Pápai Független Kisgazda – III. évfolyam – 1947.

1947-04-05 / 14. szám

dókért. Minden szombaton az esti Harangszó után szóljanak az összes harangok a hadifoglyokért és a pap­ság buzdítsa a híveket, hogy ilyen­kor imádkozzanak érettük. György görög király április 1-én szívbénulásban meghalt. Utóda Pál király lett. Marshall amerikai külügyminisz­ter a moszkvai értekezleten nyilat­. kozatot tett közzé a németekkel kö­tendő békeszerződés ügyében. Ez a nyilatkozat az Egyesült Államok konkrét tervét jelenti a német béke­szerződés tárgyában. A terv szem­ben áll úgy az orosz, mint a fran­cia tervvel. • Az UNRRA megszüntetésével an­nak szerepét mezőgazdasági vonat­kozásban a FAQ veszi át. A magyar delegátusok javaslatára Magyarorszá­got felvették a megsegítendő orszá­gok közé. Sőt magyar indítványra soronkívül tárgyalták a magyar me­zőgazdaság megsegítésével kapcsola­tos kérdéseket és úgy határoztak, hogy az élelmezési segítségre szoruló országok Budapestre tegyenek jelen­tést helyzetükről. A jelentéseket itt fogják egyesíteni és azután a római központ elé terjeszteni. Frankó tábornok azzal lepte meg a világot, hogy Spanyolországot is­mét királysággá proklamálta, de úgy, hogy azért ő lesz továbbra is a „Cau­dilló", 1500 svájci gázóra érkezett Buda­pestre. Január 14-től visszamenően mó­dosították a KOKSz és Kereskedelmi Alkalmazottak Szabad Szakszervezete között létrejött kollektív szerződés munkabércsoportjainak bértételeit. A módosítás szerint az X. kat. 100— 140 Ft helyett 120—165, a IX. kat. 115—16£ helyett 145-195, a VIII. kat. 165-215 helyett 190—245, a VII. kat. 175-260 helyett 220-290, a VI. kat. 200-310 helyett 250­330, V/A. 260-420 helyett 300-420, az V/B. kat. 240-395 helyett 280— 410, forint bérjövedelem lépett életbe. Az említett időponttól kezdődően az egyes munkabércsoportokon belül megállapított fizetések annyi száza­lékkal emelkednék, ahány százalék­kal növekedett az új bérhatárok kö­zéparányosa a korábbi bérhatárok bérarányosához viszonyítva. •HBBMHHnaBnBHHHHIffil Az ország és a város felsza­badulásának ünnepe folyó hó 5-én (szombaton) délelőtt fél 11 órakor lesz (a Jókai mozgó helyiségében). Felhívjuk párttagjainkat, hogy az ünne­pélyen minél nagyobb számban ve­gyenek részt. C^lelálhelyezés! v Értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy fényképészeti műtermemet ez évi április hó elsejétől a Szent László-utcából Pápa, Fő-utca 20. szám alá helyeztem át. Katona ~ foto (Központi melleit.) Előfizetési felhívás! Előző számunkhoz csekk­lapot mellékeltünk. Felkér­jük igen tisztelt előfizetőin­ket, hogy azon az esedékes előfizetési díjakat, kiadó­hivatalunknak megküldeni szíveskedjenek. ÁLLJ meg egy percre Baftárs ? A rohanó idő fogaskereke két évet őrölt le életünkből megint. Állj meg egy percre és tekints vissza: látod városunkat az átgör­dülő hadiesemények súlya alatt ro­pogni . .: , hallod az égő gerendák pattogását, ijedt segélykiáltásokat — és látod Magadat a Férfiak között. Látod Magadat a kötelesség és a meggyőződés parancsára sorbaállani. Látod Magadat, ahogy néhány bá­tor társaddal megragadod az esemé­nyek gazdátlanná vált kormány kerekét és elindítod a városod hajóját a Rend és a Nyugalom csendes kikötője felé. A hajó révbe ért, Te leszállottál róla, mert az élet és a kötelesség most máshova szólított, de emlékezzünk..... * Ezzel a meghívóval szólította össze az emlékezés vezetője mindazokat a férfiakat, akik ezelőtt két esztendővel a város rendjét, biztonságát és igaz­gatását önkéntes elhatározásukból megszervezni akarták, hogy ezáltal elindítsák az új demokratikus életet, a fejlődés útján. Előttük a háborús ájultságból magához nem tért Város. Mindenhol tanácstalanság, rom, tűz, a bombázott házak alatt a holtak te­temei. A látvány kétségbeejtő volt, a reménytelen és elaggot lelkek számára a további élet jövőtlennek iiint fel. Két esztendő távlatával, már igazol­hatók azok, akik 1947 március 27-én jöttek össze. Nem ünneplésre, szó­szátyár öntömjénezésre, hanem felújí­tására annak a bajtársi és emberi elhatározásnak, amely parancs nélkül összesereg tesztelte őket. Kötelesség­teljesítést végeztek, mert a közösség érezte, a szociális allamrend eme alap­vető ereje élt bennük. Munkájukért nem vártak ellenszolgáltatást, nem vártak hivatalos elismerést, de mind­ezekért övék a legtöbb, amit ember a munkájáért megérdemel: az akkori jövőnek megvalósulása : a jelen. Élünk, dolgozunk, célkitűzéseink vannak az eljövendore. S ez a minden, amit azért a vállalkozásért munkáért re­mélhettek. Az emlékezés a különböző munka­helyekről hozta össze Őket, a munkást, a kézművest, a tanárt, az irodistát, a napszámost, a régi rendőrt. A két év előtti elhatározás szelleme, ereje, ma is bennünk él. És ahogy az évek haladnak, ez az erő" változatlánul él majd bennünk tovább, mert énjükhöz tartozik. Legfeljebb annyi változás látható a hétköznapi arcukkal szem­ben, hogy egy-egy ilyen emlékezésen arcuk kipirúl, szemük csillog, attól a tudattól, hogy nem végeztek hiába­való munkát. Mert a múlttól minél távolabb kerülnek, annál inkább igazolja tettük értelmét, helyességét a megért jelen és a jövő... Drót­kerítés legolcsóbb Huszár szitásnál. Üzlet: Széchenyi-tér 11. Műhely: Muli József-u. 8. Telefon: 13-55. szám. Cigánykérdés. Speciálisan a cigánykérdéssel ro­mantikus módon — tehát a lényeget alig érintően — a 19. században Pa­latínus Jóska, a Habsburg királyi her­ceg foglalkozott, ami azonban inkább :sak egy főnemes exclusiv időtöltése volt, semmint komoly szándék a kér­dés gyakorlati megoldására. Azelőtt az egyház részéről volt valan^ kísér­let, inkább csak személyhez kötött el­határozából eredően, ami tiszavirág­életű kísérletezés. Legutóbb a mult háborút követő időkben mutatkozott némi érdeklődés a cigányság sorsá­'nak irányában. Ez főképpen Fejér­megyében nyilvánult meg, elsősor­ban Bicskén. Amellett Székesfehér­várott is láttunk kísérletezést,- ahol a közigazgatási intézkedés nem kizáró­lag' rendőri intézkedéseket s egész­ségügyi prevenciókat foganatosított, de eljutott [odáig intézkedéseivel, hogy a homoksori tájékon összetelepítette a cigányságot s még iskolát is állí­tott fel részükre, ahol rendes elemi­iskolai oktatásban részesültek a tan­köteles purdék. Pápán a felszabadulás első órái­ban jelentkezett ez a kérdés, mint olyan, amely a közösség érdekében is megoldandó vagy előbbf vagy utóbb. Nevezetesen, amikor a város minden rendű-rangú lakosa — nemre való tekintet nélkül — közmunkára ment, a. cigányságot nem lehetett erre sem rábeszélni, sem kénysze­ríteni. A közösség munkájában alig, vagy egyáltalán nem vesznek részt azóta sem. Peoig így vagy úgy, de meg kell velük értletni, hogy a de­mokratikus Magyarországon munka nélkül senki sem élhet abból, amit a közösség termel. Főképpen nem él­hetnek azok, akik semmivel nem já­rulnak hozzá a közösség céljainak megvalósításához. Tisztában kell lennünk iázzál, hogy a cigánykérdés nem rendőrségi kér­dés, de a cigánysággal is meg kell értetni, hogy dolgoznia kell s emel­lett, a közterhek viselésében is részt kell vennie. Pápán különösképpen eleven probléma, hiszen kevés vidék van, ahol aránylag akkora a cigány­ság lélekszáma, mint itt. Igazolható foglalkozása alig van a cigányság­nak. Enyhe kivétel a muzsikus ci­gányság; ezek még valamiképpen nem a dolgozók eltartottjai. Kevesen közülök vályogvetéssel és teknőkészí­téssel 'foglalkoznak, de ezek száma csekély, Túlnyomórészük koldulás­ból, »jóslásból«, tolvajkodásból él. A parasztság életének megkeserítője a hajnali órákban és a késő este kó­borló, kocsin utazó cigány. Ilyen­kor folyik a mezei tolvajlás és a baromfilopás. Lova, kocsija csodá­latosan van a cigánynak. Sem földje, sem bérlete nincs, de a lovacska re­mekül él... A gazdag cigányság ku­peckodik; nincs vásár, ahol cigány­kupec ne lenne található. Ezek túl­nyomórésze iparengedély nélkül, a különböző közterhek lefizetése ,nél­kül üzletelnek, mérhetetlen károso­dására a tisztességes, le'gális állat­kereskedeleminek — és főképpen a Szövetek Selymek Pamutáruk Mindenkor legolcsóbban legjobbat Ml KA ^divatházban Kossuth=u. 16. sz. alatt. Szövetek Selymek Pamutáruk

Next

/
Thumbnails
Contents