Református nőnevelő intézet, Pápa, 1911

„Hit és haza"

— 4 — előadás dicsőségét is megérte. Megnézte a német császár, mélyen megindult láttán s tiltakozott az ellen, hogy a darab felekezetileg elfogult volna. Mert bizonyos oldalról ezzel vádolták, hogy elfogult s hogy a katholicizmus ellen izgat. A dráma tartalmának rövid ismertetése meg fogja cáfolni a vádat. Schönherr nem feletkezetileg elfogult iró, hanem igazi művészi reálista. Megdönthetetlen történeti tények alapján megdöbbentő hű képét nyújtja a kornak. Személyei költöttek, de a történeti háttér való. Rotték tán nem éltek, de éltek százan meg százan, kiknek története azonos a Rotték sorsával. Háttér gyanánt az osztrák ellenreformáció szolgál. Színhelynek a költő egy „alpesi tartományt" nevez meg, ám ez nem lehet más, mint Salzburg. Az a Salzburg, ahol a „Liebtätige Gera gegen die Salzburger Emigranten" története is végbement, amelyet az irodalomtörténet a Goethe „Herrmann und Dorothea"-jának forrásaként ismer. Az irgalmas Gera, aki az eredeti forrás szerint hazájukból kiűzött protestánsokon segít, Goethe költeményében a francia forradalom német menekültjeivel szemben gyakorolja a keresztyéni irgalmat. Ez a változtatás azért történt, mert Goethe az eseményt közelebb akarta hozni saját korához. Ő a történetben saját kora, az ébredő német nacionálizmus eszméit akarta megtestesíteni, míg Schönherr szigorúan történeti alapon állva, a történeti kor eszméit és hangulatát örökíti meg. Más lévén a céljuk, mindegyik költő másképen bánik egyazon anyaggal. A „Hit és haza" a Rott-család tragédiája. A drámai összeütközés magva egyfelől a hazához, a szülőföldhöz, másfelől a hithez való ragaszkodásban rejlik. A Rott-család tagjainak legtöbbje jobban ragaszkodik az előbbihez, a hazai röghöz, az ősöktől öröklött birtokhoz, semmint hitéhez. Egy tagja volt csupán a családnak, kinek előbb való volt hite, mint hona, ez Rott Péter, el is kellett már régen bujdosnia. Rott Kristóf, a darab hőse, és öreg, beteg apja titkolják protestáns hitüket, még Kristóf felesége, aki buzgó katholikus asszony, sem tud róla. Kristóf a padló alatt tartja a bibliát s csak ha maga van, veszi elő, olvassa s olvasván érez lelkifurdalást, amiért nem vallja szabadon hitét. Ámde megjött a nagy válságok ideje. Meg a szigorú parancs, hogy a faluból mennie kell mindenkinek, aki protestáns. Már jő is a parancs végrehajtója, egy lovastiszt, a „vad lovas", aki kutat, nyomoz és kegyetlenül kikerget minden bibliást. A Rotték falujában ilyen