Református nőnevelő intézet, Pápa, 1931

I. Pentz Ilona: A szabadságharc női eszménye

8 bár semmi főbenjáró bűnnel nem vádolhatják, hirtelen Pestre hozzák és az Újépület rettegett V. pavillonjában helyezik el, (ahonnan csak két út vezet ki: az egyik a vesztőhelyre, a másik a kegyetlen, külföldi várfogságokra. A bécsi kamarilla u. i. az ő személyével akarja -sjakkban tartani a külföldre menekült Telekieket. Fél évig ki sem hallgatják. Fojtó levegőjű, sötét cellában, a legszigorúbb magányban, ehetetlen ételeken tartják. Könyveit, Írószereit elkobozzák tőle. Azt remélik, hogy a tétlenség, a borzalmas hely megtörik majd bátor lelkét és olyan vallomásra kényszerítik, amelyből fegyvert kovácsolhatnak ellene és rokonai, barátai ellen. De ebben a várakozásukban csalódnak. Az igazán ;erős jellemek sajátja épen az, hjogy a szenvedés nem töri meg őket, hanem inkább edzettebbekké lesznek általa, mint az acél a tűzben. így van ez a grófnő esetében is

;. Birói eltörpülnek az ő rendíthetetlen nyugalma és erkölcsi fölénye előtt. Időközben Ljeövey Klárát is letartóztatják és az Űjépületbe hozzák. 1852 márciusában végre megkezdődik kihallgatásuk. Egy Bilkó nevü hadbíró vezeti a vizsgálatot, rendkívül korlátolt, rosszlelkű ember, aki másfél évig húzza és felfújja a grófnő perét, hogy magának ezáltal érdemeket szerezve, kieszközölje előléptetését. Azonban nem éri el a célját, nem sikerül a grófnő ellen halálos ítéletet kicsikarnia, bár száznál több tanút felsorakoztatva gyűjti ellene a terhelő adatokat. 1853 június 30-án kihirdetik az ítéletet, amely szerint Teleki Blankát tíz, Leövey Klárát öt évi várfogságra Ítélik. A grófnő főbűnéül a leánynevelő intézetet rójják fel, mivel — az Ítélet szerint — »innen indult ki az legész forradalom 'és iez szórta a márciusi szabadságeszméket az országba«. Egyéb vádak ellene, hogy forradalmi iratokat terjesztett, politikai tartalmú levelezést folytatott, egyleteket szervezett, forradalmi személyekkel összeköttetést tartott fenn, menekülteket segélyezett és; tiltott magyar pénzt tartott magánál. A bírákat meglepte az a nyugalom, amellyel a grófnő ezt a súlyos ítéletet fogadja. Amikor közlik vele, hogy büntetését Kufstein várában kell kitöltenie, ez volt minden megjegyzése; »Szép hely! Kazinczy és Wesselényi szelleme fognak körüllebegni!« Rövidesen Kufsteinba szállítják őket. A tiroli hegyek között, zord vidéken, iegy 600 m. magas, meredek kősziklára épült a híres vár, a politikai foglyok lélekölő börtöne. Ebben a kőkoporsóban sínylődött Kazinczy Ferenc, Bacsányi, id. Wesselényi Miklós és< itt tébolyodott meg Lovassy László. — Itt a vár legszigorúbb és legegészségtelenebb helyére, a hírhedt »Császártoronyba« zárják a két nőt. Ha kezünkbe vesszük a grófnő életrajzát, elszoruló szívvel olvasunk itt kiáltott szenvedéseikről. Ma a legmegrögzöttebb gonosztevők is

; kedvezőbb elbánásban részesülnek, mint ők akkor. Pedig nekik nincs egyéb bűnük,