Izr. Aut. Orth. Hitközség Polgári Fiú- és Elemi Iskolája, Pápa, 1909

- 10 láttára a hittanból. Szerencsére az ilyesmi nagjmn elszigetelt jelenség, de igy is alkalmas egész generációk megrontására. Bármennyire hajlítható is a gyermek lelke, a hazugságot nem tűri meg, a szóban és tettben rejlő nagy ellentéteket nem tudja áthidalni, aminthogy azokat nem is lehet áthidalni. A. frázis is csak ideig-óráig téveszti meg, de igen hamar komikussá válik előtte s a tanító egyéniségéből eredő komikumnak gyilkos hatása van az iskolai erkölcsökre, melyek nem lehetnek egyebek, mint azok az erkölcsök, melyeket a tanuló magával visz az életbe. Ha a tanító igazán vallásos, ha a tanitó igazán erkölcsös, evvel az. egyszerű ténnyel lerakhatja az egyedül helyes valláserkölcsi nevelés alapját.

Érdekes a valláserkölcsi nevelés szempontjából az a kérdés, hogy van-e ellenmondás a vallás és tudomány tanításai között. Rengeteg értekezést összeírtak már, a melyek kibékítik a tudományt a vallással s egészen komoly arccal intézik el az ilyen forma, önként feltolakodó kérdéseket: hogyan teremtette az TJr a negyedik napon a Napot, mikor már az éjszakának és nappalnak váltakozása, tehát az a jelenség, mely a Nap létezését feltételezi, háromszor megtörtént? A bölcs magyarázat szerint a nap megvolt már, csakhogy a Földet körülvevő nagy ködbál csak három nap múlva tudott kibontakozni, az ilyen magyarázatok értékével mindenki tisztában van. Viszont a másik szélsőség táborában el- szörnyüködnek »azon, hogy mit ér az egész tanítás, ha a gyermek a fizika órán épen az ellenkezőjét hallja annak, amit a hittan i órán tanult. Mit ér az egész nevelés, ha már a gyermek lelke is kénytefen önmagával meghasonlani. Ez az utóbbi tábor a hitoktatást, a valláserkölcsi növelésnek ezt a fontos eszközét ki akarja küszöbölni az iskolából, mint teljesen értéktelen lomot, mely csak zavarólag hat. Vannak még otyanok is, a kik azt mondják, hogy a tudomány csak hypothesisekkel dolgozik s a mi hypothetikus, az nem való az iskolába. Ez az utóbbi két- álláspont rendkívül kényelmes. Ha a fejemet bedugom a homokba, nem perzseli ki a Nap sugara a szemem világát; ez olyan tény, a melyet senki sem von kétségbe s mégis, ha valaki igy akarná megvédeni a szemei épségét, aligha tartanák normálisnak. Hány ember járkál a világon, aki nem dugta fejét a homokba s még sem perzselték ki szemét a Nap sugarai ? Hány ember