Református nőnevelő intézet, Pápa, 1927

I. Az intézet halottai

7 [MESTERHÁZY LÁSZLÓ j Tiz éve volt a helybeli evangélikus gyülekezetnek lelkipásztora és ugyanannyi ideje volt intézetünk evangélikus növendékeinek vallástanára is. Bármily nagy teherrel nehezedett rá népes gyülekezetének lelki gondozása, a Pápára jövetelekor magára vállalt s szeretettel végzett külön munkától, növendékeink hittani oktatásától utolsó pillanatáig nem vált meg. Tanári tisztét a nemes becsvággyal, ritka kötelességtudással és — egyházi felsőbbsége által különösen méltányolt — kiváló eredménnyel látta el. Az evangéliumi szellem terjesztésében és erősítésében, mi ez intézetnek alapításától kezdve egyik legfőbb célja, hűséges, lelkes munkatársunk volt egészen nagyon is időnek előtte bekövetkezett haláláig. 1928 április 25-én 52 éves korában hunyta le örök álomra szemét. Koporsójára koszorút helyeztünk s utolsó útjára összes protestáns növendékeinkkel együtt gyászoló lélekkel elkísértük. Emlékét mindenkor kegyelettel őrizzük. GÁTY ZOLTÁN 1856—1928. Elpattant az utolsó húr az egykor bűbájosán zengő hegedűn, eltávozott a minden élők útján ő is, aki a dalnak mestere volt s aki a magyar zene művelése és terjesztése körül a hivatása szinteréül szolgáló iskolák kereteiből messze kimagasló érdemeket szerzett. Gáty Zoltán 1856 március 5-én a vármegyénkbeli Ajka községben született, ahol apja, Gáty Lajos, birtokos és mérnök volt. Középiskolai tanulmányait az ősi pápai kollégiumban végezte s innen ment a fővárosba eredetileg azzal a szándékkal, hogy a filozófiát végezze. Be is iratkozott az egyetemre, de zenei tehetsége, mely zsenge gyermekkorától megnyilatkozott, ellenállhatatlanul vonzotta őt a művészi pályára. A Liszt Ferenc által csak nemrég alapított zeneakadémia akkor kezdte meg nálunk a magasabb zene müvelését. Erkel Ferenc, a magyar dalmű mestere állott az intézmény élén s neki lett Gáty Zoltán egyik legjobb tanítványa s a zeneelmélet, összhangzattan, hangszerelés, zeneszerzéstan legalaposabb tanulmányozása után megszerezte a ma is aránylag ritka legmagasabb képesítést, a zeneakadémiai tanári oklevelet. Gyakorlatilag ugyanezen idő alatt olyan kiváló hegedűművésszé lett, aki — ha valaha is tudta volna magát jól adminisztrálni — messze földre terjedő hírt és vagyont szerezhetett volna. Barátja, az ismert nevü Késmárky Árpád társaságában 1884-ben megalapította a ma is fennálló Magyar Zeneiskolát s hat évet