Izr. Aut. Orth. Hitközség Polgári Fiú- és Elemi Iskolája, Pápa, 1909

valaha, mert amint pusztul a zsidó tudományosság, a lelkekböl kivesz a hit, kivész az erő, mely a múltban csodákat miveit s a melynek hiánya a jelenben csak romlani tud, Félelmetes igazsággal kezd valóra válni Heine mondása: A zsidó történelem szép, de az új zsidók ártanak a régieknek, kiket sokkal többre kell becsülnünk, mint a görögöket és rómaiakat. Azt hiszem: ha nem lenne már zsidó s megtudnék, hogy valahol még is létezik még egyetlenegy, száz órán át is érdemes volna utaznunk, hogy megláthassuk s megszoríthassuk a kezét, — de most kerülnek bennünket. Az újabb zsidók történelme tragikus s azt, aki erről a tragikumról ir, kinevetik s ez — — a legnagyobb tragikum.“ Az iskolát a vallástalanságtól, eikölcstelenségtöl, de egyúttal az álszenteskedéstől is meg kell szabaditani. Vannak olyanok, kik ezt a nagy célt úgy akarják elérni, hogy a bibliát erős cenzúrának vetik alá, egyes helyeket kitörölnek az erkölcs szent nevében. Szép időt töltöttem el a tanítói pályán, elég korán a magam eszével gondolkodtam, de azt bátran merem állítani, hogy a bibliának nincsen otyan passzusa, mely az erkölcsöket veszétyeztetné. Magam is a teljes szöveget tanultam, növendékeimet is a teljes szövegre tanítottam, de erkölcstelen növendékem, vagy legalább olyan, akinek erkölcsére a biblia egyes részei hatottak volna károsan, nem volt. Sehol nem követi a bűnt, az erkölcstelenséget annyira nyomon a büntetés, mint épen a bibliában. Nem vagyok hive a sexuális felvilágosításnak, de any- nyit, a mennyit a biblia a sexuális felvilágosítás eszközeiből nyújt, az idevágó részletek kiélezése nélkül bátran közölhetünk a tanulóval. Egészen más ez, mint azok a theatrális izü hókuszpókuszok, melyeket a sexuális felvilágosítás hívei kieszeltek. De a legérdekesebb az egész dologban az, hogy a mai kor gj’er- mekei, kik a bibliának ilyen megnyirbált, szemelvényes formáját, kapják a kezükbe, erkölcs dolgában mögötte maradnak azoknak, kik az egész anyagot megemésztették. Bizonyára másutt rejlik a hiba.

Ha azt akarjuk, hogy valláserkölcsi nevelésünknek eredménye legyen, a zsidó tudományosságnak régi jogaiba való visz- -szahelyezésén kivüi föképen arra van szükség, hogyr a tanítók élete példaképen lebeghessen a növendék előtt. Ismerek oly zsidó hitoktatót, ki szombaton kalkulust jegyez a növendékek szeme-