Pápai Független Kisgazda – III. évfolyam – 1947.
1947-06-28 / 26. szám
M i n d e n k o r legolcsóbban legjobbat llliEiÜE fll I K A=divaíházban kossuth=u. 16. sz. alatt. EHiiH Egyezzenek meg! kapcsolatos feladatok ismertetésére vonatkozó javaslatával foglalkozott. Egyúttal a földmívelésügyi miniszternek a »járási földmívesnapok« tartását életrehívó rendelete is is^ mertetésre került. Röviden vázolva, az említett rendelet azt a célt kívánja elérni, hogy a földmívesnapok tartásával a gazdatársadalom közelebb jusson az igazgatási szervekhez, hogy sérelmeit, kívánságait, javaslatait plőadva, ezeknek a szerveknek anyagot szolgáltasson javaslataik megtételéhez. Ezáltal lehetségessé válik, hogy a földmívelésügyi igazgatás a gazdatársadalom teljes megelégedésére láthatja el a feladatát. najszteiállítás a Bencéseknél Vasárnap délelőtt nyílt meg bencés gimnázium rajzkiállítása. Tóth Sándor rajztanár, festőművész, a székesfehérvári tankerület szakfelügyelője nyitotta meg a kiállítás. Megnyitójában hangsúlyozta a hasonló kiállítások fontosságát, amikor a fiatal tehetségek a közönség elé lépve még nagyobb lelkesedéssel látnak majd munkához. Elismeréssel nyilatkozott Bíró Károly rajztanár munkájáról, aki a fronton eltűnt Bodó Aurél méltó utódaként látott munkához és neveli a fiatal tehetségeket. Utánna Sarang K. Péter a bencés általános "iskola igazgatója osztotta ki a jutalmakat a legszorgalmasabb és legtehetségesebb rajzoló és festő növendékek között, majd Biró Károly rajztanár ismertette a jelenlévőkkel a tanmenetet és tájékoztatót adott az egyes munkákról. A kiállítást végignézve meg kell állapítanunk, hogy valóban komoly munka folyik ebben az iskolában is a rajztanítás terén, s Bodó Aurél által megkezdett munka az új tanár, Biró Károlynál méltó kezekbe került. S ez bizonyíték arra, hogy szorgalmas munkával megfelelő eredményeket és sikert érnek el a fiatal festő tehetségek, akik közül külön említést érdemel Virág Mihály, Bauer Miklós, Fuchs Károly és Masszi József munkája. Heteken keresztül visszafojtott lélekzettel figyeli az egész világ közvéleménye azt az egyre jobban fokozódó feszültséget, amely a nagyhatalmak közötti ellentétek miatt megnyilvánult úgyszólván valamennyi ország életében. Mindenki tudta, hogy a háború befejezése után bizonyos véleménykülönbségek, kisebb - nagyobb nézeteltérések mutatkoznak a nemzetközi problémák tárgyalása körül. Oly mélyreható változást idézett elő a demokratikus népek győzelme a zsarnokság felett, hogy nem csoda, ha most, amikor a népek a romokból új világot, a régi reakciós rendszerek helyébe boldogabb, demokratikus életet készülnek teremteni, a nagy erők nem tudják mindjárt megtalálni egyensúlyukat és építő nyugalmukat. Olykor már azt kellett éreznie az emberiségnek, hogy jóllehet a fizikai háború véget ért, de nem ért véget még az idegháború. Mindenki átérezte a mai nagy idők történelmi jelentőségét és sorsdöntő kihatását egész jövendőnkre. Különösen átérezzük ml, magyarok, akik néhány hete belekerültünk a világpolitikai ellentétek gyújtópontjába. A komor gondoktól barázdált arcok ezekben a napokban mégis újra felderültek, mikor megérkezett a híre annak a nagy eseménynek, hogy a szovjet kormány elfogadta a háromhatalmi konferenciára való meghívást. Egy lépés a béke megszilárdítása felé, még pedig igen jelentős lépés! Az a tény, hogy az Európára vonatkozó megsegítési tervből senki sem akarja magát kivonni, az mindenesetre nagyon alkalmas a feszült nemzetközi légkör enyhítésére. Ha valakinek, a magyarságnak igazán érdeke, hogy a demokratikus nagyhatalmak közötti ellentétek elsimuljanak, a bizalmatlanság felhője szétoszoljon és a súlyos eldöntetlen kérismerős környék suhant előttünk el villanásszerűen s egy hatalmas pályaudvar üvegcsarnokában álltam kézenfogva az öreggel. Hosszú fehér vonat dohogott indulásra készen a csillogó vágányokon. — Szállj be, mert indulunk, — szólt rám az öreg és betuszkolt az egyik kocsiba. Nemsokkal ezután éles, elnyújtott füttyszó hasított az éjszakába és megmozdultak a fehér vonat kerekei. A kocsiban szelídfényű kék lámpa égett s a bentülőkhalkan beszélgettek. Honvédegyenruhájuk — mert azok voltak valamennyien — tiszta és gondozott volt s mindenik szíve fölött egy ezüstcsillag ragyogott. — Nézd csak, hiszen te Kovács Péter vagy, — villant fel az egyik arcán a felismerés öröme, ahogy szomszédjával beszélget dések végre megoldódjanak. A mi népünk mérhetetlen sokat szenvedett, s most, hogy megtalálta szabadságát, visszanyerte földjét és megteremtette demokratikus életformáját, szeretne most már végre nyugodtan hozzáfogni a nagy újjáépülés munkájához, a három éves terv megvalósításához. Elég volt a háborúkból, elég a tengernyi vérből, az üszkös romokból, a fiatal magyar köztársaság élni akar és erősödni, ehhez azonban háborítatlan, nyugodt, békés légkör szükséges. Ezért tekinti ellenségeinek a magyar nep mindazokat a sorai közé beférkőzött összeesküvőket és kalandorokat, akik a nagyhatalmak közti ellentétekből újabb világháborúra spekuláltak. Népünk jól tudja, még egy világégés, s akkor benne örökre elhamvad nemcsak a magyar köztársaság, hanem elpusztul itt minden, amit ezer év óta dolgos ősök keze megőrzött és gazdagított. Látva a világszerte megnyilvánuló viszálykodást és feszültséget, Tildy Zoltán köztársasági elnök valóban az egész íjiagyar nép őszinte vágyát, kívánságát fejezte ki minap a nála járt külföldi újságírók előtt: »Az egész emberiség érdekének tartom, hogy minden kérdés végleges megegyezéssel végződj ék«. Igen, a magyar nép megegyezést óhajt, végleges rendezését a bénító vitáknak, hogy jöjjön végre a békés alkotómunka és építse minden nép tovább a szabadságát, mely nélkül nem érdemes élni. És mi hisszük is, hogy a nagyhatalmak előbb utóbb rendezni fogják a világ közös dolgait az emberiség demokratikus eszméinek jegyében. A kalandorok és összeesküvők reményei csúfosan csődöt mondanak: nem az ő idejük jön, hanem a szabad népek boldog, építő, békés korszaka. — emlékszel rá földi, Uryw-nál együtt voltunk a tüzelőállásban. Azon a januári éjszakán csapott ránk az a fránya gránát, amikor hátra akartak pihenőbe vinni. A vonat közben meg-meg áll és újabb és újabb csillagosok szállanak fel. Amerre a magyar honvéd járt és ahol a katonasirok domborulnak egy-egy stációja a fehér vonatnak. Tíz percig sem mehettünk, amikor éles zökkenővel megáll a vonat s a fehérszakállú öreg mindenkitkite • rel a kocsikból. Hatalmas fennsíkon állunk, előttünk zúgó fenyvesek, fürgesuhanásu hegyipatakok, távolabbról alvó városok, falvak felett őrködő fények szűrődnek felénk. A csillagos sereg az öreg egy intésére ujjongással széled el s alig térek magamhoz, egyet se látni belőle. — Minden éjszakán elhozza a fehér vonat Magyarországra azo- i Városi hírek és közlemények Az elmúlt héten Pápán tartózkodott dr. Soltész Jenő tanácsos, az Országos Földbirtokrendező Tanács szakelőadója és a város vezetősége, valamint a volt Földigénylőbizottság részvételével felülvizsgálta az összes pápai házhelyjuttatásokat, helyszini szemlát tartott a strandfürdő, a volt Esterházy fatelep és a Tizes malomnál. Szombaton délben pedig a polgármesteri hivatalban fogadta a panaszosokat és álláspotjukról tájékozódva utazott vissza Budapestre, hogy javaslatátmegtegye az Országos Földbirtokrendező Tanácsnak. Közeledik az új költségvetési év. A város vezetősége és a számvevőség teljes gőzzel dolgozik az 1947 — 48-as költségvetés összeállításán, hogy a jövő hét elején a képviselőtestület elé kerülhessen a javaslat. Az új költségvetés már a hároméves terv keretében lesz beillesztve s annak egy részeként kivánja betölteni feladatát az újjáépítés terén. Pápa megyei város rendőri büntetőbirája vizezett és hamisított tejnek a piacon történt árúsltása miatt Szili Istvánné adászteveli, Morvái Pálné adászteveli lakosokat 500—500 forint, Balassa Géza adászteveli lakost 300 forint, Szabó Gyula és Mérnyei János pápai, valamint Hrabovszky Miklós pápakovácsi lakosokat pedig 200— 200 forint pénzbüntetésre büntette. A pénzbüntetések behajthatatlanság esetén 30, illetve 20 napi elzárásbüntetésre változtatnak át. Az Ítéletek kivonatosan a piacon is ki lettek függesztve. A városi Szociálpolitikai és Közegészségügyi Bizottság kedden tartott ülésén a hazatért hadifoglyok megsegítése volt a napirend fő pontja. A Szociálpolitikai Bizottság javaslatára a város, a Csóka-utcai iskolában hadifogoly otthont állít fel, ahol a hajlék nélkül maradt hadifoglyok nyernek ideiglenesen elhelyezést. Továbbiakban a csecsemővédő ügyét tárgyalták, amelyet a Jókai-utcai, volt kataszteri hivatalban állítanak fel, mihelyt rendelkezésre áll. Több kisebb jelentőségű ügyben hozott döntést ezeken kívül még a két bizottság együttes ülése. kat, akik az életbén nem térhetnek többé vissza. A jeltelen sírhantok a Don partjától egész a határig megelevenednek és a csillagos sereg felkeresi az árvánhagyott portát. Ilyenkor megkoccan otthon az ablak és boldog örömében felsír az egyedülhagyott .. Reggel csak a könnyes párnák, az ölelés lázától megfáradt karok tanúskodnak, ki volt az éjszakai látogató. Hajnalra a fehér vonat ismét összegyűjti utasait... * Éles szélroham rázta meg az ablakot. Felébredtem. A függönyszárnyak vad táncot jártak és a hold udvarában tépett felhőrongyokat kergetett a szél. Távolról egy elnyújtott vonat füttye bontotta meg az éjszaka mély csöndjét. Hajnalodott. Gerendi László. Az álomvonat ' (Megnyíltak a hatalmas orosz birodalom hadifogolytáborainak kapui és ami még tegnap könnyekbe fojtott álom volt, ma megfogható, élő valóság. Itt vannak közöttünk. De mi van azokkal, akiknek álma felett a végtelen orosz steppék füttyöskedvü legénye, a vágtató szél zúgja az altatót, vagy Don vizében ruhát mosó asszonyok és lányok éneklik a bánatos, lágy szláv dallamokat)...? Egy fojtott-titku júniusi éjszakán, mikor már sehogyan sem ment a munka, csöndesen megnyílt a szobám ajtaja és egy fehérszakállú öreg ember állt meg előttem. — Gyere velem, most megcsinálhatod életed nagy riportját. És mentünk. Ismerős tájék, Keresünk egy bútorozott szobái, lehetőleg a gyár közelében, azonkívül 1 ^oba konyhás lakást a városban. Perutz Testvérek.