Izr. Aut. Orth. Hitközség Polgári Fiú- és Elemi Iskolája, Pápa, 1903

— 10 —

alkotmányosság útjára. A nemzet előtt megnyitotta a szebb jövő kapuit s bogy át is juthasson a kapukon, levette kezéről, lábáról a nehéz vasbilineset s az uralkodónak azt tette, ami felér avval, a mi a pozsonyi „moriamur-jelenet“ után következett.

Még egy ideig szemlélte művét, körülvette a világ csodálata, az uralkodóház szinte hozzátartozójának tekintette, népe félistenként tisztelte és ő még ettől a diadaltól sem szédült meg. Utolsó pillanatáig a végcél felé tekintett lelki szeme, utolsó pillanatáig a rögöket pusztította a nemzet boldogulásának útjáról, utolsó pillanatáig hű maradt magához, utolsó pillanatáig üdve volt nemzetének.

Sírjánál együtt zokogott a nemzettel az uralkodó és családja s mindketten igaz könnyeket hullattak.

II.

Halála óta neve szentelt fogalom.

Deák Ferencnek halála után a történelem megadta mindazt, ami méltán megillette. A külföld sem vonakodott elismerni, hogy a világ legnagyobb széllé máriásai közé tartozott, valamint azt sem vonta kétségbe senki, hogy már emberi tulajdonainál fogva is óriás volt.

Művét nem egyformán Ítélte meg a nemzet, de Deák nevét gáncs nem érte, nem érhette, mert ő felülemelkedett minden gáncson.

Áhítattal említjük nevét s emlékét idézzük magunk elé, valahányszor szerencsétlenség fenyegeti az országot. Példátlan önzetlensége szent emléket szerzett neki, az utókor legnagyobb férfiai is szinte elérhetetlennek tartják azt a magasságot, melyre ő meredek, de eg3Tenes úton emelkedett fel.