Izr. Aut. Orth. Hitközség Polgári Fiú- és Elemi Iskolája, Pápa, 1904
- 8 — fitymálóan. Ebben rejlik a polgári iskola jövője is. A mi jó növendékeink azon a pályán, amelyre lépnek, épngy megállják a helyüket, mint azok, akik a középiskolákban jó tanulók, a saját pályájukon. Az egyik éppen olyan hasznos munkása a társadalomnak, mint a másik. Azok között, akik a középiskola IV. osztályának elvégzése után és azok között, akik a polgári iskola IV. osztályának elvégzése után mennek kereskedelmi iskolába, nincsen semmi külömbség, pedig lehetne. Ellehetne érni, elkellene érni, hogy a polgári iskolából kikerülő ifjú a kereskedelmi iskolában, az iparos iskolában és később a kereskedő és iparos világban jobban megállja helyét, mint az, aki a középiskolából kerül oda, mert ellenkező esetben a polgári iskolára nincs szükség, pedig kétségbevonhatatlan dolog, hogy szükség van rá. És ez az állapot nagy7 áldás volna a középiskolára is. Ezt a kissé homályos állítást akarom most kifejteni. Szinte magától értetődő dolog, hogy e célból a polgári iskola tanítási tervét kell vizsgálat alá vennünk. Ez alkalommal főleg a mennyiségtani tárgyakét teszem vizsgálat tárgyává, Mert abban talán mindenki egyetért velem, aki a polgári iskola célját ismeri, hogy itt a mennyiségtani tárgyrak tanítása elsőrendű fontosságú kérdés. A leggy'akorlatibb irányú előkészítő iskolában a leggyakorlatibb értékű tudománynak megfelelő helyet kell biztosítani. Sajnos, nem egészen igyr áll a dolog. Igaz, hogy a tanterv rendkívül nagy anyagot vesz fel, sokkal nagyobbat, mint a középiskolák négy alsó osztályában, de rendkívül kevés időt ad reá, kevesebbet, mint a középiskoláknak. A tanítási tervben a számtan és mértan egy kalap alá van vonva s van az első osztálynak 5 órája, a második „ 5 „ a harmadik „ 4 „ a negyedik „ 4 „ hetenkint. Mig a középiskolákban e két tárgyra az első osztályban 7 óra, a második „ 7 „ a harmadik „ 5 „ a negyedik „ 5 „ jut.
