Pápai Független Kisgazda– II. évfolyam – 1946.

1946-09-28 / 37. szám

POLITIKAI HETILAP SZERKESZTŐSÉG ES KIADÓHIVATAL: j í FELELŐS SZERKESZTŐ É S KIADÓ : 1 \ ELŐFIZETÉSI Díj: Egy évre .... mmm^mm 26 Forint PÁPA, SZÉCHENYI-TÉR 5. SZÁM. HJRDETESEKET FELVESZ SZERDÁN DÉLUTÁN 4 ÓRÁIG | jSZALAY KA El O LY 1 Félévre Negyedévre . . . 14 Forint . . 7 Forint MTJiMMSZm Szeptember S-a, mint Nagv Ferenc mondotta, Dózsa György óta a magyar parasztságnak, mint öntudatra ébredt, saját szervezetei': megtaláló, a gazdasági és politikai életben a maga erejét érvényesíteni tudó és akaró, társadalmi osztálynak a legjelentősebb napja. Mindazokat, akik úgy érezzük, hogy a magyar parasztság, mint az ország többségét jelentő, a magyarság nemes hagyományait, radikális haladásvágyát, a történelem során kifejlődött nemzeti sajátosságait, ösztöneit és életritmusát leghívebben őrző réteg a magyar demokrácia alapja, megerősített ez a nap a magunk szilárd meggyőződésében. Az az imponáló tömegerő és méitóságfr>l Í pc f-s" • r(T .1/-Í+ - vi ?plL\oHííc im.i| \r a '> -JSI' - •••••> — " parasztnapok résztvevőit és a Hősök terére irányuló felvonulást jellemezte, feleletet adott sok kérdésre, amely az utóbbi hónapok ideges politikai életének mélyén ott kavargott. A magyar parásztság választott magának szervezetet, lemérte az érte versengő politikai pártok célkitűzéseit, keresett magának belőlevétetett és érte élő vezetőket és feltartóztathatatlanul megy a maga útján. Erről az útról nem lehet letéríteni sem mézes-mázos, idillikus szép szavakkal, sem ügyes hízelgéssel, kortestrük kökkel, mert n em akar és nem is lesz eszköz sem a reakció, sem mások kezében. Ismeri a régi világ jellegzetes figuráit, átlát azok szándékain és nem hajlandó a bőrét vásárra vinni azért, hogy nekik kikaparja a gesztenyét a tűzből. Hiszen ebben a. régi világban évszázadokon keresztül élt földtelenül és jogtalanul, végezve a mások földjén a nehéz robotot, fizetve a kilencedet, végigszenvedve német martalócokat, török banditát, magyar oligarchát egyaránt. Ebben a régi világban hallott néha szép szavakat, különösen választások előtt, kapott ígéreteket, de feléje irányuló szeretetet és ebből fakadó, az ő igazi érdekeit szolgáló tetteket nem látott soha, A régi vi'.ág hirdette azt, hogy a magyar parasztnak csizma, jó ruha és sonka kell, nem pedig jog;, és csodálkozva látjuk, hogy ez á rpolitikái bölcseség« néha magukat demokratikusnak érző politikusok ajkáról is felbuggyan. A parasztnapok hatalmas tömege feleletet adott erre a kérdésre is. A lerongyolódott, elszegényedett magyar parasztság elsősorban jogokat akar: széles önkormányzatot, szabadságot, szabad, önkéntes társuláson alapuló ...virág vagy Te, Hazám ifjúsága?! Nagyon lassú az út az iskola kapujától az életbe, az érvényesülésig. A régi világ kisdiákjai átszellemült arccal zengték az emberiesség és a humanizmus igéit és az elneveltség, mikor kikerültek az életbe, vészjósló Csák Mátékat faragott belőlük. Okulva a mult hibáin, most, az iskolaév elején, vessük el a mult hibáit és induljunk el a nemzeti élet megújulásának útján. Mert a magyar élet megújulásának gondolatát, az iskoláknak kell elvégezni, vagyis a tanulóifjúságot világos és minden mozzanatában áttekinthető módszerek és eljárások alapján kell nevelni. A tanár ma nem lehet a szaktudományok magaslatáról Ítélkező tanférfiú, a mai nevelés nem lehet tőlünk idegen világ zárt öncélúsága, hanem maga az élet, amelyért érdemes és kell élni. Az iskola feladata az, hogy ifjúságunkat elvezesse kötelessége meglátásához és megerősítse az abban való komoly elmélyülésre, hogy elvonja a maöavaió kesergéstös és hogy a lényeges munkában tataija meg önmagát és mint cselekvő jövőt munkáló tényező, hasznos tagja legyen a társadalomnak. Az ifjúság lelkében pedig égjen ott az az aranyszabály : „Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk". De nem a szürke, homályos, elmosódó életnek, hanem egyenesen a magyar életnek tanul janak, mert. jaj annak, aki nem venné észre, hogy minden nép a nemzeti megújhodását követeli. Nálunk is égető szükség van annak hangoztatására, hogy a magyar életnek tanulunk. Tegyük ezt örömest és büszkén. Igaz, hogy őseink is hontalanul bolyongó vándorok voltak, de Árpád apánk honalapító hősökké varázsolta Őket és hogy el nem tűntek az európai népek tengerében csekély számuk miatt, szinte csoda, mert összefogtak minden árvaságuk, minden eíhagyatottságuk mel lett is határtalán szabadságszeretetükkel, földükhöz való görcsös ragaszkodással, korokat mozgató népi esz.mék kihasználásával, becsülettel megállták a helyüket, mert az Ázsiából hozott őserő sohasem hagyott bennünket cserben. Az iskola legyen egy testvéri találkozóhely, ahol a lelki és testi élet gondozása, Istent soha nem gyalázó, Őt jóban és rosszban imádó spártai hitet emelje ifjúságunk leikébe. És ne csak a dicsőség magaslatairól mámorosan, hanem a kísértés borzalmainak legyőzéséről is tanítsák ifjúságunkat, hogy vértezzék fel magukat a magyarság gyönyörű, keleti képekben szóló minden más beszédjénél zengzetesebb nyelvével, mert megérdemli, vegyék fel magukra nemzetünk egyszerű, de nemes szokásait; őrizzék féltékenyen dicső hagyományait; szeressék emelkedésében, hanyatlásában, sőt, elesettségében talán legjobban, hordozzák ajkukon világszerte ismert és kedvelt szélesskálájú dalaink, ropják jókedvükben méltóságos és pajzán táncaink, egyszóval: éljenek, haljanak mindenért ami magyar. A tanulóifjúságnak ilyen értelemben vett nevelőoktatása ne a gyári termelés gyorsütemű munkája legyen, hanem csigalassú haladásé, mert ismerve a mai világ roh^mmunkás türelmetlenségét, kövessenek el mindent, hogy megvalósulhasson az igazi magyar ifjúság: lélekben szeplőtlenül tiszta, elméjében csiszolt, képzett, testében egészséges és erős, minden jóért és szépért könnyen hevülő, egymást becsülő, munkájában komoly, szórakozásában nemes és tetteiben megbecsülést érdemlő. A magyar nemzetépítés vesse el a jelszavak világát, mert az ifjúság szenvedte meg legjobban azt és a tanítás emberi, kultúrált hangja legyen sorsvállaló férfias kiállás, mert a magyar életnek alkuvást nem tűrő igenlése és erkölcsi nyugalma biztos jövőt jelent. Mert ma még a tanulóifjúság virág és zsendülő gyümölcs és nem messze az idő, amikor édes, zamatos termés lesz. A jövő igazi, nemzetépítő demokratikus magyarsága ! Sz. K. szövetkezeteket, amelyeken keresztül urává válik saját életének. Ezeket a törekvéseket, a magyar parasztság igazi arcát és vágyait megtestesítő elképzeléseket szolgálja a maga politikájával a Független Kisgazda Párt. A mi hitünk ugyanis az, hogy nem a magyarságot kell. eleve lefektetett dogmarendszerek zsinórmértékéhez hozzámérni, hanem hogy a magyar adottságokból, népünk sajátos lelki alkatából, vágyaiból kiindulva kell megkeresnünk a demokráciának népünk számára leginkább megfelelő formáját. Ez pedig a kisbirtokrendszeren, az önálló, az államtól független, vállalkozó szellemű kisexisztenciákon, a szerzett és öröklött, a közösség érdekeit szolgáló magánti.ilaídonho? való jogon felépülő polgári demokrácia. Ez a tény szabja meg pártunk álláspontját minden, így a most aktuálissá vált kérdésben is: a malmok községesítésében is. Európában az utolsó 30—40 esztendő folyamán egy olyan fejlődés tanúi vagyunk, amely az államnak a gazdasági éleiben való fokozottabb részvételét, erőteljesebb beleszólását, vagy esetleg irányítását jelenti. Az állam saját tulajdonába vett, sok helyen liberális, rendszerben, vagy polgári demokráciában is közüzemeket, közlekedési vállalatokat, postát és néha anyagilag, néha különféle kedvezmények megadásával is igyekezett kifejleszteni bizonyos iparágakat. A háborús termelés | és az azzal törvényszerűen együttjáró, az ország szükségleteit pontosan felmérő tervgazdálkodás pedigkiterjesztette az ellenőrzést és irányítást a magánipar egész területére. A gazdasági szabadság élve voltaképpen nem áll ellentétben a piac természetes adottságait, az ország egész gazdasági struktúráját szem előtt tartó állami irányítással. 'Mi tehát teljes mértékben hívei vagyunk olyan rendszernek, amely a malmokat szigorúan ellenőrzi, munkájukat, irányítja, a vétkes molnárokat a törvény drákói szigorával sújtja ha kell, a vétkesektől a malmokat elkobozza. A kommunista párt ügyes propagandával használja fel a malmok visszaéléseit, a velük szemben sokszor jogos elkeseredést, saját messzebbmenő politikai terve szolgálatára. Világos, Ára 50 fillér.