Pápai Független Kisgazda – III. évfolyam – 1947.

1947-03-15 / 11. szám

Szövetek Selymek Pamutáruk Mindenkor legolcsóbban legjobbat MI II rVdivatházban Kossuth=u. 16. sz. alatt. Szövetek Selymek Pamutáruk Kultúra és civilizáció A kultúrát is és a civilizációt is annyiszor halljuk emlegetni, hogy szükségesnek látszik e két fogalom pontos ismerete. Sok azonos tulajdonsága van a kultúrának és a civilizációnak, de van lényeges eltérés is közöttük, hiszen ezért is jelöljük két névvel a két fogalmat. A kultúrát is, civilizációt is anyagi és szellemi javak egyaránt alkotják. Ezeknek a javaknak azonban olyan bonyolult összetétele e két fogalom, hogy akár a kultúrának, akár a civilizációnak helyes és szabatos meghatározása igen nehéz. Minden nagyobb gondolkodó e két alapvető fogalmat igyekezett meghatározni és legalább saját maga a környezete és a „hivők" serege számára irányt mutatónak odaállította. Éppen a nagy nehézségek miatt az egyes gondolkodók mást és mást értettek kultúrán és civilizáción és jó volt, ha éppen össze nem cserélték a két fogalmat. Magyarország egyik nevezetes pedagógusa, a budapesti egyetemen a neveléstudomány tanára és az ország közoktatás-ügyének egyik újjászervezője Ffliáczy Ernő mondta, hogy a műveltséghez egyaránt szükségünk van értékes ismeretek birtoklására, valamint a lélek általános és tudatos formálására is. Ezek szerint müveit ember csak az lehet, aki nagyon sok értékes ismerettel rendelkezik s azon felül még komoly lelki életet is él. A világhíres német kémikus Liebig, egyszer azt a kijelentést tette, hogy valamely ország általános műveltségének jó fokmérője az évenként fogyasztott szappan-mennyiségnek egy emberre eső része. Fináczy & Liebig meghatározása nehezen hozható közös nevezőre. Szinte tipikus példa arra, hogy ez a két fogalom még olyan nagy embereknél is, mint az említettek, menynyire nem alapos és jól elhatárolt. Fináczy a kultúráról beszélt, Liebig viszont a civilizációt definiálta. Valahogy úgy vagyunk a kultúrával, hogy a kultúránál is épp úgy a természetből indulunk ki, mint a civilizációnál. Mindegyik emberi mű és mindegyik egyesít magában anyagi és szellemi javakat egyaránt. A közösségi hagyományokat nagy gondolkodók és tudósok tovább fejlesztik. Míg azonban a kulturánál a hagyományok ápolása és megújítása független minden hasznossági tényezőtől, acfdig a civilizáció csak úgy újít, ha ebből a közösségnek vagy egyénnek valamiféle haszna is van. A kultúra és civilizáció útja tehát közös hagyományokon és újításokon keresztül vezet a tökéletesedés felé. A hagyományok összessége a történet, melyet mindig a közösség ápol, az újítást viszont mindig valamilyen kiváló egyén kezdeményezi. Az egyén és a közösség együttes munkájából születik az a sőt kösvetve kihat ez a technikára is. Mint látjuk a kör teljes. A hatás egyetemleges. Ha azonban a civilizáció valamely területén egy nagyobb arányú fejlődés következik be, ez a hatás nem lesz egyetemleges és ha mégis érezteti majd hatását szélesebb körben, az főleg közvetett és nem közvetlen hatásokban nyilvánul majd meg. Vegyünk csak egy példát: a villanyvilágítás kapcsán felfedezik azt a világítást, amely a nap színeinek tökéletesen megfelel. Este tehát épp úgy nappali világítás mellett dolgozunk, mint reggel vagy délben. SzeNyersbőrt, legmagasabb napi áron vásárol Telefon: 12—11, szőrmét Papp Vince nye,rs bőr keres kedő Pápa, Körvin-u. 26., Saléirom=u, 2. lendület, amely aztán a kultúrát is, a civilizációt is előbbre viszi. És pedig az a jellegzetes, hogy míg a kultúra területén elért bármilyen eredmény az egész egyetemes kultúrát előbbre viszi, addig a civilizáció területén való előbbrejutás csak a civilizáció egy elhatárolt körét viszi tovább. Hogy jobban megvilágítsam az elmondottakat; ha például vallási téren egy új szellemi áramlat jut TŰZIFÁT I*asák> és kugli alakjában házhoz száli1 Kalmár Némeíh Ferenc fakereskedő. Pápa, Vásár-utca 3Z. szám. Készlet van! érvényre, akkor ez nemcsak a vallási kultúrát fejleszti, hanem szükségszerűen fejleszti a képzőművészetet és a zeneművészetet is, de aztán ezek hatása érezteti majd hatását az erkölcsi kultúrára is, fejleszti a jog és igazság kultúráját, ad lehetőséget az irodalmi kultúra előbbrevitelére, münk tehát nem kell, hogy alkalmazkodjon az új világításhoz, hiszen nem vehet észre semmiféle változást. Ennek az lesz a következménye, hogy szemünk kevésbbé fárad el és így kevesebb betegszemű ember lesz* a földön. Lelki életünkre, jogérzetünkre azonban ennek a felfedezésnek semmi hatása sem lesz közvetlenül. Közvetett hatásáról azonban beszélhetünk, hiszen -ilyen formán serkentőleg hat egy feltalálóra, aki aztán olyan találmánnyal gazdagítja majd a civilizációt, amely további kényelmet ad az embernek. Míg tehát a kultúra szellemi kincsünket gazdagítja, lelki életünket tökélesíti, addig a civilizáció kényelmet, biztonságot ad, életet hosszabbít, tehát hasznos tevékenységet fejt ki. A civilizáció és-a kultúra igen .közeli rokonságban vannak. Ez például onnan is látszik, hogy legtöbb nyelvben nem jelölik külön szóval e két fogalmat. Nálunk azonban a civilizáció mindig a technikai ismeretek fejlesztését és főleg az anyagi javak növelését jelentette. Ezért is vannak sokan, akik összetévesztik a civilizációt nyújtó technikát a pusztán kultúrát jelentő természettudományos ismeretekkel. A természettudomány megfelelő alkalmazása eredményezi ugyanis a technikát és viszont a technikai újítások igen sok esetben a természettudományok haladását jelentik. Ahogy tehát dualizmus van a civilizáció és kultúra között, ugyan úgy fennáll ez a dualizmus a természettudomány és a technika között. Talán legközelebb akkor járunk az igazságh^, ha kimondjuk, minELADÓ az Eötvös-utca 13. sz. családi ház. Érdeklődni lehet Laufer Györgynél Kossuth-utca 1. sz., szücsüzlet. tovább olvashatunk, több ismeretet gyüjthetünk, több ismeret viszont lehetőséget ad arra, hogy színesebb, mélyebb irodalmi, művészeti, erkölcsi kultúránk legyen. így történhet meg, hogy civilizáció közvetve kultúrát fejleszt, viszont az is megesik, hogy valamilyen nagy kulturális kívánság MEGHÍVÓ . v A győri Kereskedelmi és Iparkamara kiküldöttei folyó hó 22-én délután 5 órakor a MKP helyiségében ismertetik a forintmérleg . elkészítésére vonatkozó rendeletet. Iparosokat, kereskedőket és az összes érdekelteket tisztelettel meghívja a KOKSz. helyi szervezete. azdák figyelmébe! Mindennemű tavaszi vetőmagféleség, mint: lóhere-, lucerna-, fehérhere-, nyulszapuka-, somkóró-, mohar-, köles-, cukorrépa, mustár-, takarmány-cukorrépamag, ezenkívül hüvelyesek, borsófélék, tavaszi bükköny, valamint fajtiszta, faj-azonos minőségű konyhakerti és virágmagvak, ezenkívül hagyma, dughagyma, fokhagyma kicsinyben és nagyban a legolcsóbb áron beszerezhetők:, Kauf mann Ignác cégnél Pápa, Fő-tér 1Q. (Volt Eisler-féle üvegkereskedés.