely keblünket általjárta, midőn biztosan tudtuk, hogy pár óra múlva a vasút odaröpit a régi hires versenyek helyére, oda a hol Phidias Zeus-szobra az ó világot látáshoz vonzotta, s a hol Praifciteles Hermese előtt még ma is meghajolnak a koronás fők. Olympia látogatóinak kedvéért a peloponnesusi görög vasutak társulata egy kis szárnyvonalat építtetett Pyrgosból Olympíába. Pyrgosnak ez a vasút sem nem használt, sem nem ártott, de annál többet használt Olympiának, s a legközelebbi környéknek. Azelőtt ugyanis kocsin kellett L/lympiába menni, a mi nagyon sok embert elijesztett és inkább lemondottak az istenek e kedves helyének megtekintéséről, semhogy akár rekkenő hőségben, akár esti ködben e mocsárlázas vidéken végigkocsikáztak volna. Ma már a lehető legkényelmesebben helyezkedtünk el a szellős nyári wagonoka melynek ezután csak az illető házak vizeit kellvén elvezetni, nem szükséges, hogy a mostani szélességgel birjon, hanem elég leend a normális, aszfalt melletti félcsatorna is. Ismét más mód lenne : ha a folyóka nem siillyesztetnék le, az, hogy megkevesbített tartalommal, de vízálló mederben folynék a gyalogjárómellett. A tartalom megkevesbitése alatt értjük azt, hogy a Griff bői s ha meg más ily tömeges szenyvizes stb produkáló épület van a vonalon, abból is szüntettessék meg a kiömlés. Tessék sülyesztőgödröt készittetni, s kihordatni. A közegészségi törvény 10 §-a elégséges támaszpontot ad ennek elrendelésére a hatóságnak és semmi esetre sem való modern viszonyok közé sem a jelen állapot, sem az a jogelv, (?) hogy egy ház vagy üzlet kényelmeért 60—70 más éppúgy contribuáló ház lakossága szenvedjen és fáradjon. A csatorna burkolója pedig akár melyik mód érvényesül, aszfalttal történjék és pedig oly vastag betonalapon, s oly vastag aszfalt bevonással, mint a kocsi bejáróknál alkalmazott. Az aszfalt tisztán tartható, a tartalmat is tisztán levezeti, nem árt neki a tél fagya, s a kocsik, lovak sem ; fentartása nem drága és könnyű. Egy anynyira igénybe vett csatorna csak aszfalttal burkolható. A gyalogjáró és a csatorna közti rész pedig fával ültettessék b , Ennek közegészségi hasznát nem kell bővebben bizonyítgatni, az 1876. XIV. 10 erről is megemlékezik. * Bizonyos, hogy a jelen állapotok az utczacsatornákat illetőleg tarthatatlanok. Megtörténhetik, hogy járványban és a kora hajnalban kirobogtunk Pyrgosból telve kíváncsisággal és bizonyos ábrándos tartózkodással. Mig a szőlőskertek és gránátalmafák jobbra balra ugyancsak szaladtak tőlünk, kiki elmondotta szomszédjainak a régi Olympiáról, a mi hamarjában eszébe jutott, s a mit róla érdekesnek vagy említésre méltónak tartott. Olyan élénk volt a társalgás, hogy az egyik alig várta be a másikat, s az érdeklődés szinte perpatvarrá fejlődött. Egyesek már előzetesen különös tanulmány tárgyává tették Olympiát es ha összegezem, a mit elmondottak, kiteszem magam annak a veszélynek, hogy ismeretes dolgokat ismétlek, de mégis zománczát őrzöm meg a közvetlenségnek, mint akármelyik a közkeletű utikönyvek közül. Az olympiai játékok eredetét az ősmondák Zeuszszal, Pelopssal és Herakleszszel hozzák kapcsolatba, utóbb már a történelem medrében Iphitoshoz fűzték, airől azt tartja a hagyomány, hogy Lykurgussal egyemben ő volt az, a ki 880 Kr. e. az olympiai játékok tartamára egész Görögországban meghonosította az istenbékéjét, jelesül azt, hogy olympiai játékok idején soha sem volt szabad háborút viselni, a játékok területén pedig épenséggel nem. Valóságos vasárnapi munkaszünet ez az ókori hadakozás terén, melynek fontossága előtt minden más érdek elhallgatott és melynek jelentősége fogalmat nyújt magának az ünnepélynek jelentőségéről. kiütése esetében kormánybiztos rendeli el a munkálatokat. Előzzük azért meo\ O ' a mikor nem késő, s mikor tán nagyobb bajt előzhetünk meg vele. Pénzbe fog kerülni a városnak, (mert < nnek terhe nem hárítható át, sem részben sem egészben az első sorban érdekeltekre), de az ilyen kiadások elől kitérni sem nem lehet, sem nem szabad. ^vármegye tapintatlansága. (s. a.) Egyik múltkori vezérczikkünkben azon reményünknek adtunk kifejezést, hogy a törvényhatósági bizottsági ülés a legnagyobb tapintattal fogja összeállítani Veszprém vármegye küldöttségét, mely hivatva lesz megyénket Ö felsége előtt méltó színben bemutatni. Hittük és reméltük, hogy megyei küldöttségünk névsora nélkülözni fog minden inkorrektséget s a józan ész kritikája szerint összeállítva általános megelégedést kelt közönségünk körében. De sajnos, nem igy történt ; megfontolt komoly munka helyett felületes, semmitsem érő férezmunkát dobtak elibénk kimért hivatalos formában, Ujjongjatok és mérgelődjetek, kaczagott markába a megátalkodott klikk, s csakugyan a férezmunka az ő hívei, példás követői körében általános megelégedést, — mig a vármegye érdekeit őszintén szivén hordó, komoly gondolkozású férfiak előtt közös megbotránkozást keltett. Persze, látjuk már a benfentes urak jóízű mosolyát, kik szemünkben az egész históriát gyermekes kicsinységnek tartják, s hízelgő hangon mondogatják majd; mi nem is hittük volna, hogy ennek a chablonszerü, nevetséA versenyek eredetileg csupán versenyfutásból állottak és olyan nevezetességre vergődtek, hogy az egész világtörténet alkalmazkodott hozzájuk. Császárok és fejedelmek vágyódtak az olympyai babér után és Nero császár nem volt az egyedüli, kinek álmait a remény és csalódás bántotta. Mert az elisi versenybírák (hellenodikák) nem sokat törődtek az állással és a fejedelmi dilettáns osztozott a kicsinyes dilettánsok sorsában : olymypiai babér helyett az utókor szánó mosolyát kapta osztályrészül. Természetes azt is eszünkbe kell vennünk, hogy ekkor, a római-hellcn korban az olympyiai versenyek nem állottak puszta versenyfutásbői, hanem egész sorát mutatták a változatos küzdelmeknek. Volt kettős futás (diaulosz), tartós tutás, fegyveres futás, birkózás, öklözés és mindezeknek koronájául a futásból, ugrásból, lándzsadobásból, tányérhajitásból és birokból összeállított »ötös verseny« (pentathlon). Ehhez járult a fiuk versenye, majd a kocsiverseny. Versenyeztek kettős és négyes fogatokkal, trombita-fuvással és hirnöki mesterfogásokban. Egyik társunk, a ki Zeusz tiszteletével foglalkozik különösen, kíváncsi volt a Zeusz oltárára, melyre később részletesen rátérünk, s mely az Olympiában keletkezett templomvárosnak, túlzás nélkül 'nevezhetjük ennek, központja volt. Ehhez az oltárhoz indultak, itt találkoztak a versenyekkel kapcsolatos körmenetek és diszfelvonulások, melyek a