Református nőnevelő intézet, Pápa, 1907

VIII. Önmunkásság. Lorántffy Zsuzsánna Önképzőkör

— 42 -kinek nevét egyesületük díszéül választották. Március 15-én Závory Teréz lelkes hazafisággal mutatta fel dolgozatában, hogyan szerepeltek a nők dicső szabadságharcunkban; az évvégi diszgyülésen pedig, mely egyúttal az intézet záróünnepsége volt, Radácsi Mariska vonzó előadásban megemlékezett Perczel Etelkáról, Vörösmarty Mihály eszményi első szerelmének tárgyáról, ki a halhatatlan költő legtöbb női alakjának eredeti mintaképe volt, kinek tehát köszönhetjük, hogy a női jellem a legszebb világításban jelenik meg a nagy költő remekműveiben. Az év folyamán készített és felolvasott dolgozatok közül pedagógiai szempontból különösen nevezetes Molnár Margit: „Tanítók és nevelők hatása néhány kiválóbb emberünk életében" cimü munkája, melyben irodalomtörténeti nagyjaink Apácai Cserei, Pázmány, Tompa, Eötvös működésében mutatta fel azt az érdekes irányt, amelyet egyenesen nevelő-tanítóiknak köszönhetnek. Saját szerény körében megemlékezett az egyesület Arany János halálának 25 éves évfordulójáról is, mikor Karika Flóra értekezett Arany nőalakjairól, a szavalatok és énekek pedig a nagy költő szerzeményeiből válogatottak voltak. Felolvasásra került egy alkalommal tanárelnöknek cikke Borsos Benőről, a szatmári reform, gimnázium igazgatójáról, ki páratlan alkotó erejével a szegény iskolát a virágzás legfelső fokára emelte, de pihenni nem akaró természetével, a kötelesség túlhajtásával az emberi gyarlóság tragikumába sodródott s 47 éves korában sirba dőlt, árvaságra hagyván sok apró gyermekeit s iskoláját. Dolgozaton kívül volt minden gyűlésen szavalat, melyek közül 15-öt első fokra ítéltek a bírálók. Mint jeles és szorgalmas szavalók különösen kitűntek Radácsi Mariska, Molnár Margit, Galambos Juliska IV. éves növendékek, kiknek ügyessége a Reform. Leányegyesületben is többször érvényesült; továbbá Csép Vilma II. é. k. int. növ. és Szutter Mariska IV. polg. isk. tanuló. Elhangzott 8 ének, 4 melodráma, 18 zenedarab; ez utóbbiak közül különösen lebilincselte a növendékeket, mikor Hlatky Ida és Gáty Zoltán zenetanárok maguk voltak szívesek • remek játékukkal a legszebb példát adni az önképzőköri szereplésre. A növendékek általános képzettségének és egyéniségének figyelembe vételével pályázatot hirdetett a kör eredeti magyaros rajztervezetre, csetneki csipkegallérra és varrottas magyar tarsolyra; főfeltétel volt, hogy a használandó anyagok hazai termékek legye-