Pápai Független Kisgazda– II. évfolyam – 1946.

1946-06-08 / 21. szám

INNEN-ONNAN Nagy Ferenc miniszterelnök az elmúlt vasárnap Budán nagyjelentő­ségű beszédet mondott, ezen beszé­dében a magyar békéről a következő­ket mondotta: A magyar nép kö­vetkező nagy várakozása a becsületes béke. Nem hallgathatjuk el, hogy a békekötés előfeltételei bizonyos ag­godalommal töltenek el bennünket. A fegyverek zajának elhallgatása után a szép szavaknak, a szép igék­nek korszaka következett. Az elmúlt évben is és ebben az évben is, sok­szor hallottuk a nagyhatalmak vezető államférfiai részéről, hogy igazságos békét kell kötni. Hallottuk, hogy nem szabad csupán a háborús bűnös­séget tekinteni a békekötés alapjá­nak. Hallottuk, hogy a népek ön­rendelkezési jogát biztosítani kell, hogy minden nép hallathassa sza­vát a békekötésnél, minden nép ér­vényt tudjon szerezni a maga emberi jussának a békekötés után. Hallót, tuk, hogy minden népnek meg kell élnie és nem lehetnek elnyomott né­pek a békekötés után. Hallottuk, hogy nem szabad megismétlődni Trianon hibájának. Hallottuk, hogy a bosszúállás nem lehet a békekötés alapja. Természetes ezeknek elhang­zása után a magyar nemzet lelkében kifejlődött valami reménykedés a be­csületes béke iránvában. A londoni rádió jelenti, hogy Limthers konzervatív képviselő az an­gol alsóházban megkérdezte Mackeil külügyi államtitkárt, miért fogadta el a külügyi államtitkár azt a köve­telést, hogy egész Erdélyt Romá­niához csatolják. Mackeil vá aszában kijelentette, hogy Anglia a kérdésbe nem avatkozott be, minthogy az nem tartozik rá. A megállapodás annyit jelent, hogy megsemmisítettek egy határozatot, amelyet a németek kény­szerítettek ki. A külügyminiszter vá­laszát a jobb- és ba'oldali képviselők elégedetlenül fogadták, sőt John Haire képviselő igazságtalannak bé­lyegezte meg a választ, amelynek értelmében a magyarok tömegét igaz­ságtalanul csatolták Romániához. A héten került nyilvánosságra a nagy érdeklődéssel várt francia vá­lasztások eredménye. E szerint az eredmények a következők: kommu­nisták 140 (veszteség 6), szocialis­ták 122 (veszteség 15), demokra­tikus szocialista unió 40 (nyereség 1), köztársasági népi mozgalom 162 (nyereség 14), köztársasági szabad­ságpárt 37, mérsékeltek és függet­lenek 26, különböző kisebb pártok 17, Franciaországban valószínű'eg! koalíciós kormány alakul. Bércséplők gyűlése Pápán lalva, azt küldöttség terjessze elő a közellátásügyi miniszternek, Horváth Károly (celldömölki kiküldött) a munkabérek megállapításának kér­désével foglalkozott s annak egyes intézkedéseit tette kifogás tárgyává és annak a véleményének adott kife­jezést, hogy a termelőbizottságok a maguk körében ezt sokkal helyeseb­ben oldanák meg. Kcdtnár Németh István az érté­kesítő és termelő szövetkezetek meg­alakítására vonatkozó indítványának elfogadása után a gyűlés véget ért. A Magyarországi Bércséplők Or­szágos Szövetségének pápai cso­portja az elmúlt vasárnap d. e. 10 órakor a szövetség Szentilonai-utcai helyiségében nagygyűlést tartott, amelyen gazdasági problémákkal és a cséplési munka elvégzéséhez szük­séges üzemanyag beszerzésének le­hetőségével foglalkoztak. Masszi Ferenc elnök megnyitója után Borsos Elek az idei cséplés rendkívül fontos voltára mutatott rá s azt a nézetét fejezte ki, hogy a cséplési munkát csak úgy tudják el­végezni, ha a szükséges üzemanya­got a közhatóságok biztosítják. Ke­rekes János polgármester képvise­letében a gyűlésen megjelent Bö­röczky Lajos erre nézve ígéretet tett, hogy a város és a járás vezetősége mindent elfognak követni, hogy fenn­akadás e téren ne történjen. Ezután Hegyi Imre a cséplési százalék újabb megállapításának szükségességét han­goztatta s az erre irányuló lépések 'megtételére kérte a szövetség veze­tőségét. Máté Lajos a bércséplők gazda­sági helyzetét tárta fel általános he­lyeslés mellett s annak orvoslási mód­ját is megjelölte és a bércséplők jo­gos követelését abban határozta meg, hogy a nettó kereset 50 o/o-át hagy­ják meg a bércséplőknek szabad­forgalomban, mert a hatósági áron leadásra kerülő gabona árából egy kg. cseresznyét sem tudnak vásá­rolni. Indítványát a gyűlés elfo­gadta, mely szerint méltánvlást ér­demlő kérésüket memorandumba fog­FÜGGETLEN IFJÚSÁG A Független Ifjúság vidéki szer­vezői eredményes munkáját bizo­nyítja az, hogy napról-napra alakul­nak meg a járásban a helyi szervezetek. Mihályházán június 1-én volt az alakuló gyűlés, amelyen/ a követ­kező tisztikart választották meg: El­nök lett: Szalóky Károly; alelnökök: Kiss Piroska és Albrecht Rözsika; főtitkár: Tráknvák Gyula; titkár: Ná­dasdy Franciska; jegyző: Ruzsás La­jos; pénztáros: Szántó Gyula; ellen­őr: Nádasdy Hermina, háznagy: pe­dig Pethő Lajos. A Független Ifjúság pápai szerve­zetének tagjai pünkösdkor Adászte­velre mennek, ahol a helybeli if­júság látja vendégül a pápaiakat. Adásztevelen színdarabot ad elő a fiatalság, majd ha az idő megen­gedi labdarugó, mérkőzés lesz a két egyesület között. Színház Kőrössy Zoltán győri színigazgató csütörtökön este kezdte meg négy­hetes pápai vendégjátékát. A1 ün­nepi díszelőadáson Kálmán íme: Tatárjárás című operettje került a közönség elé Kőrössy Zoltánnal, Lenhardt Ilonával, Lengyel Erzsé­bettel, Cseresnyés Rózsival, Horváth Gyulával és Bakav Lajossal az élen. Ugyancsak nagy sikerrel mutatkozott be a társulat két kitűnő primaballe­rinája, Kévési Marika és Simén Mar­git. Szombaton este mutatkozik be a társulat szubrettprimadonnája, a Pesten is kitűnően ismert Tihanyi Magda az Urileány szobát keres c. darabbal, a jövő hét műsorán pe­dig az Eső című nagysikerű pró­zai újdonság kerül színre Lelkes Ági­nes, felléptével. Az igazgató a négy hét műsortervét úgy állította össze, hogy »mindenből mfndenkinek« jus­son egy kevés, így a komoly próza kedvelői éppúgy megtalálják szóra­kozásukat, mint a könnyű múzsa hí­vei. Csütörtökön és pénteken este»Ha­zudik a muzsikaszó« operett kerül színre. Jegypénztár: d. e. 11—l-ig és d. u. 5-től végig. Vasár- és ünnepnap d. e. 10—12-ig és d. u. 2-től végig. Helyárak a pénztárnál kifüggesztve. ügyeletes gyógyszertár. E héten, 10—16-ig Michna gyógyszer­tár tart ügyeletes szolgálatot. Ügye­letes szolgálat minden hétfőn reggel kezdődik és hétfő reggelig tart Vasárnapokon és az össszes piros­betüs ünnepeken csak az ügyeletes gyógyszertár tartható nyitva. Kedves olvasóinknak, hirde­tői nknek és jóbarátainknak áldott pünkösdi ünnepeket kívánunk. Szerkesztőség és kiadóhivatal. Előléptetés. Ritoók István ref. tanítónőképző és leánylíceumi ének­és zenetanárt a magyar köztársaság elnöke a tanítás és nevelés terén szerzett érdemeinek elismeréséül az igazgatói címmel tüntette ki és az V. fizetési osztályba léptette elő. Pestalozzi-emlékünnepély Pápán. A Magyar Paedagogusok Szabad Szakszervezetének pápai cso­portja f. hó 10-én, pünkösd másod­napján d. e. 11 órai kezdettel Pesta­lozzi Henrik nagy svájci nevelő és szociálpedagógus születésének 200 éves évfordulója alkalmából a Corso­moziban emlékünnepélyt rendez a következő műsorral: 1. Megnyitót mond Rózsa János igazgató, a Szak­szervezet alelnöke. 2. Énekel a Ra­nolder-intézet polg. iskolájának ének­kara. 3. „Pestalozzi, a szociálpeda­gógus" címen előad dr. Bujdosó Ernő tanár. 4. Veracini: Koncert­Sonate. Hegedűn-zongorán játsszák Kalmár Mihály igazgató és Kalmárné Bocsánczy Erzsébet. 5. Móra László: Egy vándor magunk közül c. versét szavalja Kovács Ferenc III. é. tk. növ. 6. Énekel a pápai kamarakórus. Vezényel Kalmár Márton tanár. — Belépődíj nem lesz. A város közön­ségét és az érdeklődő szülőket szere­tettel hívja és várja a Szakszervezet vezetősége. 10 éves találkozóra jöttek össze június 2-án a ref. gimn. 1936-ban érettségizett növendékei. A találko­zón megjelentek: Bányász Pál pos­tatiszt (Sopron), Benkő Lajos mtv. (Borsosgyőr), Csapó Gyula ref. gimn. tanár (Pápa), Csókás István mtv. (Pápa) és felesége, dr. Kiss Elemér földmiv. min. segédelőadó (Budapest), Kovács Lajos máv. tiszt (Pápa), Lőrincze Lajos Teleki Pá! Tud. intézeti tanár (Budapest) és felesége, Madocsai Gyula mtv. (Bu­dakalász) és felesége, dr. Rácz Ist­ván ref. gimn. tanár (Pápa). Orvosi rendelő áthelyezés. Dr. Sziklai Pál gyermekorvos orvosi rendelőjét Deák Ferenc-utca 11. sz. II. em. alá helyezte át. Hirdetmény. A városi adóhivatal értesíti az adózó közönséget, hogy a Pénz­ügyminiszter úr 136.300/1946. VII. P. M. sz. rendelete értelmében a városi adóhivatalnál fizetendő összes köztartozásokat — kivéve a viz- és szemétdíjat, valamint az újjáépítési közmunkát — folyó évi június hó 1-től adójeggyel, amenyiben a fize­tendő összeg az 50.000. — adópen­gőt nem éri el, illetékbélyeggel kö­teles leróni. Az általános kereseti és jövedelmadó fizetők adójukat az általuk kiállított bevalláson két rész­letben, vagyis minden hó 1 — 15-ig és 16—31-ig kamatmentesen fizethetik meg. Ehhez kötelesek naponta nyers­bevételüket (tiszta jövedelmüket) sima pengőben megállapítani' és azt a napi adópengő jelzőszámmal osztással adópengőre átszámítani. Aki ezen feljegyzéseket nem vezeti, annak a hivatal állapítja meg havi nyers bevételét, az egyes napokra érvényes jelzőszámok középarányo­sával az adópengőt. A kereseti és jövedelemadót fizetők nyers-bevéte­lükről kötelesek bejelentésüket a tárgy-hónapot követő hó 15-ig megtenni. A-bejelentésnek tartalmaz­nia kell naponta pengőben és adó­pengőben, ennek fél havi eredmé­nyét (1 —15-ig) azután a hónap má­sodik felében elért bevételt naponta pengőben s adópengőben (i 6—31 -ig) és ennek összegét, valamint a két fél-havi eredménynek végösszegét és az ezután járó adónak összegét. A szolgálati és munkabér viszony­ból származó jövedelmek után kö­teles a munkáltató a sima pengőben megállapított illetményadót a fizetés napján érvényes jelzőszámmal adó­pengőre átszámítani és 3 napon belül adópótlékmentesen befizetni. Az adójegyeket a postán az ille­tékbélyegeket a postán, állami adó­hivatalnál és doháuyárudákban le­het a megvásárlás napján érvényes jelzőszám alkalmazásával kiszámí­tott pengő összeg lefizetése ellené­ben beszerezni. Az adójegyek a közadók kiegyenlítésére 1946. évi július hó 31-ig bezárólag használ­hatók. A lakásadót a bérlő a hónap 12. napjáig, a háztulajdonos a hónap 15. napjáig kamatmentesen adó­jeggyel, illetékbélyeggel fizetheti be. Városi adóhivatal.

Next

/
Thumbnails
Contents