Református nőnevelő intézet, Pápa, 1912

Kettős örömünnepünk

— 14 — De nemcsak külsőleg fejlődött fokozatosan intézetünk, hanem folytonosan fokozódott benne az oktatás és tanítás sikere is, úgy hogy a hasonló intézetek között elismerésre méltólag állotta meg ezen alakjában is helyét, amiről nemcsak a felügyelő állami és egyházi hatóságok kedvező nyilatkozatai tanúskodnak, hanem még sokkal inkább az a körülmény, hogy a tanítónőképezdénkből ki­került növendékek, mint az elemi oktatás terén alkalmas és hivatott munkaerők, kapósak lettek s könnyen találtak állást. És mégis éreztük, hogy a tanítónőképezdében az osztályok évenkénti válta­kozása visszás helyzetet, az intézet működésében zavarokat idéz elő. Mert amely évben a tanítónőképzőben I-ső osztály nem nyílott meg, az azon évben végzett IV-ik polgári iskolás növendékeinknek vagy egy évet el kellett veszíteniök, ha tanulmányaikat nálunk akarták a képezdében folytatni, vagy más intézetbe kellett át­menniök, ha helyet kaptak, hogy többé hozzánk vissza ne jöhes­senek. Viszont amelyik évben a képezdei I-ső osztály megnyitása sorra került, arra az előző két évben a nálunk négy polgári osz­tályt végzett növendékek közül annyian jelentkeztek, hogy saját iskolánk növendékeit is vissza kellett utasítanunk, hogy a törvé­nyes létszámot túl ne lépjük. Ez a körülmény érlelte meg az egyházkerület azon elhatáro­zását, hogy tanítónőképezdéjében a teljes négy évi tanfolyamot berendezte az 1910/11-ik tanévtől fogva, az intézetben felállított külön gyakorló-iskolával együtt, egyszersmind foganatosította a folyó 1912/13. iskolai év kezdetére mindazon építkezéseket, ame­lyek a 4 évi polgári iskolai tanfolyam, 4 évi tanítónőképezdei tan­folyam teljes berendezésére, 130 bentlakó növendék és a felügyelő, gondozó és kiszolgáló személyzet elhelyezésére, valamint a zene és egyéb rendkívüli tantárgyak tanítására szükségesek. íme husz évi nehéz munka, kezdetleges kísérletezés, az anyagi eszközök hiánya miatti sok aggodalom, azok megszerzése érdeké­ben folytatott nehéz küzdelem után teljes mértékben elérte dunán­túli ref. egyházkerületünk a maga elé kitűzött fontos célját, felállí­totta felsőbb leánynevelő-intézetét olyan szép terjedelmes telken, amely ritkítja párját, olyan épületben, amely a nevelés, a tanügy, az egészségügy minden követelményének és a mi intézetünkbe járó növendékek társadalmi és gazdasági helyzetének megfelel, olyan alakban, méretben és sikerrel, ami az eredeti tervezetet, a kezde­ményezésnél megnyilatkozó legvérmesebb reményeket is tetemesen

Next

/
Thumbnails
Contents