Református nőnevelő intézet, Pápa, 1910
A tanítói munka
hajlandóságait s ennek megfelelően szellemi szükségleteit s így ő lehet első sorban hivatott a legcélszerűbb eszközök megválasztásában. Megbecsülhetetlen szolgálatot tehet pl. a könyvtárak szervezése körül a beszerzendő könyvek kijelölésével. Igaz ugyan, hogy általános a panasz népies irodalmi műveink és folyóirataink csekély száma miatt. De a legtöbb ilyen könyvtárban a nép olvasmányainak alkalmas szépirodalmi müvek teljes sorozatát sem igen találjuk meg. Inkább a közművelődés legnagyobb kárára a külföldi irodalomnak annyira selejtes, legtöbbször nyelvrontó magyarsággal fordított s a hazai irodalomnak is sokszor igen gyenge, akárhányszor az erkölcsi érzületet is megmételyező, aláásó termékeit lehet a népművelés neve alatt összegyűjtve találni. Ezeknek olvasása nemcsak időfecsérlés, de ellenkezik az olvasás terjesztésének céljával; mert a közműveltséget nem emeli, de okvetlenül rontja. A benyomások iránt fogékony, de a magasabb szempontú ítélőképességet nélkülöző nép olvasmányának a legjobb épen csak hogy jó, mert az olvasottak szinte hozzátapadnak a népiélekhez, betöltik, lefoglalják gondolat- és érzelemvilágát, élénken foglalkoztatják fantáziáját, tehát feltétlenül csak művészi munka az, ami a nép művelésére, fejlesztésére való. Az Írásművészei remekei hivatottak arra, hogy a nép lelkét a maguk lelkes tartalmával lángra gyújtsák. Az ilyen értékes könyvek vásárlását mozdítsa elő a tanító. — Az egyesületi élet is alkalmas arra, hogy egy-egy irót és müveit megismertesse s könyvei iránt kedvet ébresszen. Ne csak szépirodalmi munkák, hanem történeti, földrajzi s egyéb tudományos művek vásárlását is tegye lehetővé, mindig fog akadni, ki ezeket is szívesen olvassa. — Ott, ahol a nép anyagi ereje nem elégséges rá, a szegény falvakban hasson oda, hogy népkönyvtár vagy vándorkönyvtár létesüljön. Évrőlévre jelentékeny összeget áldoz az ország erre a célra. Különösen szükséges ilyen könyvtárak létesítése nemzetiségi vidékeken, mert itt nem csupán a betű szeretetének felkeltéséről van szó, hanem arról, hogy a már magyarul tudó ifjúság jó magyar könyvek segítségével a magyar nemzethez való rokonérzésében erősödjék. Az olvasási kedv felkeltése, az olvasottak nevelő értékének miként való biztosítása nagyrészt a tanító feladata; viszont az ő hibájának róható fel az is, hogy kivált nemzetiségi vidékeken nem használják ki eléggé ezeket az olvasmányokat. — Ezért kell már az iskolai és ismétlő-iskolás korban az olvasást megkedveltetni. —