Izr. Aut. Orth. Hitközség Polgári Fiú- és Elemi Iskolája, Pápa, 1904

A tanítás anyaga a két iskola I. és II. osztályában teljesen megegyezik, a III. osztályban a számtani anyag terjedelemre nézve a két intézetben megegyezik, a mértan anyaga a polgári iskolában nagyobb, a IV. osztályban a polgári iskolának úgy a számtani, mint a mértani anyaga jóval nag}~obb. S ha most már tekintetbe vesszük, hogy a növendékek átlaga a nagy- közönségnek már ismertetett felfogása alapján a polgári iskolában sokkal gyengébb, ellehet kéj)zelni, hogjr milyen erőfeszítést kell a polgári iskolában a mennyiségtan tanítóinak kifejteniük, hogy megfelelhessenek a törvényes követelménj'eknek.

Hogy a polgári iskolát az állam a kereskedelmi és ipariskolák s a tanítóképzők előkészítő iskolájának tekinti, azt felesleges bővebben fejtegetnem. Ez nagyon helyes dolog, de egyáltalában nem lehet helyeselni azt az ismételtető módszert, melyet talán a középiskolák nyomán honosítottak meg ezekben az intézetekben is. A középiskolában az alsó osztályok termé- szetrajzi és geometriai anyagát, a reáliskolákban még a terrné- szettani anyagot is ismételten tanulják a növendékek a felsőbb osztályokban. A polgári iskolák magj’ar nyelvtani, stilisztikai, természetrajzi, természettani, történelmi és földrajzi anyagát újból tanulja a növendék a tanítóképzőben, a számtani, természettani és történelmi anyagot ismételten tanulja a kereskedelmi iskolában. Az idő, melyet e tárgyakra fordítanak, talán éppen ezért mindegyik intézetben kevés, de a tanítás is éppen ezért nem lehet egyik intézetben sem eléggé mélyreható.

Én a polgári iskolában a számtan tanítását mélyrehatónak akkor tudom tartani, ha a tanult dolgok nagyon sok példának az iskolában való kidolgozása révén a tanulóknak vérébe mennek át. Most már hogyan valósítható ez meg. ha a számtanból és mértanból a polgári iskola IV. osztályában heti 4 óra áll rendelkezésünkre és az anyag a következő:

Számtanból: arany- és ezüstszámitás; a hazai és külföldi pénz- és mértékrendszerek; érmek vétele és eladása; értékpapírok vétele és eladása; belföldi váltók számítása; külföldi váltók számítása; külföldi váltók névértékének átszámítása; váltókémlés; positiv és negativ számok összeadása, kivoánsa, szorzása, osztása és hatványozása; közön-