Pápai Független Kisgazda – III. évfolyam – 1947.
1947-03-15 / 11. szám
P O L I T I K I HETILAP SZERKESZTŐSÉG E S KIADÓHIVATAL: PAPA, SZÉCHENYI-TÉR 5. SZÁM. HIRDETÉSEKET FELVESZ SZERDÁN DÉLUTÁN 4 ÓRÁIG. FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ SZALAY KÁROLY Egy évre 26 Forint Félévre ........ 34 Forint Negyedévre 7 Forint aktáit. Még a tanulságokat sem vontuk le. M i n d í g közbejött valami. Hol egy kiegyezés, hol egy háború, hol egy összeomlás. Es most, hogy jött a felszabadulás, a pártok veszélytelen ösvénnyé taposták 1848 úttörőinek nyomát és így a nagy század szorosabb közelségébe kerültünk. Erezzük 1848 márciusának hívását, a szabadság és az igazság eszmén vét. Most O c5 t látjuk csak milyen mélybe zuhant az emberiség. A nemzet lelkiismeretének hordozói egyaránt tévedtek, akik nem akartak okulni 1/848 eseményeiből és hibáiból. Azért hasít ma kétszeresen lelkünkbe a márciusi számonkérés. Mint 1848 márciusának hívását igazán csak Petőfi és szűkebb köre, az elnyomott nép értette meg, -mely nagyon gyönge volt, hisz a gazdasági erők kizsákmányolja volt. Most, 100 év távlatából a diadal m a s büszkeség, .a tiszta öröm magasztos érzései árasztanak el bennünket, ha 1848 márciusára gondolunk. Március 15: a magyar szabadság napja. Ma, egy évszázad távlatából, a meg nem értés, a közöny ellenére, a két világháború iszonyú pusztítása után, végre megvalósulni látjuk a fizikai és szellemi szabadságot is. A magyar nagybirtokrendszer és a főúri önkény többé' vissza nem térhet. A rabbilincsek lehulltak ós soha többé meg nem alkudva, a magyar nép örök szabadságeszmével segíti elő a gazdasági és politikai felemelkedést. '. Az örök március üzenete sugározzék felénk, amelyeket márványba vésve kellene a konjunktúra lelkiismeretlen vámszedői felé a harangok közönyt, meg nem értést túlEgy mosolygó nyáron, Füredi sétányon Szemtől-szembe láttam, Amint alkonyattájt Mélázva ballagdált, Egyedül, magában. A part kandi népe Bámulta kedvére, Pironkodva tűrte. Szelíd, szép szemében Ott csillogott kéken A Balaton tükre. Odaléptem hozzá — Nem tudom mi vitt rá — Szent örömben égve, S nem szóltam egy szót ott, Csak cuppanós csókot Nyomtam a kezére. Keskeny ajka széle Homlokomat érte — Ma is érzem néha — S tán azért jár itt lenn, Tört nyillal a szívben, Eggyel több poéta . . . Tán azóta félek Hinni hiú fénynek\ Madárf.iittyös tájnak. Apró tüszurások — Fel sem veszik mások Tán azóta fájnak . . . Csak akkor az egyszer Láttam földi szemmel, Soha máskör többé, Mégis alva, ébren, Száz tündérmesében Velem volt örökké. S míg ott pihent Pesten, Virágerdős csendben, A hálál karjában, Én azalatt Pápán, A régi utcáján Lábujjhegyen jártam ... . . . Már az élet taván Az evezőt lazán, Lankadva tartom. A hányt-vetett csónak Kiköt már maholnap Velem a túlparton. V® S ha újra meglátom Az égi sétányon, Hozzá fogok lépni, S mit elmulasztottam: Azt a csókot, nyomban Megköszönöm néki. Varga Cajos. Arai harsogó hangú,intő szavával zengeni: „Ébredjen a nemzet annak érzetére, mi közér^ dek, vegye föl szívvérébe a ' meggyőződést, hogy minden, ami a termesztési erő teljes kifejtését gátolja, nyomort és Ínséget szül és árt még # annak is, kinek érdekét legyezni gondoljuk". Egy évszázad távlatában erősebben hiszünk a magyarság jövőjében, mint bármikor. A szabadságszerető népek elhozták végre a vágyott Szabadságot. És most. mikor a második szabad március szellője a fejlődés mérlegét egyforma lehetőségek megteremtésével akarja egyensúlyba hozni, azt, amit a jogok és kötelességek egyenlővé tételével kiharcolt a nép, az Igazságot méltó helyére emelni. Ezt meg kell érteni azoknak is, akik a zsarnokság tipró sarka alá akarják juttatni ezt az*országot. Meg kell értetni a kétkedőkkel, az elvakultakkal, a hite vesztettekkel, az összeesküvőkkel és ennek a nemzetnek minden polgárával, aki hisz az 1848. márciusi nemzedék d e m o k r a ti k us eszményképében, hogy a szocializmus igazságában lehet csak emberhez méltó életet teremteni s a különböző színeken át nézett Igazságot méltó helyére emelni, az egyén és társadalom jogát, kötelességét egyszintre hozni. Éppen ezért meg kell védenünk és erősítenünk a márciusi gondolatot. Március 15-ike ezért ne ünneplés legyen, hanem élet és fogadalom. Szalay Károly.
