Református nőnevelő intézet, Pápa, 1910

A tanítói munka

Az iskolai nevelés célszerű folytatást nyer az ifjúsági egyesületekben is. Miniszteri rendeletek gyakran kiemelik jellemképző, erkölcsnemesítő fontosságukat s felhívják a tanítóságot, hasson oda, hogy az ifjúság ezekbe tömörüljön. Már az ismétlő-iskolák növendékeit jó bevezetni az ifjúsági egyesületek munkakörébe, hogy mire ők az iskola védő szárnyai alól végleg kikerülnek, itt folytathassák szellemi művelésük munkáját. A hivatásuknak megfelelő módon vezetett ifjúsági egyesületek a fiatalság szellemi és erkölcsi életére nagy hatással vannak. Az ifjú lelkeket hasznosan elfoglalják a szabad idő egy részében épen abban a korban, mikor még a test és lélek erői gyengék, a rosszal szemben az akarat ellenálló képessége nem elég fejlett, de a szenvedélyek, káros szokások kifejlődése iránt a fiatal lélek fogékonysága nagy. Úgy fiuk, mint leányok számára szükséges ifjúsági egyesületeket alakítani. Ezek hivatottak arra, hogy az ifjúságot az iskolai komoly, kiszabott munkából, az öntevékenység nem kevésbbé komoly, de szabadabb s így annál nagyobb erkölcsi belátást igénylő területére s majd a független elhatározást kívánó életbe átvezessék. Itt felszabadul az ifjú lélek a külső fegyelem korlátaitól; s hála és dicséret, az élet elismerő bírálata, a jól végzett munka nyugodt öntudata jut osztályrészéül annak a tanítónak, ki úgy vezette el eddig az ifjúságot, hogy minden további munkájában, érzésében és gondolkozásában az iskolai nevelő tevékenység áldó ereje nyilvánul. Kutassy Mária. Forrásmunkák. Dr. Weszely Ödön, A modern pedagógia utjain. Barabás Endre, Poroszországi tanítóképzés. Dr. Kármán Mór, Felekezetiség, társadalmiaskodás és a magyarság érdeke. O. K. T. Közlöny, 1911. 31. sz. Rein, Encyklopädisches Handbuch der Pädagogik c. m.-nak az elemi iskolán túli népművelésre vonatkozó cikkei. HÍV. Közi 1907., Az iskolán kivül esö közoktatásról. Revue Pedagogique, 1911. 4. sz., L'Enseignement postscolaire en Allemagne.