Pápai Független Kisgazda– II. évfolyam – 1946.

1946-06-08 / 21. szám

II. é^foluam 2 1. szám. PAPAI 1946. évi június hó 8 POLITIKAI HETILAP SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: PÁPA. SZÉCHENYI-TÉR 5. SZÁM. FELELŐS SZERKESZTŐ:. DR. NAGY GYÖRGY HIR DETES EKET FELVESZ SZERDÁN DÉLUTÁN 4 ÓRÁIG Az újság még a bíróságokat is kritizálhatja A hét egyik napján a new-yorki rádió közölte a Legfelsőbb amerikai bíróság azon elvi jelentőségű döntését, amely szerint megsemmisíti egyik tartományi bírósági határozatot, amely elítélt egv újságot, mert a bíróság működését kritika tárgyává merte tenni. Mennyire más légkör sugárzik ki ezen rádióközlésből annál, ami itt nálunk tapasztalható, hol pedig törvényesen van biztosítva a -legteljesebb és legtisztább sajtószabadság, ennek ellenére minduntalan kell tapasztalnunk, hogy a lapokat egymásután betiltják, ezek a lapok pedig nem tesznek mást, mint jogos kritikát gyakorolnak egyes közfunkcionáriusok vagy pártvezérek tettei, illetve megnyilatkozásai felett, tehát a törvényadta jogukat gyakorolják. Nagy Ferenc miniszterelnök gyík külföldi rádió azon közlésére, hogy a miniszterelnök a baloldali sajtó hangját letompítani igyekszik, erélyesen adta meg a választ, hogy semmiféle ilyen szándéka nincsen, mert megalkuvás nélküli híve a sajtószabadságnak. A miniszterelnök feltétel nélkül a sajtószabadság mellett kötötte le magát és mi megvagyunk győződve, hogy ő ezt komolyan át is érzi és keresztül is viszi. Hol is van akkor a hiba? A kormányelnök a sajtószabadság híve, ennek ellenére egymás után tiltják be a lapokat és csodálatosképen azokat a lapokat, amelyek a Kisgazdapárthoz tartoznak. I A kormányelnök és a kormány tagjainak ötven százaléka a Kisgazdapárthoz tartozik, ennek ellenére mégis csak a Kisgazdapárt lapjait tiltják be. Itt mégis valami hibának kell lenni! A Kisgazdapárt vezetősége előterjesztette azon kívánságait, amelyek ,a többi pártokkal való együttműködésnek feltételei. Az úgynevezett baloldali pártok először nagy felháborodással fogadták a Kisgazdapárt szerény és jogos kívánságait. Ért

p . hetetlen ez a felháborodás, mert a kívánságoknak mégis volt valami jogos alapja, így talán többek között a sajtószabadságnak egyoldalúan való gyakorlása. A baloldali pártok a ^kormányhatalom bizonyos területét, így különösen a belügyi igazgatást teljesen a maguk hatalmi körébe vonták. Mindazoknak, kik a hatalom birtokában vannak, bírni kell a kritikát is, mert a hibák feltárásával lehet a helyes útra rávilágítani, amely helyes út követése pedig az egész magyarságnak életfeltétele. Maga a kritika még nem reakció. Talán sokkal jobban reakciósnak mondható az, ki valamely jogos kritikát magára nézve sérelmesnek tart, amely kritika talán éppen olyan cselekedeteket akar napvilágra hozni, ami a demokrácia megvalósítását hátráltatja^ vagy egyenesen akadályozza. Ez tulajdonképpen a reakció. Az j ilyen cselekedetekről pedig a leplet le- j rántani és azokat a nagyközönség ! tudomására hozni a sajtónak nemhogy meg van engedve, hanem egyenesen kötelessége. A kisgazdapárti sajtó soha nem élt vissza jogaival, mindig tudta, hogy mikor és hol kell hangját hallatni és amellett soha nem feledkezett meg azon tárgyilagos hangról, amelyet egy komoly sajtóorgánumtól elvárhatunk. Kritikánk mindig tárgyilagos és minden kiszínezéstől és szenzációhajhászástól ment volt. Nem palástoltuk azokat a hibákat, amelyek a mi táborunkban előfordultak, ugyanúgy bátran meg mertük írni mindazokat az eredményeket és megnyilatkozásokat, amelyek a pártunk javára írhatók. Ezzel szemben sajnálattal kellett tapasztalnunk, hogy a másik oldalon álló sajtó szinte egész tevékenysége abban merült ki, hogy a Kisgazdapártot szidja és mocskolja, rákenjen olyanokat, amelyekhez a legtávolabbi köze sincsen. Beharangozott és a Kisgazdapárt rovására írt eseményeket, majd pedig mikor ezek valótlansága megállapíttatott, ezt szépen elhallgatta. Igenis hívei vagyunk a sajtószabadságnak és ebből nem vagyunk hajlandók engedni, bármennyiszer is betiltsanak bennünket. Kritika jogainkat mindig fenntartjuk, még akkor is, ha ez egyeseknek fáj is. Ezzel szemben mi is elfogadjuk a bármely oldalról jövő kritikát, ha az jogos lesz és a beállítása nem tendenciózus, mert csak így véljük elérhetni azt a tisztultabb demokráciát, amelyet az amerikai legfelsőbb bíróság elvi jelentőségű döntésében olyan szépen megvalósít. A Kisgazdapárt nagygyűlése Lovászpatonán Áldozócsütörtök nagy napja volt Lovászpatona községnek és az egész környéknek, ugyanis ezen a napon tartotta a Kisgazdapárt a választások óta első nagyobb jelentőségű gyűlését a pápai járásban, Lovászpatona községben, hol ezen a napon búcsú is volt, már a kora reggeli órákban gyülekeztek a távol községek kisgazdapárti kiküldöttei és egyéb érdeklődők is, kik kíváncsiak voltak az ország legnagyobb pártjának ezen jelentős megnyilvánulására. Délután 3 órára már hatalmas tömeg szorongott a gyűlés színhelyén. A lovászpatonai pártvezetőség mindent elkövetett a gyűlés külső fényének emelésére, ami a legteljesebb mértékben sikerült is. Fehérruhás lányok virágokkal fogadták a megjelent nemzetgyűlési képviselőket és a járási pártközpont kiküldötteit. A Himnusz eléneklése után Belső Gyula somogymegyei nemzetgyűlési képviselő lépett a szónoki emelvényre. A fiatal kisgazda-képviselő első pillanatra megnyerte hallgatóit, nemcsak imponáló szónoki készségével, hanem felelevenítésével azon emlékeknek, amik őt a község népéhez fűzik. Hatalmas és mindvégig lenyűgöző és okfejtéseiben világos j beszédében érintette mindazon politikai kérdéseket, amelyek az ország közvéleményét leginkább foglalkoztatják, így többek között kitért a külpolitikai helyzet taglalására és kifejezésre juttatta azon reményünket, hogy külföldön élő magyarságunk visszatér hozzánk. Elitélte azon támadásokat, amelyekkel a Kisgazdapártot illetik és ismertette a Kisgazdapárt követeléseit a koalícióban résztvevő többi pártokkal szemben. A szónok szavait sok esetben zajos éljenzés és taps szakította félbe és a végén alig akarták az emelvényről leengedni. Ugyanilyen hatást ért el Erőss Kálmán zalamegyei képviselő is beszédével, ki a stabil pénz megteremtésének szükségességéről beszélt és hangsúlyozta, hogy ennek előfeltétele azonban a jó közbiztonság és a közrend tökéletes helyreállítása. Beszédében követelte a paraszti egység megteremtését, mert csak így érhető el, hogy a parasztság, mint az ország lakosságának túlnyomó többsége, egyforma jogokat és helyet biztosíthasson magának az országban a többi dolgozókkal. A gyűlés harmadik szónoka Ruip Jenő pápai nemzetgyűlési képviselő volt, ki beszédében foglalkozott a pártot ért támadásokkal és rávilágított ezek hátterére. A Kisgazdapárt a koalíció hive mondotta, ez a koalíció azonban nem lehet egyoldalú, hanem a többi pártoknak is az együttműködés érdekébe engedményeket kell tenni és pártunkat az őt megillető hatalomhoz juttatni. Tiltakozott az ellen, hogy minden hibáért a Kisgazdapártot tegyék felelőssé mikor ez a párt az ország újjáépítéséből és a felelősségválalásból legalább úgy kivette részét, mint más pártok. A 3 órakor megkezdődött nagygyűlés fél 7 órakor ért véget, az egyes szónokokat a hallgatóság beszédjeik közben és azok befejeztével zajos ovációban részesítették. Kedves figyelem volt a rendezőség részéről, hogy a beszédek befejeztével kislányok a szónokoknak virágcsokorral kedveskedtek, majd a helybeli énekkar magyar dalokat adott elő dicséretreméltó készültséggel. A gyűlést Kassai Lajos helyi titkár felszólalása zárta be. A mindvégig lelkes hangulatú gyűlés után megszólalt a zene és a fiatalság táncraperdült és így is kifejezésre juttatta a nap ünnepi jelentőségét. Ár1 milliárd P