Pápai Független Kisgazda – III. évfolyam – 1947.

1947-06-28 / 26. szám

III. évfolyam 26.szám. 194 7. évi június h ó 28. POLITIKAI HETILAP SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: PÁPA, SZÉCHENYI-TÉR 5. SZÁM. HIRDETÉSEKET FELVESZ SZERDÁN DÉLUTÁN 4 ÓRÁIG. Felelős szerkesztő SZALAY KÁROLY ELŐFIZETÉSI DIJ: Postakarékpénztári csekksz. sz. 25.525 Egy évre 28 Forint Félévre 14 Forint Negyedévre 7 Forint Irta: Szalay Károly Hajnalok hajnalán pendül a kasza, A harmattól nyirkos gabonaszálakat kötéllé fonják. Kiropogtatja az éjszakai rövid pihenés törödöttségét csontjaiból az arató és nekifohászkodik. Úristen segíts, hogy ezt a munkát is elvégezzük! ' A nap még valahol távol keleten fár, de a derengő hajnal pirosan, lilás arca már mosolyog. Fent korai pacsirta énekel és lent az első kaszasuhintásra dül a rend az álló vetés oldalára, hogy a marokszedők rendre szedjék marokra és kévék sora matassa, mire a nap felkél, hogy itt jó munkába kezdtek azok, akik a magyar kenyér elsőszámú hősei. Igen, a magyar kenyér hősei. Mi mindannyian kenyeret keresünk, kenyérharcot harcolunk, de az elsőszámú harcos az, aki kora hajnaltól késő estig kint, Isten szabad ege alatt virrasztja, hogyan fejlődik a szemből, a 'vetés után új kenyér mindnyájunk asztalára a Mindenható jóvoltából és segítségével. Ünnep a munka, mert imádságnak is beillik az, ami itt történik a magyar földön már napok óta. i i Ha, sok a bánatod és elvesztetted a fövöben fogant hited, hát jöjj ki ide, itt minden meggyógyul, Isten és a föld gyógyítja meg városokban elrontott életed ezer rugóját. Ne hidd. hogy itt nincsen gond, ne gondold, hogy itt madárfütty és napsugár az élet, van erre gond is. De más. Van erre tetemes remegése az életnek, de az is más. itt minden magyar emberért száll a gond, itt nincsen gyűlölet és villogó pártérdek, itt minden magyar asztal fövendő gondfáért ég a gond á magyar szívekben. A százszor megcsúfolt és lenézett magyar paraszt áll itt, szocializmust és demokráciát szavalsz neki, és nem ismered máshonnan, csak elrontott színdarabok és csapnivaló filmekről, amik egyébre sem tanítottak, mint arra, hogy szép bárányfelleges ég alatt, ringó búzavetésekben sétálás az aratás. r Nos, jöjj ki gta, amikor sokkal, de sokkal biztosabb a kenyér gondja, mint bármikor volt és akkor tiszta képet kaphatsz arról a magyar munkásról, aki szemeidben eddig talán az utolsó volt, szemmel látod, hogy az itt folyó élet a te életed kisugárzása is, mert ezek nélkül a napégette arcú bronzszínű és erefü öklök nélkül a legboldogabb esztendők farsangjaiban se lehetett volná kenyered soha. Nézz széjjel és szégyenkező feffel állj meg a munka diadalmas, mosolygós fáradalma előtt és ha eddig panaszra nyitottad a szád, mert nem tudsz venni ezt és amazt, és szűkös ebéded, a vacsorád, ülj a friss rakású keresztek tövébe és lássad, hogyan él az, aki neked az életedet is újjá tudja teremteni szántással, vetéssel, aratással, reggel frissen fejt tejet eszik, ebédje is egyszerű, szegényes, vacsorája a tölecl annyiszor megirigyelt szalonna. És ezt a kétes tisztaságú kutak vize hígítja és bővíti csupán. Aztán próbáld ki és fogd meg a kasza végét és próbálj a te állítólag rosszul táplált szervezeteddel vágni a rendet csak egy fél óráig, hogy aztán kellő fohászkodássál elköszönj a magyar munka első számú hőseitől, aztán egy életre meg jogod őrizni a magyar paraszt munkájában rejlő felmérhetetlen nemzetmentő értéket. ! Nézz ki a mezőkre, a szántókra és a keresztek közé, hogy újra megtanuld tisztelni az igazi munkát és a magyar parasztot, aki ezer éven át megtartotta magyarnak az országot, akin mindenki csak rúgott egyet, de dolgozott, életet adott és hordozta és hordozza a terheket és legerősebb pillére a demokráciának és újra legyen magyar hited és bízva bízzál abban a földben, amelyet a magyar verejték ezekben a hetekben úgyanúgy öntöz, mint öntözi ezer esztendő óta a magyar szív vére. Ortuíay Gyula kultuszminiszter nagyfontosságú bejelentése Ajkán Nagy tömegeket mozgató és je- ! lentős közéleti és művelődési eredményt felmutató háromnapos pedagógus-munkás találkozó zajlott Le Ajkán. A közélet vezetői közül megjelentek Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter, Tamás Károly és Lukács Sándor a pedagógus szakszervezet országos elnöke, illetve titkára, Lovas László az országos szaktanács kiküldöttje, Csaplovics József tankerületi főigazgató, a megye vezetői közül pedig Németh József főispán, dr. Kovács István alispán, a tanfelügyelő, a szabadművelődési felügyelő, a pedagógus szakszervezet megyei titkára, a pápai polgármester és járási főjegyző, a dunántúli vármegyék pedagógus kiküldöttei, valamint a nevelők többszáz főnyii s a környéki üzemek munkásainak ezres tömege. A vasárnap délelőtt tartott ankéton Süle Sándor szakszervezeti elnök vezette be a felszólalásokat. Ortutay Gyula miniszter felszólalásában körvonalazta a demokrácia nevelési feladatait. Elmondotta, hogy feladatában a nevelők a legkedvesebb munkatársai. Hangsúlyozta a nevelés elsőrendű tennivalóit, mert a demokrácia nem a szuronyok hatalmára, hanem a meggyőzés szellemi erejére s ezen keresztül a nevelők munkásságára építi rendszerét. Ezért törvényjavaslatot dolgoz ki s ezt hivatalos formában Ajkán jelenti be először, a külön nevelői státus létesítéséről, amely évek során történő kifejlesztéséve! a bírói státussal lenne egyenrangú. Megkoszorúzta a miniszter Szilvágyi Károly volt ajkai tanítónak síremlékét, aki 100 évvel ezelőtt megalakította a Somlóvidéki Tanítóegyesületet, amely az első pedagógus érdekvédelmi szerv volt az országban. Ennek az egyesületnek tagjai Szilvágyival élükön tevékeny részt vettek a szabadságharc mozgalmának helyi szervezetében s ezért üldözést is szenvedett. Helyi tanácskozás után elhatározta a miniszter, hogy másfélmilló forint költséggel új állami általános iskolát építenek Ajkán s bejelentette, hogy a következő évben 7 nevelőképző főiskolát indítanak meg, amelyek^ közül az egyik Veszprémben lesz. Délután szabadtéri hangverseny volt a helyi gyermekkórus és a kitűnő devecseri énekkar részvételével. Este 3000 főnyi néző előtt mutatták be gyönyörű szabadtéri rendezéssel a »János vitéz«-t. Dalányi József tanító rendezővel az élén igen gondos előkészítés után az áj kai pedagógusok és munkások kitűnő művészi élményt adtak előadásukkal. Az ajkai pedagógus-munkás találkozó kiemelkedő művelődési eseménye Veszprém vármegyének. Vármegyei tervgazdasági értekezletek Veszprém-megyében A magyar mezőgazdaság a föld- j reform végrehajtásával lényeges 1 szerkezeti változáson ment keresztül. Az előállt új helyzet a főldmívelésügyi igazgatás szerveivel szemben más követelményeket támaszt, mint >a földreform előtti állapot. Abból a célból, hogy az említett igazgatási szervek a feladataikat maradék nélkül el tudják látni, a főldmívelésügyi kormányzat úgy rendelkezett, hogy a tárca alá tartozó hivatalok, intézmények, intézetek stb. vezetői havonta egyszer — vármegyénként — értekezletre gyűljenek öszsze. Az említett F. M. szerveken kívül — mint a földmíves társadalom érdekképviseleti szene — a területileg illetékes főldmívelésügyi tanács képviselője is részt vesz az értekezleteken. Ezeken az értekezleteken — amelyek a Vármegyei Tervgazdasági Értekezlet elnevezést kapták, — meg kell tárgyalni minden olyan kérdést, amely az ügy-intézés szempontjából fontos. Tehát a már befejezett ügyeket csak úgy, mint az elkövetkező munkaterveket. Másrészt hivatva vannak az értekezleten résztvevők munkaterveiket és munkájukat egymással összehangolni és abban egymás támogatására sietni. A vármegyei tervgazdasági értekezlet június havi ülését f. hó 11-én Siófokon, az ipartestület székházában tartotta meg. Ebből az alkalomból a) a Vármegyei Áll. Gazd. Felügyelőségnek, a vetőmagakciókkal kapcsolatban észlelt hiányosságok megszüntetésére; b) az Áll. Erdőfelügyelőségnek, a kopárosodásnak induló legelők' fásítására ; c) az Áll. Kertészeti Felügyelőnek, Veszprém vármegye gyümölcstermesztésének fejlesztésére; d) az Áll. Szőlészeti és Borászati Felügyelőnek, a szőlőtermesztéssel Ára SO fillér