Pápai Független Ujság – I. évfolyam – 1893.

1893-08-27 / 23. szám

ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 6 frt (i2korona) Negyedévre i'50 kr.(3 korona) Egyes szám ára 15 kr. (30 fii.) TANÍTÓKNAK ÉS KÖZSÉGI JEGYZŐKNEK Egész évre 5 frt (10 korona) SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : Bástya-utcza 470. sz. PAPAI HIRDETESEKET és ELŐFIZETÉSI PÉNZEKET elfogad A KIADÓHIVATAL, valamint NOBEL Ármin papírkereskedő. Lapunk számárá hirdetéseltet elfogad a Reuter ügynökség és a Majjy. Távir. Iroda hirdetési irodája Budapest, Gránátos utcza I. szám. LAPTULAJDONOS ÉS FELELŐS SZERKESZTŐ : GOLD LAJOS. FŐMUNKATÁRS : SALZER ALADAR. Az aszfalt és a csatornák. (•) Azon általánosan tapasztalható tünetből, melyet tréfásan, gúnyosan, sőt már komolyan is aszfalt-láznak neveznek s a mely -— l'appetit vient en mangeant — még mindig fokozódóban van, valószínűnek látszik, hogy hova tovább minden valamire való utczára rákerül az újfajta burkolás sora. Sajnálni csak azt lehet e dolog" ban, hogy a haladás e tekintetben nem rendszeres, és nem egy, az illetékes tényezőktől kiinduló tervszerű munkálat alapján, hanem inkább külrőljövő iniciativák, szavazatbeli túlsúly, s kölcsönös compromissumok utján jut most ez, majd amaz utcza, talán nem is a legközelebb érdekeltek többségének kívánságára, s talán nem is mindig a való szükségletnek megfelelőleg, aszfalthoz. Legalább a külső Jókai-utcza egy részének, — mint már szokásba jött : birtokon kívüli fellebbezés hozzákötésével elhatározott, - - burkolása, aligha felel meg akár az éidekelt háztulajdonosok többsége óhajának, akár azon tekinteteknek, melyeknek (mint a középponttól VMIÓ távolság, forgalmi érdekek, építkezési és jövödelmi viszonyok, a védelem és conserválás tekintetei), ilyen határozatoknál figyelembe kell vétetniök. Természetesen nem vonai kozhatnak ezek a Corvin- és barát utczai járókra, a mely utczák, mint két piaczot összekötők, jellegüknél fogva is városiasabbak, és középületekkel is birok, nagy kereskedelmi, mint egyéb okokból méltán és első sorban tarthattak igényt arra, hogy kritikán aluli járóik végre jókká legyenek. Rá fog kerülni a sor a Kossuthutcza mellékutczáira s ezek között az Uj utczára is, amelynek érdekében mozgólodnak is már. Ki tagadhatná, hogy az Uj-utcza beburkolása megokolt és időszerű. Hisz a meglevő járó mit sem enged a Barát-utcza — most már néhai—jarójának gonoszság dolgában. Bátran beillenék valamely hegység, — például a Kis-kárpátok,—domború térképének. Es ezen jár az az ezer meg ezer ember, a ki ezt a jelentékeny összekötő vonalat használja, azt az összekötő vonalat, a mely a Bástyának, s a Korona utczanak forgalmat közvetíti a város belsejével, s az állandó piacznak nevezhető Kossuthutczával. Hanem azért mégis ennek az utczának aszfaltozása az, a mely a legnagyobb megfontolást igényli, mert itt nem elég az eddigi »kövezéssel« (majd nem azt mondtam »kőzetet,« mert olyan antediluvián) feltépni, s a helyét szurkos habarékkal bemázolni, hanem egyidejűleg olyan egyébb intézkedésekre is van szükség, a melyek ha megtétecnek, a munkát kitűnővé, sőt közegészségi tekintetben is áldásossá teszik, mig azok nélkül az aszfaltozás kidobott pénz lesz, az utcza még jobban fog emlékeztetni Ázsiára mint most, mivel hogy contraria juxta se posita magis elucescunt. Van ugyanis az IJj-utczán, és a Kossuth utczán két utczai folyóka, a mely azonban nincs abban a szerencsés helyzetben, hogy csak a saját házai szennyvizét vezetné el, hanem fő gyűjtője mindazon szennyes, bűzös és egyéb folyadékoknak (viznek csak nem nevezhetem) a melyek a Grifftől, a Nagy Ignáczné féle háztól, a baromfi piacztól, s az lglauer-féle üzlettől másfelől az Eötvös-utczától határolt egész házcsoport házaiból kiömlenek. Ez a nagy mennyiségű folyadék az uton, mindennémü, a folyást gátló akadályoktól el-el tömetve, ott stagnál, rothad irtózatos mephitikus illatokat terjesztve ha bolygatják is, (söprés, öntözés) ha nem is. Es valószínűleg olyan bacillus tenyésztő hely, a mely mellett a legexaltabb gelatin kulturák elpirulhatnának. S ezzel a plágával nem bir a város. A söprés, a hetenkinti végigmosatás csak tökéletlen palliativ szerek, sőt tekintve azt, hogy a söprés olykép történik, hogy a kátggl TÁRCZA. REGI NOTAK KINT JÁRKÁLTAM MINAPÁBAN AZ ERDŐN KORA REGGEL, BESZÉLGETÉSBE ELEGYEDTEM A VIG MADÁRSEREGGEL EGY SZÉP MESÉRE TANÍTOTT MEG AZ ERDŐ FÜL'MILÉJE L »SZERETNI« EZZEL KEZDTE SORJÁT, »CSALÓDNI« VOLT A VÉGE. TANULSÁG VOLT A KIS MESÉBEN, MEG IS FOGADTAM MENTEN : DE HAJ A FÜLEMILE ELSZÁLLT S A MESÉT ELFELEDTEM. II. ESTÉNKÍNT ELBOLYONGOK MESSZE, HOGY MERRE, MEDDIG, NEM TUDOM, IRIGY SZEMEKKEL NÉZ REÁM A HOLDFÉNYTŐL ITTAS LILIOM. SZEGENYKÉT SZERELEM EPESZTI, MELY EGYSZER ÉLTET MÁSKOR ÖL : A HOLD NEM JÖHET LE HOZZÁJA, Ó NEM MEHET A HOLDHOZ FÖL. SÁPADT VIRÁG, LÁDD HOGY' ÉN JÁROK IRIGYKEDÉSRE NEM SOK OK, TE EGY HELYT SZENVEDED AZT VÉGIG, MIT ÉN MAGAMMAL HORDOZOK. Laufer Lajos. Kihamvadt oltároknál. — Utiemlék Görögországból. — — A »Pápai Független Ujság« eredeti tárezája. — I. A szokás oly hatalmas rugója cselekedeteinknek, hogy még a legideálisabb dolgokban is szerepet játszik. Miként megszoktuk helyünket az asztalnál, csevegésközben a kis divánon, a színházban, a balterem csillárai alatt, úgy kedélyvilágunk legmagasztosabb megnyilatkozása, a vallás is bizonyos állandó helyekre vezérli a hivők lépteit. Innen van, mikép az uj vallások hatalomra kerülvén, nem szívesen hagyják elpusztulni a régi vallások szentelt helyeit ; sőt ellenkezőleg szívesen települnek oda, a hová a hivők sok-sok száz éven által zarándokoltak. Róma nem hiába volt előzetesen a világhódító birodalom központja, s ugy lőn a lelkeken uralkodó egyházé. Igy maradtak a hivők emlékebe vésődve más áldozó helyek. Igy lett és maradt évezredeken által szent hely Delphi, Eleusis, de különösen e kis tanulmány tárgya Olympia. Olympia jelenleg már csak romok halmaza, melyeknek bár puszta törmeléke is olyan, mintha Gigászok óriás kezei szórták volna széjjel, de azért mégsem kárpótol semmivel ama vigasztalanságért, melyet érzünk, midőn a templomokat és az ideálismus oltárait elhagyatva, a puszta kíváncsiságnak vagylegjobb esetben tudásvágynak kiszolgáltatva látjuk. Pedig ha valahol, úgy Olvmpiában kezet fogott a szellem kultusza a tett ápolasával, ott állítottak és tartottak fenn oltárt a tett és lélek összhangzatos művelésének, mely ma is a humánus, a tiszta emberi tökélyt kereső nevelés legmagasabb ideáljai köze tartozik. wlympiában ünnepelték minden négy évben azokat a nagy versenyeket, a hol Görögország szine-java gyűlt össze és a sok \